Nagyvilág

Németországban minden a kisebbik kormánypárt szavazásán múlhat

Múlt hétvégén a populista AfD, most az erősen hanyatlóban levő SPD választja meg új vezetőit Németországban. Bár a szociáldemokraták folyamatosan gyengülnek, döntésük kulcsfontosságú, hiszen szövetségi szinten nagykoalíciót alkotnak a keresztény pártokkal, a CDU-val és a CSU-val. A kérdés most az, hogy marad-e a nagykoalíció, és ha nem, kisebbségi kormányzás jön, vagy Angela Merkel a tervezettnél előbb távozik, és előre hozott választást tartanak.

Advent első hétvégéje két Bundestag-pártnál is nagy jelentőségű volt. A populista-menekültellenes AfD-nél új vezetőséget választottak. Az eddigi alapító-vezető Alexander Gauland nem folytatja, helyette az általa kiszemelt Tino Chrupalla lett a társvezető, aki nem tartozik a párt szélsőséges szárnyához, de azért jó kapcsolatokat ápol velük.

A szociáldemokrata SPD-nél is szavaztak, arról, hogy melyik duó vezesse a pártot, a nagykoalíció fenntartása mellett kiálló Klara Geywitz és Olaf Scholz vagy Saskia Esken és Norbert Walter-Borjans. Meglepetésre az utóbbi kettős nyert 53:45 arányban, noha az előbbieket ítélték esélyesnek, sokan ugyanis Scholz alkancellárt és pénzügyminisztert tartották a CDU-s kancellárjelölt lehetséges kihívójának a 2021-es szövetségi választáson.

Azonban Esken és Walter-Borjans nyerte a tagsági felmérést. Előbbi alig ismert korábban, utóbbi Észak-Rajna-Vesztfália pénzügyminisztereként tevékenykedett hét éven át, 2017-ig. A győzelmüket annak köszönhetik, hogy a párt eddigi vezetéséről és a nagykoalícióról sincsenek túl jó véleménnyel. Az SPD-ben sokan úgy gondolják, hogy túl sokszor aláfeküdtek a CDU-nak a 2013 óta tartó nagykoalícióban, ezért veszítették el karakterüket, és ezért szavaznak rájuk választásról választásra egyre kevesebben.

Hivatalosan csak ezen a hétvégén választják meg Eskent és Walter-Borjanst az SPD vezetőinek, erre ugyanis még a pártkongresszusnak is rá kell erre bólintania. Múlt hétvégi győzelmük után viszont azt is hangsúlyozták, hogy a kongresszus egyben a nagykoalíció folytatásának kérdéséről is szól majd.

Ha a kereszténydemokrata CDU nem áll készen a koalíciós szerződés újratárgyalására, akkor a kilépést szorgalmazzák majd – mondta megválasztásuk után nem sokkal Esken. Alig telt el pár nap, és vezetőtársa kicsit visszavett a tempóból, kijelentette, hogy nem fognak hanyatt-homlok menekülni a koalícióból. Így az eddigieknél egyébként balosabbnak gondolt új vezetés lehet, hogy ugyanabba a helyzetbe került, mint a párteliten belül sokan korábban: a hangzatos kijelentések után rájöttek, hogy nem olyan könnyű változást előidézni. Ebbe sokan bele is buktak, az elmúlt tizennégy évben tíz elnöke volt a pártnak.

Biztosan a maradás mellett van a pártelitnek az a része, amely a koalícióban fontos, miniszteri, államtitkári pozíciókat tölt be, ahogy a helyüket egy időközi választás miatt okkal féltő Bundestagi-képviselők is. Ugyanis

az SPD kilépésének a koalícióból két következménye lehet: a CDU-CSU kisebbségben folytatja a kormányzást, vagy előrehozott választást tartanak.

A tét miatt a párton belül az eddiginél is komolyabb belső feszültségek vannak, ami szakadásához is vezethet, Esken és Walter-Borjans nem is győzte hangsúlyozni megválasztásuk után, hogy nincs fontosabb, mint a pártot egyben tartani.

Ez hogyan lehetséges, ha a változtatásaik miatt sok befolyásos politikusuk a kilépéssel fenyeget, vagy akár ki is léphet? Kompromisszumokat kell tenniük. Például úgy, hogy Scholz maradhat a kormányzati pozíciójában, és párttársai nem nehezítik a dolgát, illetve Lars Klingbeil is marad pártfőtitkár, ő már jelezte is, hogy újra indul a tisztségért. Ugyanakkor az új vezetésnek vékony jégen kell egyensúlyoznia, hiszen túl sok engedményt sem tehetnek, mert azzal a pártelittel és a nagykoalícióval kritikus támogatóikat veszítik el, akik közül többen máris csalódottak. Az első elégedetlen megjegyzések már el is hangzottak. „Ha a CDU-val a tárgyalások nem hoznak meggyőző eredményt, nem maradhatunk a nagykoalícióban.

Különben a tagok akár Olaf Scholzot is megválaszthatták volna

nyilatkozta például a Bundestag-tag Karl Lauterbach, jelezve, hogy a két induló páros között éppen a nagykoalícióhoz való viszony volt a fő különbség. A kritikusok szerint ha előbb nem is, a 2021-es választás után – ami súlyos vereséget hozhat az SPD-nek – úgyis vége lesz a nagykoalíciónak, úgyhogy jobb, ha már most lépnek.

Kevin Kühnert. Fotó: Till Rimmele/Getty Images

Esken és Walter-Borjans dolgát az is nehezíti, hogy eltávolodott tőlük a megválasztásukat nagyban segítő Kevin Kühnert, a Jusos (a szociáldemokraták ifjúsági szervezet) elnöke. Kühnert a nagykoalíció hangos ellenzője volt, de ahogy megválasztották a támogatottjait, visszavett, és a koalícióból való idő előtti kilépés kockázataira hívta fel a figyelmet. Ezt valószínűleg azért tette, mert pártvezető-helyettes szeretne lenni, de úgy, hogy Eskenéket választották meg, ez nehezebbnek ígérkezik, ebbe a pozícióba ugyanis inkább olyanokat szoktak ültetni, akik más politikai irányzathoz tartoznak, mint az elnök.

Egy nappal a kongresszus előtt, csütörtökön a vezetői kettős végül azt indítványozta, hogy a CDU-val szemben a nagykoalíció fenntartásáért cserébe három fő követelésük legyen:

  • tegyenek többet a klímavédelemért,
  • hajtsanak végre komolyabb infrastrukturális beruházásokat,
  • emeljék fel az óránkénti minimálbért 12 euróra (jelenleg valamivel 9 euró felett van).

Mint mondták, ez nem minden, amit akarnak, de kompromisszumokat kellett tenniük. Kérdés, hogy belemennek-e ebbe a párttagok. A párt baloldali szárnya ugyanis várhatóan indítványozza a koalíció felbontását.

CDU: nem tudtok sarokba szorítani minket

Esken és Walter-Borjans múlt hétvégi megválasztása után, hétfőn kapták mikrofonvégre a német újságírók Steffen Seibert kormányszóvivőt. Elmondta, hogy Angela Merkel kancellár gratulált a párosnak, de egyben megüzente:

a koalíciós szerződésről nem lesznek új tárgyalások.

Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök megengedőbb volt, azt mondta, egyes pontokról lehet tárgyalni, de a teljes szerződésről tényleg nem lesznek újra egyeztetések.

A nyolc éve még szinte a szót sem ismerő CDU-nál a minimálbérrel például részben nyitott kapukat döngetnek a szociáldemokraták, a kereszténydemokratáknál is egy ideje arról beszélnek – főleg az uniópárt balosait tömörítő Kereszténydemokrata Munkavállalók Szervezetében –, hogy szükség van a minimálbér emelésére.

A CDU-n belül azonban annak is befolyásos támogatói vannak, hogy lépjenek csak ki a szociáldemokraták a kormányból, el lesznek ők egyedül is a bajor CSU-val.

A költségvetésről már döntöttek, egy kisebbségi kabinet kormányképes 2020-ban

– mondta az a Friedrich Merz, aki a pártelnökválasztáson nem sokkal kapott ki a CDU-t vezető Kramp-Karrenbauertől. Bár – tette hozzá ő is – Merkel ebbe csak úgy menne bele, ha előrehozott választást tartanának. Azt is elismerte Merz, hogy komoly nehézségekkel néznének szembe, például 2020 második felében Németország lesz az EU soros elnöke, amit zűrös belpolitikai helyzetben nehezebb levezényelni. Ugyanakkor szerinte az SPD új elnökeivel nehezebb lenne megegyezni a fontos témákban, ezért nincs értelme fenntartani a koalíciót.

Olaf Scholz és Angela Merkel. Fotó: Michele Tantussi/Getty Images)

Ha pedig Merz ezt mondja, akkor a CDU konzervatív szárnyán sokan oszthatják ezt a nézetet, ahogy az előrehozott választásnak is vannak támogatói, mondván, a klímavédelmi csomag és az alapnyugdíj elfogadása után igazán nagy feladat már nem áll a mostani kabinet előtt. A nagykoalíció folyamatos belső harcai vagy a kisebbségi kormányzás pedig megnehezítené az előttük álló teendők végrehajtását, így az említett EU-elnökséget. Ha viszont előrehozott választás lenne, abból jól is kijöhetnek, a legfrissebb felmérések szerint a CDU-nak a Zöldekkel meglenne a többsége, az AfD támogatói bázisa viszont nem emelkedett a 2017-es választás óta. Ki tudja azonban, hogy mi lesz 2021-ben.

Mások viszont azzal érvelnek, hogy a Zöldek erősödése folytatódhat a kampányban, ami a kereszténydemokraták első helyét is veszélyeztetheti, vagy megizmosodhatnak annyira, hogy a CDU-t kihagyva az SPD-vel és a baloldali Linkével együtt alkossanak szövetségi kormányt.

Zöldek: csak nyugalom

A Zöldek valóban nagy nyertesei lehetnek egy előrehozott választásnak, történelmi magasságban van a támogatottságuk, 20 százalék körül. Ha most választást tartanának, nem valószínű olyan forgatókönyv, amelyikkel ők nem válnak kormányzó erővé.

  • A mostani előrejelzések szerint meg lehet a többségük a CDU-val,
  • de bevehetnék a bejutási küszöb körül álló liberálisokat is, ha a szükség úgy hozza.
  • Vagy összejöhetne a szociáldemokratákkal és a Linkével egy baloldali kormány.

Egyelőre azonban a Zöldek nyugalmat árasztanak, és semmit sem sietnek el. Több okból sem. Egyrészt náluk sem mindenki örülne egy koalíciónak a kereszténydemokratákkal, a SPD jelenlegi és a liberális FPD korábbi példája is azt mutatja, hogy a CDU mellett koalíciós társnak lenni nem egy életbiztosítás. Az FPD még a parlamentből is kiesett a közös kormányzás után, a szocdemek támogatottsága pedig nem látott mélységekben van.

Annalena Baerbock és Robert Habeck. Fotó: Jens Schlueter/Getty Images)

Egy másik ok, hogy el kellene végre dönteniük, ki legyen a kancellárjelöltjük – alighanem a két jelenlegi társelnök, Annalena Baerbock és Robert Habeck közül. Alapvetően Habecket mondják esélyesnek, sokan ismerik, kormányzati tapasztalata is van, minthogy korábban Schleswig-Holstein tartomány kormányának agrárminisztere volt. Baerbock viszont a párton belül erős, integráló személyiség. Ráadásul nő, és a Zöldek szeretnek magukra feminista pártként tekinteni. Baerbock a pár hete megtartott elnökválasztáson a szavazatok 97,1 százalékát szerezte meg, Habeck „csak” 90,4 százalékot. A pártagok pedig azt szeretnék, ha a kérdést a két vezető egymás között rendezné.

Kiemelt kép: Till Rimmele/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.