Marjai János / 24.hu
Nagyvilág europoli

Hirtelen jóval drágább lett Orbánnak a kínai kapcsolat

A közép-európai populistáknak nem Trump, hanem Netanjahu a valódi minta, és az ő bukásának rájuk nézve súlyosabb következményei is lesznek, állítja Ivan Krasztev bolgár politológus. Szerinte Joe Biden legutóbbi európai útjával nagyon megdrágult az üzletelés Kínával, a melegellenesség pedig rövid távon ugyan lehet hasznos, hosszú távon azonban vesztes politika.

Ivan Krasztev bolgár politológus a közép-európai régió egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye, aki gyakran pontosabban fogja meg az egyes országokon belül zajló folyamatokat, mint arra a helyi elemzők képesek. A pozsonyi Globsec Fórumon beszélgettünk vele, és öt nagy témát érintettünk.

Visszatért-e Amerika Európába?

Nem olyan a viszonya az Egyesült Államoknak Európával, amilyen az 1990-es években volt, mondja Krasztev. Szerinte az amerikaiak most érdekeltek abban, hogy visszatérjenek Európába, de valójában nem Európa érdekli őket. A Kínával szembeni nyugati pozíció sokkal fontosabb nekik, mint Európa maga, és ezt mutatja az a nyelv is, amit a G7 és a NATO legutóbbi találkozóin láthattunk.

Joe Biden megkapta a maximumot, amire Európától számíthat, és két fontos dolgot is tett, mielőtt elutazott Európába, mondja a politológus. Az egyik az Északi Áramlat ügye. Ez nem Oroszországgal, hanem Németországgal kapcsolatos politika, és Biden azt mondta, hogy rendben, ha ennyire fontos nekik ez az ügy, akkor csinálják, de határozottabb fellépést kér cserébe Oroszországgal és Kínával szemben is.

A másik fontos üzenet a Magnitszkij-törvény ennyire erőteljes használata volt, ami azt üzeni, hogy mostantól fel fognak lépni a korrupció ellen, és a korrupciót stratégiai biztonságpolitikai kockázatként kezelik. Ez sok szempontból visszatérés a korábbiakhoz. Még egy fontos lépés volt, mielőtt Biden találkozott volna Putyinnal: konszolidálta a Nyugatot. Az kifejezetten fontos volt, hogy a találkozó előtt megbeszélést folytatott a G7 vezetőivel, a NATO-val és Törökország vezetőivel is.

Sok szempontból tehát az Egyesült Államok visszatért, de van egy probléma: Amerika belpolitikája annyira megosztott, hogy az európaiak egyszerűen nem tudhatják biztosan, hogy ez így is marad-e, hívja fel a figyelmet Krasztev. Lehet, hogy ezentúl minden kormányváltás rezsimváltás is lesz egyúttal, és fogalmunk sincs, hogy az, amiben ma egyetértünk, később is igaz lesz-e. Egyébként szerinte Biden látványosan azon dolgozik, hogy olyan külpolitikát alkosson, amit otthon konszolidálni tud, különösen Kínával kapcsolatban. Ebben kevésbé várhatók változások.

Nagyon megdrágult, hogy Orbán ilyen kapcsolatot tartson fenn Kínával

Nem tudni, hogy mennyire volt szándékos Barack Obama kijelentése, amelyet pont Biden utazásának kezdetén mondott, és amelyben Magyarországot és Lengyelországot autoriter államoknak nevezte. Az viszont kifejezetten fontos, hogy hirtelen nagyon megdrágult Magyarország számára, hogy Kínával üzleteljen. Korábban mondhattuk azt, hogy diverzifikálunk, és ez csak üzlet, simán kereskedhetünk Kínával. Amit Biden nagyon sikeresen elért, hogy kifejezetten biztonságpolitikává alakította a Kínával való kapcsolatot Európában. Ez mostantól nem üzleti, hanem biztonsági kérdés

– mondja a politológus. Ha Orbán Viktor azon a szinten szeretné tartani a kapcsolatait Kínával, amelyen most vannak, az biztonsági kérdés lesz az Egyesült Államoknak. Hogy miként fognak reagálni, azt természetesen nem tudjuk.

Marjai János / 24.hu

Ha arról lenne szó, hogy – mondjuk – Magyarország Kínával üzletelve újítaná fel az autópályarendszerét, az Krasztev szerint a mostani, biztonságpolitikaivá alakított környezetben akár a NATO felelőssége alá is eshetne, mert az infrastruktúra biztonságát veszélyeztetheti. Németország számára ez kifejezetten nehéz ügy, mert az elmúlt három hónap növekedése a pandémia okozta visszaesés után nagyrészt a Kínával való kapcsolatnak köszönhető. Ez a Kínával szembeni váltás nagyon költséges lesz Európa számára, mert nagyon szoros és fontos a gazdasági kapcsolat Kínával.

Vége van-e a populista hullámnak Trump bukásával?

Nem hiszem, hogy a populizmus Trumpra épült volna. Sem Orbán, sem a lengyel kormány nem várta meg azt, hogy Trumpot megválasszák. A valódi inspiráció Netanjahu volt

– állítja Krasztev.

Van egy gazdaságilag nagyon sikeres ország fragmentált, polarizált politikával. Ez ráadásul egy kisebb ország, és a méret számít. Nem lehet az Egyesült Államok vagy Oroszország mintáit direktben átültetni, mert ezek az országok egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy a régió kis országai másolhassák. Izrael egy etnikai demokrácia, amelynek nagyon erős a gazdasága és a hadserege. Ebből az etnikai vonal, amely kijelenti, hogy ez egy adott etnikum országa, különösen fontos volt a régióban. Az is fontos, hogy Izrael meg tudta fordítani a népességcsökkenést. Ráadásul ez a kis ország messze a súlya felett játszik a nemzetközi politikában. Nem az Egyesült Államok kötelezi Izraelt bármire, hanem Izrael az Egyesült Államokat. Szerintem Netanjahu bukásának lesz különösen fontos politikai következménye Magyarországra nézve

– teszi hozzá.

Marjai János / 24.hu

A lengyelek számára Krasztev szerint az Egyesült Államok a legfontosabb biztonságpolitikai garancia. Teljesen mindegy, hogy mit gondolnak Bidenről, mindenben az Egyesült Államokat fogják támogatni. Magyarországon más a helyzet, egyszerűen azért, mert nincs különösebb biztonsági veszélynek kitéve. Európa közepén fekszik, és szerintem Orbán Viktor sokkal inkább szeretne az Európai Unión és a NATO-n belül maradni, mint más opciókat találni. Ennek most egyébként is felment az ára.

Orbán Viktor politikusként szereti a kockázatokat, de ez a kockázat most egyszerűen túl magas. Magyarország és Lengyelország számára egyre nehezebb lesz ugyanazt a külpolitikai vonalat képviselni, mert Lengyelország számára Oroszország az elsődleges veszély, és az Egyesült Államok a legfontosabb garancia

– fogalmaz Krasztev.

Mi lesz a közép-európai populizmus után?

Addig, ameddig biztonságos a helyzet, Lengyelország és Magyarország jó kapcsolatban marad. Amint bizonytalanná válik, teljesen mások lesznek a prioritások, mert Lengyelország frontvonalon lévő országnak tartja magát, mondja Krasztev.

Izrael arra is minta lehet, hogy mi történhet ezekkel az országokkal a vezetők bukása után. Ezek az országok annyira polarizálttá váltak, hogy miközben politikai ügyekben rendkívül rugalmasak, ideológiai kérdésekben kifejezetten kemények lettek.

Netanjahu például addig polarizálta a saját országának társadalmát, amíg az ellenzéket egyetlen dolog tartja már össze: maga Netanjahu. Nem lennék meglepve, ha Csehország kivételével hasonló lenne a minta mindenhol. Olyan, mintha most érne véget egy bizonyos 12 évig tartó ciklus Kelet-Európában. Ennek az eredménye az, hogy a rezsimek nagy része a kultúrháborúval foglalkozik társadalompolitika helyett

– mondja a politológus.

Krasztev szerint elég megnéznünk, mit csinál most a magyar kormány: a kormányváltást próbálja a lehető legkevésbé jelentőssé tenni. Bizonyos fontos közintézményeket egyszerűen privatizálnak, felkészülve a kormányváltásra. És azt is láthatjuk, hogy az egyetemeket tekintik a legfontosabb intézményeknek. A hidegháború alatt ezt a szerepet a szakszervezetek töltötték be, ami mostanra megváltozott. Ezt láthatjuk az Egyesült Államokban is, a harc az egyetemek irányításáért folyik.

Marjai János / 24.hu

Mi a különbség Lengyelország és Magyarország között?

A lengyel társadalom elég konzervatív, bizonyos dolgokban konzervatív közmegegyezés volt, amit a Jog és Igazságosság fegyverként kezdett el használni a politikai csatákban. Ennek – Krasztev szerint – érdekes következményei lettek. Miközben néhány évvel ezelőtt a homoszexualitás és a melegházasság az egész társadalmon belül közepesen népszerűtlen kérdéseknek számítottak, mostanra azt láthatjuk, hogy a társadalom egy része azért kezdte kevésbé ellenezni a melegházasságot, mert nem akarta, hogy a kormánypárttal azonosítsák. A kabinet annyira keményen beleállt ebbe az ügybe, hogy azok, akik a másik oldalon álltak, inkább kihátráltak belőle. Ezért gyakran olyanok sem szólalnak már fel a melegek ellen, akiknek hagyományosan pont ez lenne az álláspontja.

Ez rövid távon nyerő taktika lehet, mert megkeményítik a saját táborukat, de hosszú távon vesztes taktika, mert felborítják a korábbi konzervatív konszenzust, mondja Krasztev.

Magyarország és Lengyelország persze mindig teljesen más esetek voltak. Más a média helyzete, más a társadalomé, és persze a lengyel kormánynak nincsen alkotmányozó többsége.

De Lengyelország inkább olyan, mint az Egyesült Államok. Két Lengyelország van. A legtöbb dologban ez a két Lengyelország szemben áll egymással, ahogy az Egyesült Államokban is. Más egyébként a helyzet a korrupcióban is Lengyelország és Magyarország között. Lengyelország nagyrészt tiszta ország. Sok mindent el lehet mondani a Jog és Igazságosságról, de a politikai korrupció nem alapvető része a kormányzásnak

– állítja Krasztev.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.