Legalább két embert letartóztattak Hongkongban szerdán, az egyiket azért, mert egy függetlenségpárti zászlót lengetett. Ez volt az első őrizetbevétel az újonnan bevezetett nemzetbiztonsági törvény alapján, amelyet amiatt bírálnak, hogy tovább gyengítheti a különleges státusú városállam autonómiáját, és akadályozza a pekingi kormány elleni fellépéseket, korlátozza az ellenzék cselekvési lehetőségeit. Azóta további demonstrálókat is letartóztattak.
Huszonhárom éve ezen a napon került Hongkong a britből kínai fennhatóság alá. Erre általában békés felvonulásokon szoktak emlékezni július 1-jén, noha tavaly egy kisebb csoport betört a törvényhozás épületébe, és üvegfalakat tört össze, szlogeneket festett fel a falra. Az idén a hatóságok nem engedélyezték a felvonulást a koronavírus-járványra hivatkozva, egészen pontosan arra, hogy 50 fősnél nagyobb rendezvényeket nem lehet tartani. Ám a függetlenségpárti zászló miatt letartóztatott férfi esete jól mutatja, hogy a háttérben más áll.
#BREAKING: A man was arrested for holding a #HKIndependence flag in #CausewayBay, Hong Kong, violating the #NationalSecurityLaw. This is the first arrest made since the law has come into force. pic.twitter.com/C0ezm3SGDm
— Hong Kong Police Force (@hkpoliceforce) July 1, 2020
Kína ötven év szabadságot ígért Hongkong népének, de csak 23-at adott meg belőle
– jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter arra utalva, hogy a kommunista állam 1997-ben azt vállalta, nem csorbítja a szabadságjogokat, és fél évszázadon át fenntartja az „egy ország, két rendszer” elvének megfelelő államműködést.
Ám az évforduló napján érvénybe lépett a kínai népi gyűlés által kedden elfogadott jogszabály, és ez alapján szeparatizmus, felforgatás és terrorizmus, valamint más országokkal való összejátszás miatt is elítélhetnek hongkongiakat akár életfogytiglani börtönbüntetésre. Azt pedig nagyon homályosan fogalmazza meg a Hszi Csin-ping kínai elnök által rögtön aláírt jogszabály, hogy mi minden tartozik ezekbe a kategóriákba, noha Peking szerint a törvény csak rendzavarók egy kis csoportja ellen irányul, és azt célozza, hogy külföldiek ne avatkozzanak be Hongkong belügyeibe.
Hongkongban csaknem egy éve folynak a százezres és akár milliós részvételű, hol békés, hol erőszakos demokráciapárti tüntetések. Vannak, akik a különleges státuszú terület függetlenségét akarják elérni, mások csak szeretnék, ha Kína nem szólna jobban bele az életükbe. A pekingi központi hatalomnak mindenesetre komoly fejtörést okoztak a demonstrációk, mivel úgy nem léphetnek fel ellenük, mint odahaza tennék, ugyanakkor a helyi erőszakszervezetek nem tudtak véget vetni a megmozdulásoknak.
Miről szól a törvény?
Az új törvény viszont felhatalmazást ad a hatóságoknak arra, hogy leverjék a tüntetéseket, a bíróságoknak pedig arra, hogy több évnyi – vagy akár életfogytiglani – börtönbüntetésre ítéljenek el embereket homályosan meghatározott politikai bűncselekmények miatt.
- A törvény létrehozza a Nemzetbiztonság-védelmi Bizottságot, amely egy lényegében a jogi korlátoktól független erőszakszervezet.
- Terrorcselekménynek, felforgatásnak minősül, ha valaki kormányzati épületekben tesz kárt, vagy a tömegközlekedés működését nehezíti meg. Ez közvetlenül a tüntetőket célozza meg, hiszen a demonstrációk során volt, amikor a repülőteret bénították meg, máskor a metrórendszert rongálták meg, és az is előfordult, hogy rendőrkapitányságokra támadtak és kormányzati épületeket vettek körbe.
- A jogszabály tovább bővíti Peking lehetőségét, főként válság idején. Nemzetbiztonsági ügyekben óvadék nélkül lehet bárkit letartóztatni, az előzetes letartóztatásnak nem lesz időkorlátja. Államtitoknak minősített esetekben a nyilvánosság és a sajtó kizárásával folytatható le az eljárás, csak az ítélet lesz nyilvános. A pereket meg lehet tartani esküdtszék nélkül is, és akár a bírót is ki lehet jelölni. Egyes ügyekben a tárgyalás áthelyezhető Kína szárazföldi területére, ahol a Kommunista Párt közvetlen irányítása alatt áll az igazságszolgáltatás.
- A jogszabály érvényes a Hongkongban tartózkodó külföldiekre is, mondván, szerepük van a különleges státusú területen tapasztalható nyugtalanságban.
A törvény végleges szövegét lényegében csak a hatálybalépéskor lehetett megismerni, társadalmi egyeztetés nem volt róla.
Aktivisták attól félnek, hogy nemcsak a függetlenségpárti, egyébként kisebbségben levő csoportok ellen vetik majd be a jogszabályt, hanem az olyan békés tüntetők ellen is, akik csak nagyobb autonómiát szeretnének elérni Hongkongnak, és ragaszkodnak a demokratikus vívmányokhoz.
A törvény hatására két, Hongkong függetlenségéért harcoló csoport azonnal bejelentette, hogy feloszlik. Így tett a Demosisto is, az elégedetlen fiatalokat tömörítő politikai szervezet, miután négy vezetőjük a kilépés mellett döntött. Egyikőjük, Joshua Wong, a 2014-es esernyős forradalom egyik vezetője.
Ez Hongkong vége, a terror rémuralmának kezdete
– írta a Twitteren, ahogy azt is, hogy szerinte olyan időszak jön el, mint Tajvanon az 1987-ig tartó fehérterror korszaka volt: a politikai ellenállás elnyomása érdekében „önkényes büntetőeljárások, fekete börtönök (hivatalosan nem létező internálótáborok), titkos tárgyalások, erőszakkal kicsikart vallomások, a média kontroll alatt tartása és cenzúra”.
Megszűnt az „egy ország, két rendszer”, vagyis a kommunista Kína nem enged többé szabadabb létet a hongkongiaknak, hanem ugyanúgy bánik velük, mint saját polgáraival – mondta a Hongkongi Egyetem politológusa, Joseph Cheng.
Status quo
Az elmúlt 23 évben a hongkongi tisztviselők és bírák egyrészt próbálták kielégíteni Peking igényeit, másrészt arra is törekedtek, hogy jogrendszerüket viszonylag távol tartsák a politikától, és megőrizzék azokat a szabadságjogokat, amelyek a kínai szárazföldön nem illetik meg az embereket. A bíróságokon nagy hagyománya volt a független ítélkezésnek.
Ezt a kényes status quót szüntetni meg a törvény, pedig az egyensúlyt már így is nehéz volt fenntartani, mert miközben Kína egyre nagyobb erővel lépett fel a demokráciapárti erőkkel szemben, a hongkongiak zöme egyre nagyobb szabadságot követelt: szabad választásokat és nagyobb autonómiát. Mostantól viszont ha Peking úgy látja, hogy a helyi erők nem elég erélyesek, akkor maga tehet rendet, lényegében jogi akadályok nélkül.
A tisztviselők azzal próbálják nyugtatni a helyieket, hogy a törvényt csak emberek egy kisebb csoportja ellen hozták, és a Kommunista Párt kritikájának is marad hely.
A törvény nem érinti az egyének törvényes jogait és szabadságait
– állíttotta Carrie Lam kormányzó maga is.
Ugyanakkor a törvény hatása igen széles körű lesz, az oktatást is szorosabb ellenőrzés alá vonja, előírva, hogy a nyugati hatások helyett a kínai történelemszemléletet.
Ezzel együtt valószínű, hogy Peking célja nem az, hogy tömegeket állítsanak bíróság elé, sokkal inkább az elrettentetés. A törvény életbelépésével a hírek szerint a hongkongiak sokasága törölte Twitter-profilját, éttermek és kávézók pedig eltüntették azokat a plakátokat a kirakatukból, amelyekkel a demonstrálókat támogatták.
Kiemelt kép: Anthony Wallace/AFP
