Drew Angerer / Getty Images
Nagyvilág

Ünnepnapot kapott a rabszolgaság eltörlése, mégis sokan fanyalognak

Az Egyesült Államok legújabb nemzeti ünnepét, a feketék felszabadítására megemlékező Juneteenth-t Texasban már lassan 150 éve ünneplik június 19-én. Az évforduló előtti napokban fogadták el a törvényt arról, hogy az idén már szövetségi szinten is hivatalos ünnepnek számít a nap, amikor eljutott a felszabadulás híre a texasi rabszolgákhoz a polgárháború után. Bár Donald Trump elnöksége alatt ez elképzelhetetlen lett volna, a fekete közösség még sincs elájulva: szimbolikus gesztusok helyett inkább érdemi lépésekre vár.

Először a déli államokban kezdték ünnepként kezelni június 19-ét, azt a napot, amikor a polgárháborúban győzedelmeskedő északi csapatok a fennhatóságuk alá vonták Texast, és eljuttatták a helyi feketékhez a hírt, hogy szabadon élhetnek. Az államban 1865 óta minden évben megünneplik ezt az eseményt (ami után a rabszolgaság nem szűnt meg azonnal, hiszen sok rabszolga sokáig nem értesült a rabszolgaság felszámolásáról a titkolózó gazdáik miatt). Idővel aztán országosan is elterjedt a feketék körében, hogy a felszabadulásukat ezen a napon ünnepeljék. Texas volt az az állam, ahol a legtovább ellenálltak az Abraham Lincoln által 1862-ben kihirdetett törvénynek. Sőt, rengetegen menekültek ide Mississippiből és Louisianából, hogy ne kelljen lemondaniuk a rabszolgatartásról, miután az északiak elfoglalták ezeket az államokat.

Az idén már szövetségi szinten is ünneppé tették ezt a napot: Joe Biden június 17-én írta alá a Juneteenth National Independence Day Actet, azaz a Juneteenth Nemzeti Függetlenségi Nap törvényt, így az idei június 19. volt az első, ami már szerte az Egyesült Államokban hivatalos nemzeti ünnepnek számított.

JIM WATSON / AFP Joe Biden elnök (többek között a fehér ruhában látható Opal Lee-vel, akit a Juneteenth nagyanyjának tartanak), miután aláírta a törvényt

Mi történt 1865. június 19-én?

1861-ben tört ki az Egyesült Államokban a polgárháború, mivel a Lincoln elnök vezette északi államok szövetségi szinten akarták megszüntetni a rabszolgaság intézményét, amibe a rabszolgatartó gazdaságon alapuló déli államok nem egyeztek bele, inkább megalapították az Amerikai Államok Konföderációját, és harcolni kezdtek az északi államokkal.

Lincoln 1862 őszén ugyan aláírta a rabszolgaságot megszüntető törvényt, ami 1863. január 1-jével életbe is lépett, de a függetlenségre vágyó déli államokban nem vezették be az intézkedést. A háborút végül az északiak nyerték meg: 1865 júniusára az utolsó konföderációs csapatok is letették a fegyvert, május 10-én pedig elfogták a konföderáció elnökét, Jefferson Davist. A konföderáció utolsó bástyájának számító Texasba azonban csak június 19-ére jutott el a hír a déliek vereségéről és a rabszolgaság megszüntetéséről, a Gordon Granger vezérőrnagy vezette északi csapatok megérkezésével.

Library of Congress / Interim Archives / Getty Images Gordon Granger vezérőrnagy 1860 körül

Bár a rabszolgaság eltörlését aznap kihirdette a vezérőrnagy, a rabszolgaság történetét kutató történész és irodalomtudós, Louis Henry Gates Jr. az amerikai közszolgálati tévé, a PBS honlapján lassú folyamatként írta le a felszabadítást. Hiszen sokan voltak, akiket a rossz idő beálltáig továbbra is rabszolgasorban tartottak, sőt előfordult, hogy még évekig nem szóltak nekik, ezért hosszú időn át korbácsolástól rettegve kellett szolgálniuk az urukat.

Gates egykori rabszolgákat idéző történészek és korabeli irodalmi művek alapján azt írja, hogy

a Texas és Louisiana állam határának számító Sabrine-folyó mentén még a feketék emancipációjának kihirdetése után is rendszeresen lehetett látni a jobb élet reményében a folyón menekülni próbáló feketék holttestét

– akiket tetten értek és a vízbe lőttek, majd felakasztottak.

A rabszolga-felszabadításról és az ünnep eredetéről így fogalmazott Elizabeth Hayes Turner, az Észak-Texas Egyetem történelemprofesszora, aki a hagyomány egyik őrzőjét idézte a Juneteenth eredetéről szóló esszéjében:

Ahogy elmagyarázták nekem, június 19. nem a pontos nap volt, amikor a négereket felszabadították. De ez volt az a nap, amikor megmondták nekik, hogy most már szabadok. (…) És az apám azt mondta, hogy ujjongtak és ordítoztak, és lyukakat fúrtak a fákba, lőporral töltötték meg, és begyújtották, ez volt az ő robbantásuk az ünneplésre.

És hogy lett ebből Juneteenth?

Számos másik nap lehetne ezen kívül a rabszolgaság eltörlésének az ünnepe: például szeptember 22., amikor Lincoln aláírta a törvényt, vagy január 1., amikor aztán hatályba lépett a rendelkezés szövetségi szinten (amihez a konföderáció államai nem tartották magukat), de végül a rabszolgaság eltörlése után a más formában folytatódó elnyomás ellen kitartóan harcoló texasi feketék emancipációjának az ünnepe lett az.

Gates szerint ez leginkább annak köszönhető, hogy a texasi feketék úgy érezték, harcolniuk kell a múlt bűneit relativizálni akaró, ezért a többi között egykori konföderációs vezetők emlékére felvonulásokat rendező texasiak rasszizmustól fűtött szegregációs politikája ellen, aminek szerves része volt, hogy szép ruhába öltözve megünneplik a szabadságukat.

Wikimedia Commons Így ünnepelték a feketék emancipációját Houstonban 1880-ban

A más államokban új életet kezdő feketék pedig tovább vitték magukkal a szokást, hogy június 19-én a szabadságukat ünneplik, ezért az ezredforduló idején már országszerte megemlékeztek erről a napról. Egyébként a név is innen ered, mármint a dátumból: a Juneteenth kifejezés ugyanis a june (június) és nineteenth (tizenkilencedike) szavak összeolvasztásából alakult ki.

A PBS-en bemutatott Finding Your Roots (Megtalálni a gyökereid) című műsor házigazdájaként a családfakutatás amerikai arcának számító Gates – aki a lenti műsorrészletben Pharell Williamsnek mutatja meg, mit mesélt a zenész rabszolgasorba születő rokona a saját, szenvedésekkel és gyapotszedéssel teli gyerekkoráról idős emberként a 20. században – először a főiskolán hallott a texasi ünnepről az 1970-es években.

Szóval a Juneteenth még ötven évvel ezelőtt sem számított országosan ismert ünnepnek, még a feketék körében sem. 

De miért baj, hogy szövetségi nemzeti ünnep lett belőle?

Texasban 1980 óta számít állami ünnepnapnak június 19., 2002-re pedig már nyolc államban ismerték el az ünnepet. 2020-ra szinte mind az ötven államban ünnepnappá tették a Juneteenth-t, bár Texasban is még csak ebben az évben vezették be, hogy az államnak dolgozó munkavállalóknak fizetett szabadnap legyen.

2021-re az ünnep elismertsége eljutott odáig, hogy a szenátus megszavazta, hivatalosan is nyilvánítsák június 19-ét a feketék emancipációjának ünnepévé szövetségi szinten. A januárban hivatalba lépő Joe Biden pedig alá is írta a törvényt, így a karácsony, a hálaadás, a Függetlenség Napja és a többi szövetségi ünnep mellett immár a Juneteenth is annak számít.

TASOS KATOPODIS / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP Így ünnepeltek az első hivatalosan is szövetségi ünnepnek számító Juneteenth alkalmával Washington DC-ben

A Newsweek ugyanakkor már a törvény aláírása előtt felhívta a figyelmet arra, hogy a Twitteren a fekete közösség tagjai közül sokan a nemtetszésüknek adtak hangot, hiszen csak egy üres gesztust látnak benne, és ennél többet szeretnének.

Valóban szép gesztus a George Floyd halála utáni, etnikai feszültségektől túlfűtött Egyesült Államokban, hogy a feketék felszabadítása nemzeti ünnepet kapott, de például a lap által idézett tanár, blogger és aktivista Zellie Imani szerint

nem azt kérték, hogy a Juneteenth-ből nemzeti ünnep legyen, hanem azt akarták, hogy megszűnjön a rendőri brutalitás.

Egy MajorPhilebrity néven twitterező férfi pedig Amerika abszurd humorát látja benne: ugyanis miközben nemzeti ünnep lett a feketék felszabadításának évfordulója, egyes államokban nem lehet tanítani róla. A kritikai rasszelmélet iskolai tanítását ugyanis Arkansasban, Idahóban, Floridában és Oklahomában is betiltották. A Newsweek szerint ráadásul további tizenkét államban tervezik a kritikai rasszelmélet betiltását.

Az is bírálat tárgya, hogy az ünnepről szóló törvény simán átment a törvényhozáson, míg a feketék szavazását megnehezítő szabályok elleni fellépés nevében életre hívott John Lewis Voting Rights Actet (John Lewis Szavazójogi Törvényt) lassan két éve nem tudják megszavazni.

Kapcsolódó
150 év után is küzdenek az amerikai feketék a szavazás jogáért
Az Egyesült Államok fekete lakossága szó szerint élethalál harcot vívott azért, hogy szavazhasson, de sok helyen még most is megnehezítik ezt.

Volt, aki pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a lincselés még mindig nem számít szövetségi szintű gyűlöletbűncselekménynek.

És nem csak a twitterezők szerint problémás az időzítés, az USA Today a témát feldolgozó cikkében is nagyrészt ugyanezeket az észrevételeket sorolják fel.

Ugyanakkor nem szabad elvitatni a dolog jelentőségét sem, hiszen majdnem negyven éve vezettek be legutóbb új szövetségi nemzeti ünnepet Amerikában, a Martin Luther King Jr.-napot, amit azóta is minden év harmadik hétfőjén ünnepelnek. Ráadásul a kongresszusban kivételesen gyorsan felül tudtak emelkedni a pártérdekeken, így a republikánus többségű szenátus és a demokrata többségű képviselőház is egyetlen nap alatt megszavazta a törvényt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.