Csernobilt is elfoglalták az oroszok, Biden szerint Putyin megfizet ezért a háborúért

Felkészültünk a világgazdasági kockázatokkal szemben, az ukrajnai helyzet ellenére is erős Magyarország pénzügyi stabilitása,

írta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán. Közlése szerint a gazdasági kabinet az ukrajnai helyzetről tárgyalt.

Mint írta, a kormány megnövelte a pénzügyi tartalékokat, javította az egyensúlyi mutatókat, megerősítette a befektetők és a hitelminősítők bizalmát. Magyarország finanszírozása biztos alapokon áll – összegezte Varga Mihály.

Putyin 1939 óta a legsötétebb időszakába sodorja Európát, írja az ukrán külügyminiszter Twitteren. Dmitro Kuleba a posztban azt üzente: ne ismételjék meg a múlt hibáit, kemény szankciókat vessenek ki Oroszországra.

Right now, Putin is plunging Europe into its darkest time since 1939. Any government hoping to sit this out is naïve. Don’t repeat mistakes of the past. Hit Russia with severe sanctions now. Help Ukraine with military and financial support. Together we can #StopRussianAggression.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) February 24, 2022

Azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetőségéből három külföldi is kilépett csütörtökön, és otthagyta az orosz államvasutakat a volt osztrák kancellár is – írja az MTI.

A Sberbank felügyelőbizottságából először Esko Tapani Aho távozott, aki 1991-1995 között volt Finnország miniszterelnöke és 2016-ban csatlakozott az orosz pénzintézethez. Őt a nap folyamán követte a brit Nadia Christina Wells és az amerikai Natalie Alexandra Braginsky-Munier is a felügyelőbizottságból.

Mindhármójuk neve mellett a Sberbank honlapján az szerepel, hogy „személyes bejelentés alapján 2022. február 22-től a felügyelőbizottságból kiesettnek tekintendő”.

Ugyancsak csütörtökön az orosz államvasutak igazgatótanácsából kilépett Christian Kern, aki 2016-2017 között osztrák kancellár volt. A Standard című lap idézte Kernt, aki azt mondta, hogy „ma reggel értesítettem az orosz államvasutakat arról, hogy azonnali hatállyal lemondok az igazgatótanácsi tagságról”. Kern 2019 óta volt az orosz államvasutak igazgatótanácsának tagja.

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön jelezte, hogy Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni „agresszió méretének megfelelő szankciókat” léptetnek életbe Oroszország ellen, és ez érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket.

Kérlelhetetlenek leszünk,

a G7 országcsoport megbeszélésén és az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján is – mondta a köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.

Emmanuel Macron arra figyelmeztette a franciákat, hogy „az éjszaka történtek olyan fordulópontot jelentenek Európa és Franciaország történelmében, amelynek tartós és mély következményei lesznek életünkre és kontinensünk geopolitikájára”.

Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen,

jelentette ki a francia elnök a nemzeti védelmi és biztonsági tanács ülését követően.

„Habozás nélkül támogatjuk Ukrajnát, és teljes mértékben kivesszük részüket európai szövetségeseink szuverenitásának és biztonságának megóvásából” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Az elnöki hivatal jelezte, hogy a katonai segítség, amelyre az államfő utalt, azt jelenti, hogy a NATO égisze alatt Franciaország további haderőt küldhet Romániába. Erről a pénteki NATO-csúcson születhet döntés. „Nem engedünk az egységünkből, a szabadság, a szuverenitás és a demokrácia elveit érintő egységünkből” – hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron jelezte, hogy a következő órákban újból tájékoztatni fogja a közvéleményt az ukrajnai helyzet alakulásáról és a francia kormány döntéseiről, pénteken pedig a francia parlamenthez intéz üzenetet.

(MTI)

Donald Trump korábbi amerikai elnök a Fox News amerikai hírtelevízióban bírálta Joe Biden amerikai elnök Ukrajna orosz katonai megtámadására adott válaszát, és kijelentette, hogy az nem történhetett volna meg az ő elnöksége idején, írja az MTI.

Trump „rettenetes dolognak” nevezte az Ukrajna elleni támadást, hozzátéve, hogy„ez nem történhetett volna meg az én hivatali időm alatt”. A volt amerikai elnök az interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban kifejtette: „nem hiszem, hogy eredetileg is ezt akarta volna csinálni. Azt hiszem, akart valamit csinálni, aztán tárgyalásokat kezdeni róla, de aztán egyre rosszabb és rosszabb lett a helyzet. Látta a gyengeséget – amikor annak első jelei látszódtak Afganisztánban. Ahogyan Afganisztánból (az amerikaiak) kivonultak. Tényleg azt hiszem, ekkor kezdte azt gondolni, hogy ezt is megteheti”.

Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt, elővigyázatosságból megnövelte Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát az Európai Unió, 500 új katonát küldtek a térségbe – közölte az EUFOR csütörtökön.

Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina nem szomszédos sem Ukrajnával, sem Oroszországgal, az országban tapasztalható szeparatista törekvések, például a boszniai Szerb Köztársaság intézményeinek a szövetségi intézményrendszerből történő kilépése miatt, az Európai Unió indokoltnak látta az elővigyázatosságot, hiszen a boszniai szerbek Szerbiához hasonlóan Oroszország szövetségesei, kulturális és történelmi kapcsolat köti össze őket, és Moszkva mindenben támogatja a szerbek törekvéseit.

A közlemény szerint a nemzetközi biztonsági helyzet romlása Bosznia-Hercegovinában is instabilitást okozhat, ezért elővigyázatosságra van szükség. A csapatok feladata az lesz, hogy bizonyítsák: az Európai Unió elkötelezett Bosznia-Hercegovina stabilitásának, illetve önállóságának és területi egységének a megőrzése mellett.

Az EUFOR csapatai 2004 óta vannak jelen Bosznia-Hercegovinában, a mintegy 3500-ból jelenleg mintegy 600 tagjuk tartózkodik a nyugat-balkáni országban. Az újonnan érkező csapatokban a bejelentések szerint osztrák, román, szlovák és bolgár katonák szolgálnak.

Az elővigyázatosságra azért van szükség, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában, a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Vlagyimir Putyin egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy Oroszország lépni fog, amennyiben Bosznia-Hercegovina közeledni kezdene a NATO-hoz.

Az ország bosnyák és horvát politikusai többször is beszéltek arról, hogy Bosznia csatlakozna a nyugati katonai tömbhöz, míg a szerb politikusok elutasították ennek lehetőségét. Milorad Dodik, az ország háromtagú elnökségének szerb tagja szerdán közölte, hogy véleménye szerint Boszniának semlegesnek kellene maradnia az orosz-ukrán viszonyt illetően, azt viszont leszögezte, hogy a boszniai szerbek soha nem fognak beleegyezni abba, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.

(MTI)

Kijárási tilalmat vezetnek be Kijevben, jelentette be csütörtökön Vitalij Klicsko. A város polgármesterének közlése szerint a kijárási tilalom a mai naptól érvényes, és a tervek szerint este tíztől reggel hétig tart.

Az ukrán hatóságok közlése szerint heten meghaltak és tizenheten megsérültek Kijev közelében egy orosz rakétacsapásban, írja a CNN. Az incidens helyi idő szerint délután fél háromkor történt.

Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár csütörtökön kiadott közleményében a felek közötti egyeztetést sürgette az „egész világot fenyegető háború” elkerülésére. Az Ukrajna elleni orosz támadásról szólva a Vatikán Állam miniszterelnökének számító Parolin bíboros szerint „sajnos valósággá válik az a drámai helyzet, amelytől mindenki tartott”.

A szentszéki államtitkár azonban úgy vélte, hogy

van még idő a jó szándékra, van még tér a tárgyalásra, van még hely a bölcsesség gyakorlására, melynek segítségével elkerülhető, hogy felülkerekedjenek a felek egyéni érdekei és amely megóvja kinek-kinek a legitim törekvéseit, megkímélve a világot a háború őrületétől és borzalmától.

Pietro Parolin hozzátette, „mi, hívők nem veszítjük el a reményt, hogy a lelkiismeret feldereng azokban, akik kézben tartják a világ sorsát”.

Magyar idő szerint este fél 7-kor Joe Biden amerikai elnök beszédet tart – közölte a Fehér Ház. Bár az elnöki hivatal csak annyit közölt, hogy Biden az ukrán helyzettel kapcsolatban fog beszélni, várhatóan az Oroszországgal kapcsolatos szankciókról is szó lesz.

Három irányból vették körül Ukrajnát az orosz csapatok, írja a CNN. Mindezt egy térképen is ábrázolták, ezt itt tudják megnézni.

Az Európai Unió tagállamai megosztottak az Oroszországgal kivetendő szankciókkal kapcsolatban – írja a CNN brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A cikk szerint vannak olyan tagországok, például Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia, amelyek azt akarják, hogy az oroszokat kapcsolják le a SWIFT nevű nemzetközi pénzügyi rendszerről. Más tagországok azonban, amelyeket szorosabb gazdasági kapcsolat fűz Oroszországhoz, úgy mint Németország, Olaszország, Magyarország és Ciprus, nem szeretnék, ha ez benne lenne a szankciókban.

India budapesti nagykövetségének több munkatársa Záhonyba utazott, hogy segítséget nyújtson azoknak az indiai állampolgároknak, akik el akarják hagyni Ukrajnát – közölték a Twitteren. Hozzátették, hogy az akció során a nagykövetség együttműködik a magyar kormánnyal.

Team from Embassy of India in Hungary has been despatched to the border post Zohanyi to coordinate and provide assistance to facilitate exit of Indians from Ukraine. Mission is working with with Govt of Hungary to provide all possible assistance. @IndiainUkraine @MEAIndia contd.

— Indian Embassy in Hungary (@IndiaInHungary) February 24, 2022

A kijevi vezetés légiriadót rendelt el, írja a CNN. Minden lakost arra kérnek, hogy keressenek fel egy földalatti menedékhelyet. Az egész városban hallani a szirénákat:

Warning sirens go off in central Kyiv. pic.twitter.com/0AkEg0VJzD

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) February 24, 2022

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette egy moszkvai internetes lapnak, hogy egy Szu-25-ös csatarepülőgép lezuhant, méghozzá pilótahiba miatt, illetve a géphiba a pilóta technikai hibájából következett be. Erről a Lenta.ru-t az orosz védelmi minisztérium részéről Igor Konasenkov vezérőrnagy tájékoztatta.

Az orosz légi- és űrfegyveres erők kötelékében lévő Szu-25-ös pilótája „biztonságosan” katapultált a gépből, és jelenleg már a saját harci egységénél tartózkodik – közölte az internetes újság. Az orosz hadügyminisztérium nem tette közzé, hogy pontosan hol történt az eset.

Konasenkov közlése szerint az orosz fegyveres erők 74 szárazföldi katonai infrastruktúrának minősített célpontot tettek működésképtelenné Ukrajna területén. A Lenta.ru a hír kapcsán megemlíti, hogy korábban az orosz védelmi minisztérium cáfolta az ukrán közléseket öt orosz repülőgép lelövéséről. A hír rövid ideig a Lenta címlapjának vezető anyaga volt, de azóta a rövidhírek közé süllyesztették az internetes oldalon.

A Magyar Honvédség alakulatai folyamatosan érkeznek a keleti országrészbe – közölte a Magyar Honvédség parancsnoka csütörtökön Hajdúhadházon, miután a debreceni 5. számú Bocskai Lövészdandár Gyakorló- és Lőterén megtekintette a már megérkezett egységeket.

Ruszin-Szendi Romulusz a helyszínen újságíróknak azt mondta, hogy az átcsoportosításnak kettős célja van:

• abban az esetben, ha humanitárius segítségnyújtásra van szükség, tudják támogatni a belügyi erőket a migránshullám kezelésében
• másrészt fel kell készülni a legrosszabbra: fegyveres csoportok átsodródása esetén a Magyar Honvédségnek késznek és képesnek kell lennie, hogy a magyar emberek biztonságát szavatolja.

Katonai és kijelölt rendőri egységeink megkezdték a munkát, a menekültstátuszért folyamodó ukrán állampolgárok ellátására fölkészültünk – írta Varga Judit csütörtök délután Facebook-oldalán.
Az igazságügyi miniszter szerint „Magyarország ezzel a kihívással is képes lesz gyorsan és hatékonyan szembenézni”.

A szlovák rendőrség Facebook-oldalán jelezte, hogy működnek a határátkelők a szlovák-ukrán határon, a belépés minden olyan személy számára engedélyezett, aki menekül a háborús konfliktus elől. Mint írták: akár érvényes úti okmány nélkül is átléphetik a határt.

Lengyelország kórházvonatot indít azoknak az ukrán menekülteknek, akik az orosz támadás miatt megsebesülnek – közölte a Reuters hírügynökséggel Adam Niedzielski.

A lengyel egészségügyi miniszter hozzátette, hogy országa mindent megtesz azért, hogy a hozzájuk érkezők megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak, beleértve a kórházi kezelést is – ennek előkészítését már el is kezdték.

A Guardian azt írja, hogy a tájékoztatás szerint 120 olyan kórház lesz Lengyelországban, amelyek alkalmasak lesznek a konfliktus által érintettek fogadására. Niedzelski a helyi médiának azt mondta, hogy jelenleg több ezernyi sérülttel számolnak.

A kijevi nagykövetségünk teljes létszámmal működik, a nap folyamán több mint 50 magyar állampolgár kereste fel személyesen hosszabb-rövidebb időre az épületet és egyeztetett szolgálatban lévő munkatársainkkal,

közölte a Facebookon Szijjártó Péter.

A külügyminiszter tájékoztatása szerint az alapvető infrastruktúra gond nélkül üzemel, van víz, gáz és villany, a nagykövetség munkatársai jelenleg el tudják látni a szükséges feladatokat és segítséget nyújtanak minden bajba került magyar állampolgárnak.

Mindazon magyar állampolgárok számára, akik biztonságot keresnek a képviselet épületében, természetesen továbbra is rendelkezésre állunk, jelenleg is több honfitársunk tartózkodik a követség falai között. Természetesen mindenki addig maradhat, amíg szükségét érzi. (…)  A válsághelyzetből fakadóan viszont a telekommunikációs szolgáltatás sajnos akadozik, így a telefonvonalak nem mindig üzemelnek.

Ha emiatt valaki nem tudná elérni a nagykövetséget telefon, annak azt javasolják, hogy hívja a nap 24 órájában üzemelő konzuli szolgálatot a +36 80 36 80 36 telefonszámon, ahol az emelt létszámmal üzemelő központ folyamatosan fogadja a hívásokat.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy minden, a nagykövetség működési nehézségeivel kapcsolatos értesülés álhír és nem küldenek el senkit sem.

Elég erős videót tett közzé a CNN csütörtök délután. A felvételen látszik, amint Frederick Pleitgen CNN-es riporter épp bejelentkezést tart, miközben orosz rakéták szállnak a háttérben, illetve tankok haladnak el mellette.

Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért a Kreml szóvivője szerint a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azzal vádolta meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), hogy az provokációt készít elő tömeges polgári áldozatairól szóló, megrendezett klipekkel. A tábornok szerint több ukrán városban már folyik a beállított jelenetek forgatása, amelyeket aztán a közösségi médiában és a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, azt állítva, hogy Oroszország aránytalan mértékben és válogatás nélkül alkalmaz erőt.

A vezérőrnagy ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz fegyveres erők sem tüzérségi, sem légicsapást nem mérnek Ukrajna városaira és hogy a civil lakosságot „semmi sem fenyegeti”.

(MTI)

Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe, közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat. Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN-26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették.

A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe bevezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból.

A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt „harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal”. A Kijev megyei Hosztomel települést, ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van, helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszant alakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három, támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített, írja az MTI.