Nagyvilág

Hogyan jöhetett ki Merkel ilyen jól a koronavírus-járványból?

A koronavírus-járvány közben az európai kormányok népszerűsége megugrott, majd lassan csökkenni kezdett. Nem úgy Németországban, ahol a választók nemcsak azt értékelik, hogy Merkelék sikeresen védekeztek a járvány ellen, hanem azt is, ahogy a gazdasági hatásokat próbálják ellensúlyozni. A lassan visszavonuló kancellár öt éve nem volt ilyen népszerű.

A koronavírus-járvány alatt, dacára a sok áldozatnak, az európai kormányok népszerűsége nőtt, ez történt Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban is, bár azóta – szinte kivétel nélkül – valamelyest csökkent a támogatottságuk, bőven a járvány előtti szint felett tudják tartani. Ezzel párhuzamosan a nagyobb ellenzéki pártok és a szélsőséges erők veszítettek a népszerűségükből, aztán lassan talán újra lábra állnak.

Németországban azonban mintha nem teljesen így lenne. Mind a kancellárnak, Angela Merkelnek, mind pártjának, a kereszténydemokrata CDU-nak nagy lökést adott a krízis, és a koalíciós partner szociáldemokratáknak is egy kicsit. Lejtmenetről pedig azóta sincs szó.

Mutti

Merkel afféle anyaszerepet tölt be sok németnél, és ezt megmutatta a járvány kezdetén is: a korlátozásokkal sikerült a lehető legalacsonyabbra szorítani a fertőzöttek és főként az áldozatok számát. Az ellenzék sem nagyon talált olyan pontot, ahol kritizálni tudná a kormánykoalíciót, az egészségügy jól vizsgázott. Noha több mint 80 milliós lakosságával Németország a kontinens legnépesebb országa, az elhunytak száma kevesebb, mint a 11 milliós Belgiumban, és harmadannyi, mint Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.

Aztán ahogy egyre kevesebb lett a fertőzött, tartományi szinten elkezdtek elégedetlenkedni, és a szabályok lazítását sürgették. Ennek az egyik fő szószólója Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet volt, ami azért is fontos, mert Laschet a CDU meghatározó politikusa, és szeretne Merkel utódja lenni.

Fotó: Sina Schuldt /DPA Pool /AFP

Február közepén még a CDU bénultságáról írtunk, Merkelt azért bírálták, mert bár bejelentette, hogy a ciklus végén visszavonult, nem talált megfelelő utódot a kancellári posztra, a párton belül főként középutas politikáját kritizálták, ehhez jöttek a gazdaságról érkező rossz hírek. A CDU is megosztottá vált: a merkeli politikát folytatni kívánó Annegret Kramp-Karrenbauer alig tudott győzni a pártelnökválasztáson a kancellár kritikusa, Friedrich Merz ellen. Nem volt többé egyértelmű, hogy a keresztény pártok részvétele nélkül nem lehet kormányt alakítani, és szigorú értelemben véve a néppárti jellegük is megkérdőjeleződött, miután a szavazók harmada sem támogatta már őket.

Kramp-Karrenbauer a türingiai balhé miatt – és mert nemigen tudta összekovácsolni a pártot – lemondott, így újabb harc kezdődött az elnökségért, ami 2021 őszéhez, a szövetségi választáshoz közeledve még fontosabb, mint 2018-ban volt, hiszen aki a párt vezetője, jó eséllyel az lesz a kancellárjelölt is.

Ami a nagykoalíció másik pártját illeti, a belső válsággal küzdő szociáldemokrata SPD az utóbbi években nemhogy a CDU/CSU-val nem tudta felvenni a versenyt, de a közvélemény-kutatásokban a Zöldek tartósan megelőzték, a populista AfD pedig időnként elé került. A Zöldek olyannyira megerősödtek, hogy a német sajtóban az volt a szóbeszéd: nem is kérdés, hogy ők folytatják a kormányzást a keresztény pártokkal az SPD helyett, de ha tovább nő a támogatottságuk, akkor közülük kerülhet ki a kancellár.

Aztán jött a járvány.

Hopp

Amikor május elején Laschet és más miniszterelnökök nyomására, és Merkel ellenére a lazítások mellet döntöttek a tartományi vezetők, már egészen más képet mutatott a német politika, mint februárban, amikor

  • a CDU/CSU 26 százalékon állt, ami mélypont a párt történetében,
  • a Zöldek már-már beérték őket 22,5 százalékkal,
  • az SPD 14-15 százalékon,
  • az AfD 13 százalékon állt.

Április közepén viszont

  • a keresztény uniópártokat már 38 százalékra mérték,
  • az SPD beérte a Zöldeket, 16 százalék körüli népszerűséggel (ehhez főleg a Zöldek visszaesése kellett),
  • az AfD támogatottsága pedig 10 százalékra csökkent.

Az, hogy az emberek elégedettek voltak a szövetségi kormány intézkedéseivel, nemcsak ebből látszott, hanem abból is, amikor konkrétan rákérdeztek azok megítélésére. A ZDF Politbarometere szerint az emberek háromnegyede egyetértett a korlátozásokkal, és

a megkérdezettek 89 százaléka minősítette jónak a kormány döntéseit. 

A lazítások megkezdése előtt Merkel munkáját a megkérdezettek 83 százaléka, a kormányét 90 százalék gondolta jónak (rossznak 13, illetve 8 százalék).

Fotó: Ying Tang /NurPhoto /AFP

2. kör

És ezen a lazítások sem változtattak érdemben. A CDU stabilan tartja 38-39 százalékos támogatottságát, az SPD 15 százalék körül van, a Zöldek egy kicsit magukhoz tértek, 17-20 százalékra mérik őket, az AfD pedig folyamatosan veszít táborából, most 9 százalék körül áll. Vagyis úgy fest, hogy évek múltán mind az AfD-től, mind a Zöldektől sikerült szavazókat visszacsábítania Merkelnek. Ehhez pedig az kellett, hogy

a sikeres járványügyi védekezés mellett a gazdaságról sem feledkeztek meg.

Még áprilisban 156 milliárd eurós azonnali segítséget biztosítottak a válság által sújtott vállalatoknak, vállalakozóknak és alkalmazottaknak; ennek része volt az egyszer már sikeresen bevezetett Kurzarbeit. A Merkel-kormány egy 2021 végéig szóló, 130 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot is bejelentett. Ez 57 tételből áll, a legfontosabbak:

  • az áfa csökkentése 19-ről 16 százalékra (a kedvezményes kulcs 7 helyett 5 lesz) hat hónapon keresztül;
  • a családoknak gyerekenként egyszeri 300 eurós támogatás;
  • milliárd eurók a helyi önkormányzatoknak, ugyanakkor az adósságukat nem vállalják át;
  • majdnem egymilliárd euró megy a kultúra támogatására (a szellőztetőberendezések fejlesztésétől a szféra dolgozóinak megsegítéséig);
  • autóvásárlás: a 3000 eurós támogatást 6000 euróra emelik, de ez a belsőégésű motoros kocsikra nem vonatkozik;
  • 2,5 milliárd eurót fordítanak az akkumulátortechnológia és a töltőállomás-infrastruktúra fejlesztésére;
  • több milliárd eurós befektetést terveznek a német vasútba és általában a tömegközlekedésbe a környezettudatosság jegyében.

Az utóbbi pontok miatt „jövőcsomagnak” is nevezett program sokakat meglepett. Egyrészt azért, mert szinte teljesen kimaradtak belőle az autógyárak, ilyen gazdaságsegítő csomag pedig még nem igazán volt a németeknél. Az áfacsökkentés persze rájuk is vonatkozik, és az elektromos autók vásárlását is komolyan támogatja az állam, de nincs szó többé különleges bánásmódról. Másrészt meglepő a csomag nagysága is. Szakértők szerint az áfacsökkentés azért jó ötlet, mert minden iparágat érint, serkenti a gazdaságot, hiszen minden olcsóbb lesz, azaz vásárlásra ösztönöz, ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknek különösen előnyös (már ha elér a fogyasztókig, és nem nyelik be az ipar közbülső szereplői).

Még a Zöldek társelnöke, Annalena Baerbock is azt nyilatkozta a csomagról, hogy

jobb annál, mint amit vártunk.

Fotó: Kay Nietfeld /DPA / AFP

A lakosság is elégedett, a Politbarometer a napokban adta ki közvélemény-kutatását, e szerint:

  • a csomagot több mint kétharmaduk inkább jónak találja,
  • a 130 milliárd euró a megkérdezettek fele szerint megfelelő összeg (17 százaléka szerint túl sok, 14 százaléka szerint túl kevés),
  • 75 százaléka a válaszolóknak helyesnek találja, hogy emiatt hitelt vesz fel az ország.

A jövő

Merkel a program bejelentése után adott interjúban ugyanakkor még egyszer megerősítette: nem indul el a kancellárságért egy újabb ciklusra, befejezi ott, ahol az őt a nagypolitikába felemelő Helmuth Kohl abbahagyta, 16 év után. Ez továbbra is gond a pártjának, mert az biztos, hogy olyan népszerű jelöltet, mint ő, nem találnak.

Merkel már évek óta az ország legnépszerűbb politikusa, de ilyen mértékben 2015 eleje (azaz a menekültválságot megelőző időszak) óta nem emelkedett ki. A Politbarometer szerint egy -5-től +5-ig tartó skálán március elején még 1,4 pontot ért el, április második felében pedig 2,6-ra osztályozták átlagosan, és most is 2,5.

Hogy ezt el tudjuk helyezni, március elején a második helyezett a Zöldek társelnöke, Robert Habeck volt, 1,2 ponttal, most pedig a bajor miniszterelnök, a CSU elnöke Markus Söder 1,9-cel. Nem véletlenül említik Södert is lehetséges kancellárjelöltként, még ha ő ettől – egyelőre – elzárkózik is. Ő volt egyébként az, aki a koronavírus-járvány elején a legszigorúbb megszorításokat támogatta, és ezzel sokak szimpátiáját elnyerte, holott előtte nem volt túl népszerű, márciusban ezen a skálán még csak 0,1 pontra értékelték.

A CDU/CSU-n belül még három jelölt van pártelnök- és kancellárjelöltnek, a már említett Laschet, aki veszített népszerűségéből a járvány alatt (1,2 helyett 0,6 pont), a Merkel már szintén említett kritikusa, Friedrich Merz és Norbert Röttgen korábbi környezetvédelmi miniszter. Róluk nincs aktuális adat, márciusban a megkérdezettek közül a legtöbben Merzet látták volna legszívesebben a CDU élén, de ha Söder is versenybe szállna, magasan ő lenne a legesélyesebb.

Merkel és Söder mellett a járvány nagy „nyertese” Olaf Scholz pénzügyminiszter (egyben kancellárhelyettes), aki a márciusi 0,6 pontját 1,8-ra tornázta fel. És mivel ő szociáldemokrata – a párt két jelenlegi, meglehetősen szürkének tartott társelnöke pedig nem akar kancellár lenni –, szintén szóba került Merkel lehetséges utódjaként. Kérdés, vállalná-e a jelöltséget, hiszen tavaly év végén még pártelnöknek sem találták elég jónak az SPD-ben. Azóta változtak az idők.

Kiemelt kép: Nietfeld / various sources / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.