A történelemből jól tudjuk: a populista politikusokat soha semmi nem akadályozta meg abban, hogy akár olyasmi ellen is kampányoljanak, amit ők maguk is csinálnak. A macedón jobboldal korábbi vezére, Nikola Gruevszki kiváló példa erre.
Ő és pártja most hazája kormányát menekültpolitikája miatt támadja, Észak-Macedónia ugyanis afgánokat fogadott be. A VMRO-DPMNE elnevezésű tömörülés – a szervezetet korábban maga Gruevszki vezette – heves kampányt is indított a témában. A jobboldali propaganda és a hozzá lojális média xenofób propagandával igyekszik növelni a közvélemény ellenkezését. Riogatnak Gruevszki korábbi állításával, miszerint a macedón lakosság helyére muszlim bevándorlók inváziója érkezik. Terjesztik a „bevált” hamis pletykát arról, hogy csak harcképes korú férfiak érkeznek, és a terrorveszélyre hívják fel a figyelmet. A közösségi oldalakon a trollok iszlámellenes propagandát fejtenek ki és igyekeznek pánikot kelteni.
„Tálib igazságszolgáltatás”
Az akció annak fényében ellentmondásos, hogy Gruevszki maga is menekült. A politikus 2006 és 2016 között tíz évig állt Macedónia élén kormányfőként, de 2018-ban titokzatos körülmények között, pánikszerűen hagyta el országát.
Erre jó oka volt: kiderült ugyanis, hogy korábban mintegy húszezer embert, azaz minden századik macedón polgárt lehallgatott a kormánya. Őt magát pedig elítélték 2018-ban egy ennél sokkal kisebb súlyú bűncselekmény miatt – egy Mercedes szabálytalan beszerzéséről volt szó.
Macedóniából az igazságszolgáltatás elől menekülve Magyarországon kapott menedékjogot az Orbán-kormánytól. A magyar határ átlépésekor Gruevszki kivételes bánásmódban részesült, s egyfajta „VIP-menekültként” azóta még Szijjártó Péter külügyminiszternek is adott tanácsokat. A macedón politikus egyre otthonosabban érzi magát Magyarországon, idén nyáron céget is alapított Pécelen.
Gruevszki tehát – miután Magyarország megtagadta kiadatását Észak-Macedóniának – most a biztonságos távolból, Budapestről üzenget Szkopjéba, az új kormányfőnek, a baloldali Zoran Zaevnek. A szocdem kormány rendszerét (bíróságait) a talibánok uralmához és bíróságaihoz hasonlította Facebook-posztjában. (Nyilván azért, mert őt el merték ítélni.)
Ezt írta: Zaev be fog fogadni menekülteket Afganisztánból, akik a tálibok és a tálibok bírósága elől menekülnek. Közben pedig egy tálib igazságszolgáltatást hozott létre Macedóniában, amely a teljes ellenőrzése alatt áll. Ha az elég a táliboknak az elítélésedhez, hogy az ellenfelük vagy, nos, ez Macedóniában sincs másképp, miután Zaev és a szociáldemokraták hatalomra jutottak – írta Gruevszki. (Érdekes, hogy posztjában nem az ország jelenlegi nevét, Észak-Macedóniát használta, hanem az ő irányítása idején érvényben volt Macedónia elnevezést írta le.)
Albán, koszovói és észak-macedón versenyfutás
Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia szinte egymással fut versenyt, hogy ki tud több Afganisztánból kimentett embert befogadni a kaotikus amerikai kivonulás után. Mindhármuknak érdeke ugyanis a nemzetközi közösség támogatásának elnyerése – mivel az Európai Unió érdeklődése elég mérsékelt irántuk.
Albánia és Észak-Macedónia az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére vár éppen hiába. Az EU-ban nem túl nagy a lelkesedés a bővítés iránt, amit a bolgárok korábban meg is vétóztak, bár közben a szófiai kormányzás is gyakorlatilag szétesett (várhatóan idén már a harmadik voksolást kell majd tartani ősszel). Koszovó egyértelműen az USA-ra építi politikáját, hiszen Pristina minél több országgal akarja elismertetni az önállóságát.
Az evakuáltak közül Albánia és Koszovó a saját lakosságához képest óriási számban hajlandó befogadni átmenetileg menedékkérőket. Albánia (legalább) háromezer, Koszovó kétezer ember érkezésére készült fel, egyértelműen az USA-t segítve a nemzetközi krízisben.
Csak összehasonlításul jelezzük, hogy Ausztrália, amelynek lakossága a sokszorosát teszi ki a balkáni államokénak, területe pedig mérhetetlenül nagyobb, Albániához hasonlóan körülbelül 3 ezer embert fogad be a BBC szerint.
Észak-Macedónia augusztusban 450 afgán befogadására vállalkozott, de többet nem biztos, hogy képes lesz ellátni (pedig voltak hírek akár 760 fő befogadásáról is korábban). Zoran Zaev szociáldemokrata kabinetje ugyan szintén jó pontokat akar szerezni Washingtonnál.
Zaev kormánya nehéz helyzetben
Zaev kormánya igyekszik nyugatbarát politikát folytatni, elsősorban az EU-csatlakozásban bízva. Ennek azonban komoly akadályai vannak. Korábban például Görögország ellenezte a csatlakozásukat az ország nevéről folytatott vita miatt, és Zaevék ezért keresztelték át Észak-Macedóniára a jugoszláv utódállamot.
Észak-Macedónia helyzetét nehezíti a keleti szomszéd, Bulgária is. Szófia gátolja az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval, nyelvi és kulturális vitákra hivatkozva. A bolgárok szeretnék például elismertetni a macedónokkal, hogy nyelvük a bolgárból származik, de az észak-macedóniai bolgároknak is több jogot követelnek.
Zaevék Gruevszki uralmát megbuktatva azt ígérték, hogy ha ők veszik át az irányítást Szkopjéban, akkor az ország EU-integrációja felgyorsul. És valóban nyugatbarát politikát folytattak, csakhogy Ennek jelentősége egyébként az, hogy így a macedónokkal „párban” kezelt Albánia sem tudja elindítani az egyeztetéseket. Nem véletlen, hogy a csalódott macedónok és albánok most az USA kegyeit keresik.
Biztonsági kockázatot jelentő személyek
Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia menekültekkel kapcsolatos lépését az USA mindenesetre nagyra értékeli. Közben viszont az amerikai jobboldali média egyik meghatározó szereplője, a Demokrata Párttal és Joe Biden elnökkel, illetve Kamala Harris alelnöknővel rendkívül kritikus Fox News kínos helyzetbe hozta a koszovói vezetést. Azt híreszteli, hogy az USA azokat szállítja oda, akik az első átvilágításon „nem mentek át”, azaz a biztonsági kockázatot jelentő személyeket kell Koszovónak befogadnia. Az amerikai illetékesek ezt próbálták cáfolni, de a hír inkább zavart keltett, mintsem megelégedést a Balkánon.
