Jure Makovec / AFP
Nagyvilág

Folytatódik a magyar nyomulás Szlovéniában, az ellenzék gyarmatosításról beszél

Meghússzorozódtak a magyar befektetések Szlovéniában: előbb a kormányközeli média szállt be a Fidesz-barát szlovén SDS pártsajtójába, majd az SDS kormányra jutásakor feltűnt a TV2 is. A harmadik hullámban az OTP és a Mol nyomul. Ám a jobbos szlovén koalíció inog, az erősödő ellenzék gyarmatosításról beszél, magyar érdekeltségű médiacégeket fel is jelentettek.

A magyar tőke meghódítja Szlovéniát – írja a Delo című ljubljanai lap, miután magyar cégek sorozatban jelentik be a befektetéseiket, cégfelvásárlásaikat délnyugati szomszédunkban. A Mol az osztrák OMV-től vette át 300 millió euróért – egyebek mellett – annak 120 egységből álló szlovéniai benzinkúthálózatát.  Így a magyar cég a második legnagyobb szereplővé válik 173 töltőállomásával.

Az OTP döntően egy amerikai befektetési alaptól, az Apollótól szerezte meg a második legnagyobb szlovén bankot, a Nova KBM-et (NKBM). A Zurnal24 a Reuters értesülését idézve megjegyzi, hogy az ügylet értéke egymilliárd euró is lehet, bár erről hivatalos adatok nem láttak napvilágot. E mellett az OTP Ingatlanbefektetési Alap tulajdonában lévő Mendota Invest Ljubljana vasúti főpályaudvarának és busztermináljának állami felújításával és átépítésével párhuzamosan a környéken 300 millió eurós nagyságrendben város- és ingatlanfejlesztést tervez megvalósítani.

Miután az OTP 2019-ben már a negyedik legnagyobb szereplőt, az SKB-t is felvásárolta egy francia tulajdonostól, piacvezetővé válhat az NKBM-mel együtt a szlovén kereskedelmi bankok között. Ennek feltétele, hogy megkapja a felügyeleti szervek áldását a tranzakcióra.

Az, hogy egy szomszédos országban magyar bank legyen a legnagyobb piaci szereplő, komoly lépésnek minősíthető. Ennek a súlyát az OTP 2002-ben már megtapasztalhatta, amikor lemaradt a legnagyobb román bank privatizációjáról. Ám időközben több tapasztalatot szerzett: a bankcsoport Bulgáriában és Szerbiában is az elsők közé emelkedett az elmúlt két évtized során. Így a szlovén helyzet nem lesz új az OTP számára.

A Mol vezetői is mesélhetnének tapasztalataikról: a horvát olajtársaság, az INA tulajdonlása körüli viták ismertetésétől most eltekintünk, elég csak arra gondolni, hogy a horvát állam régóta pályázik az INA-t irányító Mol-pakettre. Hernádi Zsolttal, a Mol csúcsvezetőjével szemben pedig vizsgálat indult, 2019 végén első fokon kétéves börtönbüntetésről szóló elmarasztaló ítélet is született a vesztegetési ügyben, ami ellen Hernádi fellebbezett. Ehhez képest a Mol szlovéniai terjeszkedésének örül a horvát sajtó és a kormány is. Ez ugyanis a Mol ellenőrzése alatt álló horvát INA piacait is növelheti, hiszen a rijekai (fiumei) INA-olajfinomítóból látják majd el a megvásárolt szlovéniai töltőállomásokat.

Kapcsolódó
A magyar kavarás éve a Balkánon
Macedónia, Szlovénia, Románia, Horvátország – a magyar politika e négy országra koncentrált 2018-ban.

Szlovéniában tehát a két meghatározó „magyar multi” egyszerre terjeszkedik. Mindkét cég igazgatóságában helyet foglal Csányi Sándor, az OTP első embere, akit Szlovéniában a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökeként, illetve az UEFA szlovén elnökének, az európai foci irányítójának, Aleksander Ceferinnek a barátjaként is bemutat a sajtó, de megemlítik Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatait is.

Koszticsák Szilárd / MTI Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a Puskás Aréna nyitóünnepségén 2019. november 15-én

Ugyanakkor a Dnevnik című ljubljanai lap különbséget tesz Orbán geostratégiai nyomulása és Csányi szlovéniai akvizíciói között. A kétféle terjeszkedés közötti időbeli egybeesés azonban kétségtelen, hiszen Szlovéniában az „orbanizáció” (a tekintélyelvű politizálás egyfajta szinonimája) az elmúlt években a Fidesz helyi szövetségesének, az SDS-nek a politizálása és térnyerése miatt fogalommá vált. A migránsellenes, sorosozó, jobboldali SDS 2018-ban lett relatív győztese a választásoknak, de csak 2020 márciusában került kormányra.

Mindezzel párhuzamosan sajátos, láthatóan Budapestről vezérelt nyomulás zajlik a szlovéniai, magyar kisebbség központjában, Lendva városában is. A helyi focicsapat, a Nafta fociakadémiáját a magyar állam is támogatja. A kiscsapat bejutott a szlovén kupa döntőjébe tavaly, ahol azonban éppen a másik muravidéki együttestől, a muraszombatiaktól kikapott.

A magyar állam nemcsak a foci miatt jelent meg Lendván: a városban egy magyar állami cég vásárolt wellness-központot tavaly több milliárd forintért. Ezt a magyar befektetést korábban hevesen ellenezte Zdravko Pocivalsek szlovén gazdasági miniszter, aki pár éve még egy balközép kormánykoalíció fontos embere volt. Tavaly viszont már egyáltalán nem ellenezte a magyar állami terjeszkedést Lendván, pálfordulásának oka, hogy pártja, az SMC az erősen jobboldali, európai szinten a Fidesz szövetségesének számító SDS ellenfeléből annak politikai szövetségese lett. Emiatt a pártot az alapítója, Miro Cerar korábbi miniszterelnök ott is hagyta, és Pocivalsek lett az elnök.

Az SMC azzal, hogy belépett az SDS által tervezett jobbos koalícióba, 2020 márciusában a miniszterelnöki székbe segítette az SDS vezérét, Orbán barátját, Janez Jansát. Pocivalsek így megtarthatta a gazdasági tárcát az SDS vezette kormányban is. Az sem zavarta, hogy pártja támogatottsága közben a nullát közelíti, hiszen elárulták választóikat, akik az SMC-re még balliberális pártként szavaztak. Ez az SDS-nek kapóra jön: a még mindig relatíve sok parlamenti mandátummal bíró SMC-t a következő általános választásig, 2022-ig magához láncolhatja, hiszen az SMC-nek a legkevésbé érdeke, hogy előrehozott választást írjanak ki.

Ám vannak olyan hírek Szlovéniában, hogy Jansáék felkészültek az előrehozott választásokra, ezért támadják hisztérikusan a velük kritikus, független sajtót, a bíróságokat és az ellenzéki pártokat. A lejáratókampányokat pedig felturbózták az SDS pártsajtójában és a közösségi médiában, ahol Jansa aktivitása feltűnő.

A Financial Times szerint elsőnek a szlovén állami számvevőszék vezetőjét vették össztűz alá Jansáék. Amikor a számvevőszék a járványkezelés idején az eszközbeszerzéseket kezdte vizsgálni, éppen akkor indultak személyeskedő támadások Tomaz Vesel, az ellenőrző hatóság első embere ellen. A rendőrség is vizsgálatba kezdett, ami a számvevőszéki vezető szerint példátlan eset, s a politikai nyomásgyakorlás része volt.

A lap – amely számos párhuzamot von Orbán és Jansa között – ezek után felveti, hogy mindez a jogállamiság és a demokratikus normák betartását illetően is aggodalmat kelt, miközben Szlovénia épp júliusban veszi át az EU soros elnökségét.

Jansa és Orbán , illetve a szlovén SDS és a magyar Fidesz között számtalan kapcsolat szövődik. Orbán Viktor már a 2018-as szlovén választási kampány idején támogatta Jansát és az SDS-t, s ekkoriban már a Habony-média, illetve a Fideszhez közeli magyar üzletemberek is elkezdték felpumpálni pénzzel az SDS szlovéniai pártsajtóját. Ennek részleteit több cikkben is ismertettük az elmúlt években:

Kapcsolódó
Magyar szálak egy szlovén pártfinanszírozási botrányban
Orbán Viktor szövetségese írta alá azt a szerződést, amelynek révén egy rejtélyes boszniai nő 450 ezer eurós kölcsönt ad a legnagyobb ellenzéki pártnak. Csakhogy Janez Jansa nyilatkozata alapján magyar szál is lehet az ügyben.

Ám – mint már említettük – 2018-ban csak relatív többséget értek el Jansáék, hatalomra csak tavaly márciusban kerültek. A Fidesz-SDS-kapcsolat ekkor vált fontossá, ezt érzékelte Pocivalsek is. A gazdasági miniszter kulcsszereplője lett egy szlovén-magyar vonatkozású ügynek. Magyarország 220 lélegeztetőgépet vásárolt a szlovén Geneplanet d.o.o. cégtől. Ez a vállalat azonban Szlovéniában eladott lélegeztetőgépei miatt komoly botrányba keveredett: a G7 szerint a Geneplanet az SDS-es kapcsolatai miatt kapott megrendelést Ljubljanában. Pocivalsek felhívta a lélegeztetőgépek szlovéniai beszerzését végző állami ügynökség vezetőjét, és arra próbálta rábírni: adjanak egy másik, maszkok beszerzésére vonatkozó szerződést is a Geneplanetnek.

Pocivalsek körül egyre fogy is a levegő. Pártjából egyre-másra lépnek ki a képviselők, ily módon fogy a Jansa-kormány parlamenti többsége is. Igor Zorcic házelnök két társát is „magával vitte” az SMC-ből, és most függetlenként politizál. Márpedig az SMC „elfogyása” veszélybe sodorja az egész szlovéniai jobboldali kormányzást, amit a magyar jobboldali befektetőknek, a Habony-média reprezentánsainak támogatásaiból is épített fel Jansa. Az elmúlt héten például az egyik SDS-es pártharsona, a Demokracija.si írása arról szólt, hogy miként befolyásolja Soros György az amerikai diplomáciát.

A Levica nevű szélsőbaloldali párt nemrég büntetőfeljelentést tett többek között a Demokracija és az SDS párttévéje, a Nova24TV, továbbá maga az SDS ellen is, amiért szerintük hazugságokat terjesztettek a pártról. A rendőrség vezetője, Anton Olaj visszautasította az ügyészséghez érkezett feljelentésben foglaltakat, sőt mivel a Levica őt is megtámadta, a rendőrfőnök feljelentést tett hamis vád miatt a baloldali párt ellen. Ez nem meglepő annak fényében, hisz a rendőrséget az SDS belügyminisztere, Ales Hojs, Jansa leghűségesebb pártkatonája irányítja.

Márpedig a Levicát éppen az SDS pártmédiájában megjelent hírekre (a Levica szerint: álhírekre) alapozva támadja az SDS és a vele szövetséges kisebb kereszténydemokrata párt, az NSi újabban. Még a parlamenthez is fordultak, hogy hívjanak össze rendkívüli ülést arról, a Levica alapszabálya alkotmányos-e egyáltalán. A baloldali lap, a Delo kommentátora szerint ezzel olyan hangulatot teremtenek Jansáék, mintha a harmincas évek Németországában lennének.

Az SDS és az NSi javaslata után derült ki, hogy mi a jelentősége Zorcic parlamenti elnök kilépésének az SMC-ből. Az immár független házelnök ugyanis egy demokráciában abszurdnak tartaná, hogy egy ilyen ügyben üljön össze a törvényhozás – ezért elutasította az indítványt.

A Levica mellett újságírók is lejáratókampányok kereszttüzébe kerültek, a szlovén állami hírügynökség, az STA költségvetési támogatását pedig a kormány tavaly felfüggesztette. Így a csőd szélére sodorja a hírügynökséget Jansa, akinek láthatóan nem tetszenek az STA hírei.

A médiát érő szlovén állami és pártakciók miatt Brüsszel is bírálta a Jansa-kormányt. Blaz Zgaga tényfeltáró újságíró lejáratására a jobboldali pártmédia tett kísérletet, miután bírálta a szlovéniai járványkezelési intézkedéseket. Az Euronews felidézi, hogy miután több, nemzetközi civil szervezet kiállt mellette, az Európai Bizottság felszólította a szlovén kormányt, hogy biztosítson Zgagának megfelelő védelmet, az újságíró szerint szinte az „összes támadás szinte azonnal abbamaradt”, ami mutatja az ellene indított akció szervezettségét.

A Financial Times megszólaltatta Marko Milosavljevicet, a Ljubljanai Egyetem professzorát, aki szerint

Jansa a magyar kormányfő forgatókönyvét követi: megpróbálja a kritikus médiát elhallgattatni, illetve igyekszik más médiumokat a szövetségesei kezére juttatni, a közmédiát pedig ellenőrzése alá vonni.

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor miniszterelnök és Janez Jansa szlovén kormányfő megbeszélése 2021. május 6-án Portóban

A Financial Times cikke nem részletezi, hogy kik lehetnek Jansa szövetségesei, de érdekes, hogy Szlovéniában nemcsak Jansáék pártmédiájába fektetnek be magyarok. A TV2 ugyanis tavaly ötmillió euróért megvásárolta az egyik kisebb szlovén kereskedelmi csatornát, a Planet TV-t. A TV2 Vida József érdekeltségi körébe tartozik, aki az OTP legnagyobb magyarországi konkurensévé előlépő, három pénzintézet fúziójával frissen létrejött Magyar Bankholding vezérigazgatója. Vida emellett szorosan kötődik Mészáros Lőrinchez – ezt a TV2 megvásárlásakor elemeztük.

A két hazai bankóriás és vezetőik befektetéseinek is hála 2018-hoz képest a gazdasági kamara szerint meghússzorozódtak a magyar befektetések Szlovéniában.

Kérdés azonban, hogy a magyaroknak kedvező politikai környezet mennyire marad stabil Szlovéniában. Említettük már Jansáék szövetségesének, az SMC-nek a fokozatos felmorzsolódását, de az SDS és maga Jansa sem lehet elégedett. Májusban ugyanis mélypontjára süllyedt a közvélemény bizalma a jobboldali szlovén kormány iránt: a lakosság 70 százaléka nem bízik a Jansa és Pocivalsek nevével fémjelzett kabinetben. Ráadásul a hónap végén az ország történetének egyik legnagyobb tömegtüntetését tartották, több tízezer ember követelte Jansáék távozását a hatalomból.

Ám a nacionalista, bevándorlóellenes SDS még mindig a legnagyobb párt a délszláv államban. A kormánykoalícióban az SDS-en és a fogyatkozó SMC-n kívül a kereszténydemokrata NSi is részt vesz, a támogatottsága pedig továbbra is elég lenne a parlamentbe jutásukhoz, így ez a néhány százalék arra is jó lehet, hogy egy előrehozott választáson a széttagolt – balos, balközép és liberális pártokból álló – ellenzék ne jusson hatalomra.

Jansa kabinetje már többször elkerülte a bukást. Legutóbb egy alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett volna az ellenzék a miniszterelnök ellen, ami tulajdonképpen Jansa alkotmányos vád alá helyezését eredményezte volna, de csak 42 szavazatot tudott gyűjteni a 90 tagú törvényhozásban. Jansa mellett 44-en szavaztak.

Ám a patthelyzetet jelzi: akkor, amikor a kormánypártok próbálták leváltani az ellenzékhez csapódó, korábban a kormányoldalt erősítő házelnököt, a titkos szavazáson egy voks hiányzott az abszolút többségükhöz, 45-en voksoltak a parlament elnökének leváltására. Vagyis jelenleg

egy-két képviselő viselkedésén múlik a kormánykoalíció, illetve az ellenzék sorsa.

Sokkal kiegyensúlyozottabb viszont Janez Jansa viszonya Orbán Viktorral. A szlovén sajtó szerint a két politikus tárgyalt arról, hogy miként lehetne Magyarországot mégiscsak bevonni abba a vasútépítési projektbe, amely egy második vágány létesítését célozza a fontos szlovén kikötő Koper felé. Az, hogy a magyarok – a korábbi sikertelen próbálkozások ellenére – mégis beszállnának a vasútépítésbe, jókora vitát kavart tavaly ősszel Szlovéniában, bár sajtóhírek szerint még semmi sincs eldöntve a magyar részvétellel kapcsolatban.

A mostani szlovén ellenzéket mindenesetre azon pártok alkotják, amelyek 2018 és 2020 között kormányozva kihagyták a magyarokat a nagyságrendileg egymilliárd eurós vasútépítési projektből. A magyar részvételt legvehemensebben Alenka Bratusek exkormányfő ellenezte, egy kispárt elnökeként. Bratusek egy tavalyi sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a projekt szerződéseit már lezárták, és nincs szükség Orbánék 200 millió eurójára ehhez. Szerinte „Orbánék pénzének” érkezése 300 millióval drágítaná a projektet, és ezzel a szlovén történelem legdrágább hitelét venné igénybe a Jansa-kabinet. Az exkormányfő szavai szerint azon sem csodálkozna, ha a vasútépítési projektbe Orbán Viktor „magánpénzei” is becsatornázódnának. Az LMS nevű liberális ellenzéki párt pedig arról nyilatkozott, hogy Magyarország Szlovéniát és a Balkánt próbálja gyarmatosítani.

Márpedig a politikai szövetségben működő két ellenzéki párt, az LMS és az SD a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint együtt több szavazatra számíthat, mint a jelenleg kormányzó jobboldali SDS. Ezt a folyamatot alighanem aggodalommal figyelik a magyar médiavállalkozók, akik az SDS pártmédiáját tőkével pumpálták fel az utóbbi időben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.