Olyan jelöletlen teherautókból indultak meg állítólag Oroszországból Belarusz felé, amelyeket az belügyi biztonsági erőkhöz kötött több Telegram csatorna. Franak Viačorka, minszki elemző viszont azt írta Twitteren, hogy ellenőrizték ezt az információt, és az „félrevezető”. Azonban azt is hozzátette, hogy érdemes figyelni erre az eshetőségre.
Many telegram channels distribute videos of Russian armored vehicles and buses full of soldiers moving to Belarus or in Belarus already. We fact-checked this information and it is misleading. However, let's be attentive anyway.
— Franak Viačorka (@franakviacorka) August 17, 2020
Korábban a Kreml sajtószolgálata arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta a fehérorosz elnöknek, Moszkva szükség esetén a két ország kollektív katonai együttműködési megállapodása alapján kész segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn közölte, hogy hajlandó megosztani a hatalmat és megváltoztatni az alkotmányt, de nem a tiltakozások nyomására. A Belta állami hírügynökség jelentése szerint az elnök elmondta, hogy már zajlik az alaptörvény módosításával kapcsolatos munka, amelynek révén megváltozhat a hatalmi jogkörök elosztása.
Volt már egy választás, és amíg engem meg nem ölnek, nem lesz másik
– szögezte le a diktátor, a lemondását követelő, dühös traktorgyári munkások előtt tartott beszédében hétfőn.
Ez a hatalommegosztási terv azonban elég homályos, és a több, mint egy hete Lukasenka ellen tüntető tömeg egyértelműen az elnök lemondását követeli, nem azt, hogy ossza meg a hatalmat.
Lukasenka erre egyelőre egyértelműen nem hajlik, pedig elég rosszul áll a helyzete, tehát lényegében csak Putyinra számíthat. Putyinnak pedig stratégiailag fontos, hogy Belarusz élén hozzá hű ember álljon.
Vasárnap a belarusz történelem legnagyobb tüntetését tartották az ellenzékiek: Minszkben körülbelül kétszázezren, országszerte félmillióan tüntettek Lukasenka ellen. Mindeközben az elnök mellett kormányzati támogatással, és nyomásgyakorlással szervezett tüntetésen csak néhány tízezer ember vett részt.
Ezzel párhuzamosan a fontosabb gyárakban sorra jelentették be a sztrájkokat, és még az állami média is kénytelen volt leállni, és üres stúdiót sugározni, mert a propagandisták sem vették fel a munkát.
Ekkora tiltakozási hullámra Lukasenka sem számíthatott az elcsalt választás után, a karhatalmi erők nem is tudták szétzavarni mindenhol a tömeget. Bár extrém brutalitással léptek fel – két tüntetőt meg is öltek –, ezreket börtönöztek be, és a börtönből szabadulók pedig kínzásokról, verésekről számoltak be.
A belarusz titkosszolgálatok által, a választás után – amit fölényesen az ellenzéki nyerhetett – Litvániába szállított Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető hétfőn közzétett videoüzenetében kijelentette, készen áll, hogy vállalja a felelősséget és vezesse Fehéroroszországot.
Kiemelt kép: Conflict Intelligence Team
