Az ígéreteikhez híven keményen felléptek a háború alatt elkövetett bűncselekmények ellen a kárpátaljai hatóságok. A rendőrök ugyanis illegális fakitermelőket kaptak el hétfő éjszaka, akik egy hatalmas teherautót raktak meg kivágott fákkal.
– Az illegálisan kivágott fát a belső menekültek és a hadsereg szükségleteire használjuk majd. A járművet és a felszerelését háborús célokra elkoboztuk, a favágókat pedig katonai nyilvántartásba vettük – mondta Viktor Mikita, a megye kormányzója a karpatalja.ma tudósítása szerint.
Orosz katonai repülőgépek több kelet- és közép-ukrajnai várost bombáztak keddre virradóan, Kijev külvárosait pedig tüzérségi támadás érte – közölték ukrán tisztségviselők.
Kijevtől keletre, az orosz határ közelében lévő Szumi és Ohtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás – közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető. A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van – köztük gyerekek -, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona – tette hozzá. Bombatámadás ért egy zsitomiri olajraktárt és a szomszédos Csernyihiv várost is, amely Kijevtől nyugatra van.
Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. “Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!” – mondta Anatol Fedoruk.
Humanitárius folyosók megnyitását ígérte a lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához kedd reggel 8 órától öt ostromlott ukrán városnál – Kijevnél, Csernihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál – az orosz védelmi minisztérium. Kijevből és Csernhivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre.
Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.
Korábban már volt ilyen próbálkozás, azt a kijevi kormány „cinikusnak” minősítette, mert a folyosók többsége Oroszországba vagy Fehéroroszországba vitte volna a menekülteket.
Egy igazi orosz nagyágyú esett el Ukrajnában: Vitalij Geraszimov tábornok, aki a csecsenföldi és szíriai harcokban edződve számos kitüntetésben részesült és fontos szerepe volt a Krím-félsziget elfoglalásában is. Geraszimov Harkov ostrománál vesztette életét – írta a The Guardian.
Minderről az ukrán hatóságok két orosz FSZB-s hírszerzőtiszt lehallgatott telefonbeszélgetéséből szereztek tudomást, amelyben arról is panaszkodtak, hogy elvesztették a biztonságos kommunikációs csatornáikat. A tábornok halálát egy orosz forrás is megerősítette a Bellingcat oknyomozó portál szerint. Geraszimov mellett több más magas rangú tiszttel is végeztek Harkovban az ukránok.
Geraszimov már a második orosz tábornok, aki életét vesztette az orosz-ukrán háborúban: Andrej Sukhoveckij halálát az oroszok is megerősítették a múlt héten.
Orbán Viktor korábban munkát ígért a menekülteknek, akik bizonyos munkákat mostantól külön engedély nélül is vállalhatnak. A nekik szállást nyújtóknak február 24-étől (az oroszok ekkor kezdték Ukrajna ellen a katonai inváziót) nem kell idegenforgalmi adót fizetniük
A Világbank összesen 723 millió dolláros költségvetési támogatási csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. A pénzt a gazdasági vészhelyzetből való kilábalás finanszírozására fordíthatja az ukrán kormány.
A Világbank a teljes összegen belül 489 millió dolláros segélycsomagnak adott zöld jelzést, amiből 350 millió dollár a hitel, további 139 millió dollárt pedig pénzügyi garanciaként különítenek el. Ukrajna ezen felül egyebek között 134 millió dollárnyi támogatást is kap – áll a közleményben.
A Világbank jelezte, hogy a következő hónapokban 3 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő Ukrajnának.
Az ukrán hadsereg vezetőnek közlése szerint az oroszok éjszaka folytatták a támadást, de a jelentés szerint „az előrenyomulás üteme jelentősen lelassult”. Az orosz támadás 13. napján az ukrán csapatok továbbra is védekeztek a déli, keleti és északi részeken. Hozzátették, hogy az ország légvédelme sikeresen veri vissza a rakéta- és légicsapásokat. A katonai vezetés szerint Oroszország már pszichológiai hadviseléshez folyamodik, és a megszállt területeken megpróbálják befolyásolni, megfélemlíteni a helyi lakosokat.
A BBC cikkében megjegyzi, hogy ezeket az információkat nem áll módjukban leellenőrizni, ahogy azt sem, hogy Szumi éjszakai bombázása során ukrán jelentések szerint több gyerek is életét vesztette.
Az ukrán operátor és egy orosz katonafeleség beszélgetése
– Mikor beszélt utoljára a férjével?
– Február 23-án, amikor átlépték a határt. (Putyin február 24-én hajnalban adott parancsot a támadásra – a szerk.)
– Mondta, hogy hova mentek?
– Azt mondta Kijevbe.
– Mondta, hogy miért?
– Nem, nem mondta.
Ez csak egy, a sok ezer megrázó beszélgetés közül, amit az ukrán kormány által létrehozott forródrót operátorai folytattak orosz katonák hozzátartozóival. Az orosz családtagok kétségbeesetten próbálnak információhoz jutni szeretteiről, akik valahol Ukrajnában harcolnak vagy harcoltak.
Az olajár 300 dollár fölé emelkedhet hordónként, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió megtiltja az oroszországi olajimportot – mondta Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Teljesen világos, hogy az orosz olaj visszautasítása katasztrofális következményekkel járna a globális piacra nézve
– tette hozzá Novak, aki szerint az árak megugrása kiszámíthatatlan lenne. A hordónkénti olajár jelenleg 120-130 dollár között mozog.
Oroszország megelőzte Iránt és Szíriát, és a világ leginkább szankcionált országává vált. Február 22-e előtt már 2754 szankció volt érvényben Oroszország ellen. Ukrajna megtámadását követő napokban további 2778 szankciót vezettek be Oroszországgal szemben, így az összesített szankciók száma 5532-re emelkedett, ami felülmúlja Irán 3616 szankcióját.
Az orosz elnök nyilvánosságra hozott egy nőnapi videót, amiben arról beszél, hogy nem hívnak be tartalékosokat a hadseregbe, a „feladatot csak hivatásos katonák oldják meg.” Putyin üzenetének célja az volt, hogy eloszlassa az orosz nők aggodalmait, vagyis hogy ne tartsanak attól, hogy az ukrán-orosz háborúba a férjeiket is behívják. A BBC cikkében megjegyzi, hogy egyébként már így is nagyon sok civil van az orosz hadseregben.
Az orosz elnök beszédében ilyeneket is mondott:
Kedves asszonyaink, jobbá és kedvesebbé teszik a világot érzékenységüknek, együttérzésüknek és nagylelkűségüknek köszönhetően. A gyengédséget és a csodálatos belső erőt ötvözitek.
Keserű hangvételű interjút adott Volodimir Zelenszkij az ABC amerikai hírcsatornának keddre virradóan, amelyben sürgette Amerikát, hogy küldjön segítséget Ukrajnának az oroszok elleni harcokhoz és vezessenek be légtérzárat Ukrajna fölött, hogy az orosz haderő ne bombázhassa az ukrán városokat és a polgári lakosságot.
– Joe Biden elnök tudna többet tenni a háború megállításáért – jegyezte meg az ukrán elnök. Zelenszkij figyelmeztetett, hogy az oroszok nem csupán Ukrajnát támadják, hanem a szabad világot is. – Mi jövünk először, másodjára már titeket fognak megtámadni. Mert ez a bestia minél többet eszik, annál többet és többet akar – célzott Vagyimir Putyin orosz elnök egyre növekvő étvágyára.
Az Ukrajna feletti teljes légtérzárat az amerikaiak azért nem támogatják, mert az közvetlen háborút robbanthat ki a NATO és Oroszország között.
Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét – ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok “arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe” – fogalmazott a Bloomberg. A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.
Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. “Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” – hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.
Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével – máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését. Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: “még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni”. Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye. A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé – jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe.
Valeria Mongelli / Pool / ANADOLU AGENCY / AFP
A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti. Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek – emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.
Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egyúttal kijelentette: Nem mozdul az ukrán fővárosból.
“Nem félek” – szögezte le Telegramon közzétett videóüzenetében az elnök, aki egyúttal azt vetette az orosz erők szemére, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását. Azt is elmondta, hogy a szembenálló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is. Egyúttal cinikusnak nevezte az orosz felet, mert szerinte a katonák csupán egy “szűk sávnyi” folyosót nyitottak, “pusztán propagandacélokból, nem a civilek számára”.
Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint reggel nyolc órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet. Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.
Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólította Moszkvát, tegye lehetővé, hogy az ukránok nyugat felé távozzanak az ostromlott városokból.
Az orosz védelmi minisztérium hétfő este bejelentette, az orosz erők ismét hajlandóak a tűzszünetre több ukrán városnál kedd reggeltől, a javasolt evakuálási útvonalakat azonban az ukrán félnek még jóvá kell hagynia a fegyvernyugvás életbe lépéséhez.
