– Mikor beszélt utoljára a férjével?
– Február 23-án, amikor átlépték a határt. (Putyin február 24-én hajnalban adott parancsot a támadásra – a szerk.)
– Mondta, hogy hova mentek?
– Azt mondta Kijevbe.
– Mondta, hogy miért?
– Nem, nem mondta.
Ez csak egy, a sok ezer megrázó beszélgetés közül, amit az ukrán kormány által létrehozott forródrót operátorai folytattak orosz katonák hozzátartozóival. Az orosz családtagok kétségbeesetten próbálnak információhoz jutni szeretteiről, akik valahol Ukrajnában harcolnak vagy harcoltak. Az Oroszországból telefonálók ráadásul amiatt is aggódhatnak, hogy nem tudhatják, hogy az orosz hatóságok lehallgatják-e a hívást, amiből akár bajuk is származhat.
A hívásokból kiderül, hogy az orosz katonák nem kommunikálhatnak a családtagjaikkal a háború óta, és sok katona nem is tudott arról, hogy Ukrajna megtámadása miatt vezényelték az ukrán határhoz.
Az ukrán belügynek két fő célja van a forródróttal. Először is segít az orosz katonáknak megtalálni a rokonait, akik sokszor azt sem tudják, hogy mit keresnek Ukrajnában. Másodszor pedig minél többen tudnak arról, hogy mi zajlik Ukrajnában, annál nagyobb esély van a háború megállítására.
