Nagyvilág
Janez Jansa, former Prime Minister, president of the right-wing Slovenian Democratic Party (SDS) and winner of the Parliament elections looks on during a meeting with the Slovenian President to discuss the formation of a coalition in Ljubljana, Slovenia, on June 7, 2018. (Photo by Jure Makovec / AFP)

A magyar kavarás éve a Balkánon

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2019. 01. 13. 07:01

Macedónia, Szlovénia, Románia, Horvátország – a magyar politika e négy országra koncentrált a Balkánon 2018-ban. Két volt miniszterelnöknek is segített Orbán Viktor kampányolni, de hiába: így a macedón Gruevszki az otthoni börtönkoszt kanalazása helyett manapság Budán ebédelget, és a szlovén Jansát is elítélték tavaly a hazájában. Romániában az Orbán-barát „erős embert” ügyesen támogatta az RMDSZ. Horvátországban zavarosabb a kép, de az év végén ott is beindult a kavarás.

Ha az „orbanizáció” kifejezés szlovén és horvát megfelelőjére rákeresünk, akkor több mint tízezer találatot dob ki a Google. Mindez mutatja, hogy a „magyar modell” e két jugoszláv utódállamban igencsak foglalkoztatja a sajtót.

A szlovén tudományos akadémia kutatóközpontja az év tíz legfontosabb szava közé is beválogatta az „orbanizacijá”-t.

Az orbanizáció azonban nemcsak a szlovén tudósokat izgatja, hanem a közvéleményt is. 2018 januárjában robbant ki az a pártfinanszírozási botrány, amelynek magyar szálairól a 24.hu-n is beszámoltunk. Janez Jansa, a kormányra készülő ellenzéki vezér elismerte a magyar segítséget egy zavaros hitelfelvételben, amely a párt egyik – részben magyar tulajdonú – kiadóvállalatánál történt. Jansa elszólta magát a kapcsolatról, ami a szlovén jobboldali pártmédiát köti a Fideszhez közeli magyar médiavállalkozókhoz, a „Habony-médiához”. Jansa pártjának, az SDS-nek ezután zuhant a népszerűsége, hozzájárulva ahhoz, hogy a heves migránsozás ellenére se nyerjen abszolút többséget a jobboldal a 2018-as választáson. Így balközép kisebbségi koalíció alakult, a parlamentben pedig a Levica nevű szélsőbalos párt kívülről támogatja a koalíciót.

2018 végén a szlovén parlament vizsgálóbizottságot is felállított Jansáék külföldi finanszírozásának feltárására, amire az SDS a baloldal zavaros ügyeit hozta fel ellenpéldának. Jansát pedig elítélte a bíróság, miután prostituáltnak nevezett két újságírónőt.

Jansa a magyar befolyás megszemélyesítőjévé lépett elő a szlovén baloldali sajtóban. A jobboldali ellenzék vezérét a Mladina hetilap kolumnistája, Vlado Miheljak – aki az orbanizáció kifejezést a szlovén sajtóba már 2011-ben bedobta –, a képzeletbeli magyar Alpokalja-Adria tartomány helytartójának vizionálta Jansát, persze csak viccből. A szatirikus cikkhez mellékelt egy szószedetet is, amit a leendő magyar tartomány közigazgatásában dolgozó szlovén hivatalnokoknak készített. Ez a „hazaszeretet”, „hazaárulás”, „köszönöm neki”, „nem kormányzati szervezetek”, „külföldi ügynökök” és „hitelező” kifejezések szlovén-magyar megfelelőit tartalmazza.

Celje, 2018. május 11.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetõje (j3), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke (j2) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetõje, Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A „köszönöm neki” alighanem Orbán Viktorra vonatkozik, a hitelező pedig azért került be a szótárba, mert a cikk főleg Jansáék kiadóvállalatának zavaros eredetű, részben magyar hiteleiről szól. A „hazaszeretetet” és a „hazaárulást” azért tartalmazza a szószedet, mert e szavak jelentését az Orbán-kormány Magyarországon felcserélte, ahogyan a „külföldi ügynökök” is ma már a „nem kormányzati szervezetek” megfelelőjévé váltak a szerző szerint.

Az orbanizáció vádját ezzel szemben büszkén vállalja a Fidesz-média szlovén „nyúlványa”, a Nova24 tévé, amelynek honlapján a véleménycikk-író a „Szlovénia orbanizációja – Igen, kérem!” című írásában taglalja, hogy a szlovén baloldali média hamisan úgy állítja be a magyarokat, „mintha egy rendőrállamban élnének, amelyben őket egy Szaddám Huszeinhez hasonló autokrata kontrollálná”. Aztán persze a szerző szerencsére felvilágosítja a szlovéneket arról, hogy Orbán demokratikus választásokon került hatalomra. Majd azt bizonygatja, hogy a Fidesz 2010-ben még balos médiafölény közepette nyert Magyarországon, s igaz, hogy ez szerinte mára megfordult, de a jobboldali médiafölény a gazdasági erők működésének következménye.

Meghiúsult viszont a magyar részvétellel tervezett vasúti és kikötői fejlesztés. Ezzel kapcsolatban Jansáék furcsa szerepére – akit pedig a választási kampányban személyesen is támogatott a magyar miniszterelnök – Orbán is kitért egy tavaly novemberi beszédében, megemlítve, hogy még a testvérpártjuk, az SDS is kimondatlanul, de „a magyar részvétel ellenében szervezett népszavazást támogatta”.

A magyar tervek nemcsak Szlovéniában futottak zátonyra tavaly. Horvátországban is vegyes a kép. Van olyan baloldali újságíró–politikai tanácsadó (Zrinka Vrabec Mojzeš), aki szerint már 2013-ban elkezdődött az orbanizáció náluk. Ekkor Vukováron a horvát nacionalisták megakadályozták a kétnyelvű – szerb és horvát – feliratok kihelyezését. Ám valójában Horvátországban sem egyértelműek a folyamatok.

Például a titkosszolgálatok megbuktatták az államelnöknő egyik fontos „orbánista-putyinista” tanácsadóját, Mate Radeljicet. Ezután a tavalyi vébédöntőn világhírnévre szert tevő, Putyin elnöknek is egy horvát mezzel „hízelgő” Kolinda Grabar-Kitarovic köztársasági elnök maga is elmozdult az oroszbarát irányvonaltól, és közeledett párttársa, Andrej Plenkovic miniszterelnök EU-párti irányzatához. Pedig korábban még arról pletykáltak, hogy a két politikus egymás megbuktatására törekszik.

Közben azonban az év végén, Plenkovic maga is találkozott Orbán Viktorral, és ha sok nem is derült ki a megbeszélésről, érdekes, hogy a két ország ügyészségi vezetői is tárgyaltak egymással, ami talán összefügg a Mol-vezér, Hernádi Zsolt horvátországi perével, és áttételesen talán a Mol-INA-vitával is.

Budapest, 2018. június 15.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a fõváros és a Mol-csoport közötti stratégiai megállapodás aláírásán a Városházán 2018. június 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Hernádi Zsolt
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A Mol ugyanis az INA horvát olajcég irányításának megtartásáért küzd, meglehetősen erős horvát politikai ellenszélben. Ám ez a küzdelem lehet, hogy hamarosan véget ér. Legalábbis Orbán Viktor bejelentette: ha nem megy az együttműködés, akkor a horvátok vásárolják vissza a Mol birtokában lévő INA-tulajdonrészt. Erre Zágráb amúgy régóta készül, más kérdés, hogy van-e elég pénze a horvát államnak a vásárláshoz.

Horvátország nemcsak a Mol, illetve Hernádi Zsolt körözése, vagy Orbán Ráhel pelenkadobálása miatt szerepelt a magyar sajtóban. Egy a magyar gazdasági és politikai szuperelitet kiszolgáló furcsa adriai luxusjachtról, egy magánrepülő rijekai útjáról és a Mészáros Lőrinc körüli üzleti ügyekről esett talán a legtöbb szó itthon. Mészárosék közben a horvátországi Eszéken elképesztő futballberuházásokat hajtanak végre. Építenek például stadiont (jacuzzis-szaunás részleg is lesz a lelátón), de működik futballakadémia is itt. Mindehhez a magyar adófizetők eleve hozzájárultak a korábbi hírek szerint, de tavaly év végén a magyar kormány újabb támogatást adott a projektnek.

Mészáros más balkáni országokban is aktív: Montenegróban például egy szállodát üzemeltet. Ez az ország is fontos volt Orbán Viktor számára, ide is ellátogatott a sokat vitatott repülőútjai során 2018-ban. Májusban itt elnökké választották Milo Djukanovicot, aki korábban már többszörös miniszterelnök – sőt elnök is – volt az országban.

A szerbül beszélő, de Európa felé tendáló Montenegró és maga Szerbia is célpontjai a magyar befektetéseknek. Milliárdokat terveznek például magyar pénzből elkölteni a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. révén, mely magyar vállalkozások e két országbeli beruházásait támogatja.

A jelenlegi szerb vezetéssel is kiváló kapcsolatokat ápol Orbán Viktor, Aleksandar Vucic elnök a politikai szövetségesének számít jelenleg, ezt indirekt módon az is bizonyítja, hogy a szerbek feltehetően zokszó nélkül átengedték a Magyarországra menekülő macedón exkormányfőt, Nikola Gruevszkit.

Mindeközben Moszkva nyomást gyakorol azokra a NATO-tag kelet-európai államokra, amelyek lelkesen vesznek részt például a nyugati szövetség rakétapajzsának kiépítésében. Így Lengyelország és Románia érezheti a „tarkóján” Vlagyimir Putyin leheletét: a román hadügyminiszter például 2018 során arra panaszkodott, hogy napi szintű az ellenük irányuló orosz agresszió.

Bukarest, 2018. december 20.
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt, a PSD és a parlamenti alsóház elnöke a kormány ellen az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján Bukarestben 2018. december 20-án.
MTI/AP/Vadim Ghirda
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt, a PSD és a parlamenti alsóház elnöke a kormány ellen az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján Bukarestben
Fotó:Vadim Ghirda / AP / MTI

Ettől függetlenül, a több bűnvádi eljárással szembesülni kénytelen román kormánypárti vezér, Liviu Dragnea nemrégiben magyar támogatást kapott. A parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Dragnea által bábként irányított kormány ellen, de az RMDSZ nem szavazott, így tartva hatalmon az Orbánnal szintén jóban lévő „erős ember” szociáldemokrata pártját.

Oroszország megpróbálja lassítani egyes balkáni államok európai integrációját. Különösen jól látszott ez 2018-ban Macedóniában, ahol feltehetően áttételes orosz támogatással egy görög nagyvállalkozó pénzelt egy kampányt, amely a görög-macedón névvita rendezése, és így a balkáni állam EU-csatlakozása ellen irányult.

Orosz oldalon csatlakozott be a macedón vitákba a magyar politika: Orbán Viktor annak a pártnak, a Nikola Gruevszki vezette VMRO-DPMNE-nek küldött videoüzenetet a kampányban, amely Macedónia új neve ellen lépett fel – ha nem is teljesen nyíltan és egységesen –, s így gyakorlatilag a görögökkel folytatott vitát folytatta volna.

Az új névről, Észak-Macedóniáról szóló népszavazást Orbán és Putyin helyi szövetségesei meg is fúrták, ám a Zoran Zaev vezette kormány mégis átverekedte a parlamenten az Észak-Macedónia elnevezést. Így most a görögökön múlik, hogy kompromisszumot kötnek-e szomszédjukkal. (A görögök távolodni kezdtek az oroszoktól, több diplomáciai konfliktust vállaltak Putyinnal 2018-ban.)

Hazája EU-integrációját tehát nem tudta lelassítani Gruevszki, így a miniszterelnöki pozícióját 2016-ban elvesztő jobboldali politikust Macedóniában letöltendő börtönbüntetésre is ítélték. Ám 2018. november 9-én nem a börtön kapuja előtt jelent meg, hanem valószínűleg útban volt (vagy már meg is érkezett) Budapestre. Magyarországon aztán menedékjogot kapott, és nyugodtan ebédelgethetett egy budai étteremben, ahol a 24.hu stábja utolérte.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu
Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

Macedónia példája mutatja, hogy a térségben az orosz és a magyar fellépés sokszor azonos irányba mutat. Emellett egy harmadik erő jelenlétéről is beszélt egy tavalyi Balkán-konferencián. Tarik Demirkan, a Türkinfo Alapítvány elnöke a budapesti Politikatörténeti Intézetben. Ő egy délkelet-európai orosz-török-magyar tengelyre hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a három ország igyekszik a befolyását növelni a térségben.

Demirkan úgy vélte: „ha a Balkán nem európaizálódik, akkor Európa fog balkanizálódni”. Ankara nem titkolt célja közben, hogy regionális nagyhatalommá váljon. A Balkán azért is egyre fontosabb a törököknek, mert az EU-hoz való közeledés ötvenéves folyamata is megtorpant. Márpedig ha Törökország kiszorul az EU-ból, akkor még erősebben lesz jelen a Balkánon, ahol jelenleg hétmillió muszlim él. Számukra Ankara lesz a mérvadó hatalom, Törökország lesz az az ország, amely ezeknek a muszlimoknak a jogait valamilyen szinten védi és integrálja.

Mindez nemcsak Demirkant foglalkoztatja, hanem a Politico című internetes újság szerint aggasztja a nyugati politikusokat is. Macron francia elnök úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné, hogy a Balkán Törökország és Oroszország felé forduljon. Európát nem a török gazdasági aktivitás zavarja – számos építkezést bonyolítnak például török cégek a Balkánon –, hanem a politikai befolyásszerzés. Törökország fejlesztési segélyeket ad a balkáni államoknak, egyetemeket alapít, mecseteket pénzel.

Magyarország tehát igen furcsa társakkal machinál együtt a Balkánon. Sokszor inkább az orosz érdekekkel esik egybe a magyar politika ténykedése, de látványosan javult tavaly a magyar-török viszony is, Erdogan elnök budapesti látogatásakor. Erősödnek a török-szerb és a magyar-szerb kapcsolatok is, nem beszélve a görög Pireusz kikötőjéből Szerbián át Magyarországig tervezett vasútvonalig, ahol viszont egészen más, méghozzá kínai befolyás érvényesül. Hogy ez utóbbi, óriási költséggel járó projekt milyen hatást gyakorol a térségre, azt viszont csak a jövő döntheti el.

Az orosz-magyar-kínai-török kavarás következményeit egyelőre tehát nehéz felmérni. A magyar kormányzati projektek eddig vagy meghiúsultak, vagy függőben vannak, esetleg csak nehezen átláthatóak (például a sportra költött pénzek). Így hosszú időre komoly adósságba verhetik Magyarországot (különösen a Pireuszból kiinduló vasútvonal látszik súlyos tehernek), de már rövid távon is sokba kerülnek a romániai, szlovéniai, szerbiai és horvátországi focicsapat-támogatások, stadionépítések és futballakadémia-alapítások. Hogy ez utóbbiaknak mi a hosszú távú céljuk, szinte lehetetlen átlátni, de 2019-ben talán okosabbak leszünk e tekintetben is…

Kiemelt kép: Jure Makovec / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2012. január 6.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j2) érkezik a kormányfő parlamenti dolgozószobájába. Mögötte áll Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (j), Fellegi Tamás, az IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter (b2) és a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály (b).
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.