50 ezertől 2,5 millióig – kinek mit jelent a 13. és a 14. havi nyugdíj első részlete?

Az év eleje a nyugdíjasok számára mindig plusz pénzt hoz, választási év lévén három dologra is számíthatnak 2026 elején:

• januárban a 2026-ra tervezett inflációval megegyező mértékű, 3,6 százalékos nyugdíjemelés következik.
• Februárban jön a 13. havi nyugdíj azoknak, akik már 2025-ben is nyugdíjasok voltak. A 13. havi nyugdíj éves szinten szétterítve megfeleltethető egy 8,3 százalékos nyugdíjemelésnek.
• Szintén februárban érkezik a 14. havi nyugdíj első (heti) részlete is, ami 2 százalékos nyugdíjemelésnek is nevezhető éves szinten.

A 13. és 14. havi nyugdíj nem a hagyományos értelemben vett nyugdíjemelés, hiszen nem épül be a nyugdíjba, és nincs is rá garancia, hogy mindig lesz. A 13. és 14. havi nyugdíjjal együtt februárban tehát minden jogosult összesen két és egy negyed havi ellátást kap.

Minden nyugdíjas megkapja, ami jár neki

– ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a 2025. novemberi nyugdíjemelés kapcsán. Erre a januárig visszamenőleges 1,6 százalékos nyugdíjemelésre azért volt szükség, mert a 2025-ös inflációt alulbecsülte a kormány, és a januári nyugdíjemelés csak 3,2 százalékos volt, míg az infláció 4,5 százalék körüli lehet. 2026. januárban a decemberben korrigált nyugdíjakra jön rá majd a 3,6 százalékos emelés.

Fónagy János miniszterhelyettes 2025 februárjában azt is egyértelművé tette, hogy az Orbán-kormány igazságosnak tartja a nyugdíjrendszert, nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést. Vagyis nem törekednek arra, hogy a kisnyugdíjakat egy esetleges nagyobb emeléssel felzárkóztassák.

Megnéztük, mit jelentenek a lefektetett elvek a gyakorlatban 2026 elején a nyugdíjasoknak – kiszámoltuk, mennyi jár összegszerűen az év elején pluszban attól függően, hogy kinek mennyi a nyugdíja.

1500, de akár 72 ezer forint is lehet a januári nyugdíjemelés

A KSH nyugdíjakat és nyugdíjasok számát mutatót adatai alapján a legkisebb, havi 40 ezer forinttól indulva egészen a havi kétmillió forintos nyugdíjakig számoltunk. (Bár milliós nyugdíj a statisztikában már nincs nevesítve, hanem ez a kategóriát lefedik a 700 ezer forint feletti nyugdíjakkal, de a korábbi évekről tudható, hogy havi kétmilliós nyugdíj is előfordul.)

Először azt mutatjuk, mennyit jelent a januári, 3,6 százaléknyi plusz.

• A legkisebb nyugdíjúaknak (ők csaknem 9500-an voltak 2025 januárban) kevesebb mint 1500 forintot,
• a legnépesebb tábornak, a 140 és 200 ezer forint közötti nyugdíjúaknak (ők több mint 370 ezren voltak januárban) 5–7 ezer forintnyit,
• az átlagnyugdíjnál (októberben 246 187 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj) 8,8 ezer forint a januári emelés.
• a 700 ezer körüli nyugdíjúaknak (csaknem 9800 ember ellátása tartozott ebbe a sávba) pedig 25 ezer forint feletti pluszt jelent.
• Ha pedig valaki olyan szerencsés, hogy a kétmillió forintot is elérte a nyugdíja 2025-ben, akkor neki havi 72 ezer forinttal emelik meg az ellátmányát 2026 januárjában.

50 ezer és 2,5 millió forint között lehet a 13. havi és 14. havi nyugdíj

Megnéztük azt is, hogy a februárban esedékes egy és egynegyed havi plusznyugdíj mennyire húzza szét a mezőnyt. Itt még durvább a különbség: 50 ezer forint és 2,5 millió forint között szóródik a plusz pénz összege, az átlagnyugdíjnál pedig 319 ezer forint körüli lesz a két juttatás.

Összesítve a januári és a februári juttatásokat:

• a legkisebb nyugdíjúak (a havi 40 ezer forintos ellátásúak) összesen kevesebb mint 135 ezer forintot kapnak az év első két hónapjában,
• a legmagasabb nyugdíjúaknak pedig (akik havi kétmillió forintnak örülhetnek) 6,7 millió forintnyit juttat az állam.

Nem véletlenül mondják időről időre a nyugdíjas szervezetek, hogy a kisnyugdíjúak juttatásait fel kellene zárkóztatni, vagy legalább a 13. és a 14. havi nyugdíjat egyforma összegben kellene utalni – az átlagnyugdíj alapján számolva.

Szakértők a nyugdíjemelésről

Bod Péter Ákos közgazdász fejtette ki nemrég, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés nemcsak megőrzi, de be is fagyasztja a nyugdíjak értékét a bérekhez képest. Farkas András nyugdíjszakértő pedig lapunknak úgy fogalmazott, az inflációkövetéssel valójában nincs nyugdíjemelés, csak szinten tartás. Miközben a korábban nyugdíjazott alacsony nyugdíjúak és a frissen nyugdíjba vonult magasabb nyugdíjúak között egyre mélyül a szakadék – ha valaki ugyanolyan életpálya mellett pár éve ment el nyugdíjba, annak jó eséllyel lemaradt a nyugdíja ahhoz képest, aki most megy nyugdíjba. Ennek oka, hogy közben a bérek nagyjából legalább kétszer olyan ütemben emelkedtek, mint az inflációkövető nyugdíjemelés.

Az aktív keresőkhöz viszonyított szegényedés a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés eltérő alapelveiből és eljárásaiból fakad.

Mire számítsanak, akik 2026-ban mennek nyugdíjba?

Először is arra, hogy nekik nem jár a 2026. januári nyugdíjemelés, sem februárban a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első részlete. Viszont (a feltehetően 10 százalék körüli valorizációs szorzó révén) magasabb lehet a kezdő nyugdíjuk, mint azoknak, akik hasonló életpálya mellett 2025-ben mentek nyugdíjba. Aki a nyugdíjkorhatárt már betöltötte, az egyébként eldöntheti, hogy elmegy-e rögtön nyugdíjba, vagy rádolgozik, hogy a közben emelkedő fizetése mellett feltehetően magasabb nyugdíjat kapjon.

A nyugdíjkorhatár változatlanul 65 év, így fő szabály szerint 2026-ban azok mehetnek nyugdíjba, akik 1961-ben születtek. Ennél hamarabb csak azok a nők lehetnek teljes jogú öregségi nyugdíjasok, akiknek legalább 40 év jogosító idejük van. Ebből minimum 32 évnek kell lennie a munkával megszerzett szolgálati időnek, és legfeljebb nyolc év lehet a gyermekneveléssel eltöltött biztosítotti jogviszony.