Nagyvilág

Moszkva szerint kívülről szítják a kazah krízist

Abduaziz MADYAROV / AFP
Abduaziz MADYAROV / AFP

Moszkva szerint a kazahsztáni válság egy olyan kívülről sugalmazott kísérlet, amelynek célja erőszakos módon aláásni az ország biztonságát és integritását – olvasható az orosz külügyminisztérium csütörtökön kiadott közleményében.

A dokumentumot azzal kapcsolatban hozták nyilvánosságra, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) Kollektív Biztonsági Tanácsa csütörtökön úgy döntött, Kazahsztánba vezényli a szervezet békefenntartó erőit.

A kommüniké szerint

az Oroszországi Föderáció, megerősítve eltökéltségét szövetségesi kötelezettségeinek teljesítésére, támogatta sürgős intézkedések elfogadását a kazahsztáni belpolitikai helyzet gyors romlása és az erőszak növekedése miatt.

Hozzáteszik, „Oroszország a baráti országban a közelmúltban történt eseményeket arra irányuló, kívülről szított kísérletnek tekinti, hogy kiképzett és szervezett fegyveres formációk felhasználásával, erőszakot alkalmazva aláássák az állam biztonságát és integritását”

A külügyi tárca hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció folytatja a szoros konzultációkat a kazah féllel és más KBSZSZ-szövetségesekkel, „hogy elemezzék a helyzetet, és szükség esetén további hatékony lépéseket foganatosítsanak, mindenekelőtt a kazah rendvédelmi szervek támogatására a terrorellenes művelet végrehajtásában, szavatolva az ország minden békés állampolgárának biztonságát. A fellépés kiterjed a létfontosságú infrastrukturális létesítmények biztonságára, felszabadításukra, hogy visszaállítsák felettük a kazah hatóságok ellenőrzését.”

A köztársaság normális életének mielőbbi helyreállításában vagyunk érdekeltek

– hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.

A KBSZSZ Kollektív Biztonsági Tanácsa csütörtökön Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök kérésére úgy döntött, korlátozott időre kollektív békefenntartó erőket küld a köztársaságba, hogy stabilizálják és normalizálják a helyzetet az országban.

Az orosz külügyminisztérium közleményében kiemelte, hogy a döntés az 1992. május 15-i Kollektív Biztonsági Szerződés 4. cikkével összhangban született, amely kimondja, bármely tagállam elleni agresszió esetén (ideértve a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadást) az érintett kérésére a többi tagállam haladéktalanul biztosítja a szükséges támogatást, beleértve a katonait is.

A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. Egyben bejelentette, hogy segítségért fordult az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőihez az országát fenyegető terrorveszély ellen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik