A kínai kormány a tradicionális orvoslás módszereit ajánlja a koronavírus-fertőzésre – írja a Nature. Az ilyen termékek Kínában az orvostudomány részét képezik, de szakértők szerint nagyon veszélyes olyan gyógymódokat reklámozni, sőt, szállítani az ország határain kívülre, amelyeknek nem bizonyított a koronavírus-ellenes hatása.
A koronavírus-fertőzésre egyelőre nincs ismert gyógyszer, bár világszerte kísérleteznek több hatóanyaggal, ismertekkel és újabbakkal egyaránt. Eddig egyetlen mutatkozott hatékonynak randomizált kutatások során is, bár még ezek is igencsak kezdeti stádiumban vannak: az antivirális remdesivir, úgy tűnik, felgyorsíthatja a gyógyulást, a lehetséges mellékhatásokat azonban még kutatni kell.
A kínai hatóságok és az állami média nagyon erőlteti a tradicionális orvoslást, mint megoldást a koronavírus-fertőzésre, annak ellenére, hogy semmilyen kutatás nem zajlott a hatásosságukra. A kínai hagyományos orvoslás évtizedek óta vita tárgya a tudományos körökben, a konszenzus jellemzően az, hogy áltudományról van szó, bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly májusban felvette diagnosztikai kódrendszerébe (ICD-11) a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. Ez ellen európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban léptek fel, szerintük a hagyományos kínai orvoslás módszerei nem illeszthetők be a nyugati orvoslás elfogadott szakmai keretei közé, és a diagnosztikai kódok sem szolgálják a betegségek és az eljárások jobb megértését a statisztikákon keresztül.
A hagyományos kínai orvoslásként hivatkozott rendszer számtalan Kínában, Koreában és Japánban alkalmazott eljárás laza egyvelege, melyek nagyjából közös alapelveken nyugszanak, de a konkrét diagnózisban és kezelési módszerekben gyakran egyazon beteg esetében is jelentős eltérések vannak a hagyományos kínai orvoslás gyakorlói között. A WHO kódrendszerébe az olyan diagnózisok is bekerülnének, mint a csíhiány-mintázat és társai.
A koronavírussal kapcsolatban a tradicionális medicina gyakorlói azzal érvelnek, hogy mivel évezredek óta használják a módszereket, biztosan nem ártalmasak, ezzel kapcsolatban azonban vannak kétségek. A hagyományos orvoslással és az olyan áltudományokkal kapcsolatban, mint amilyen például a homeopátia, általában az az alapvető aggodalom, hogy a betegek hatásos gyógyszeres kezelés alternatívájaként, és nem kiegészítéseként használják, ami már komoly veszélyt jelenthet az egészségükre.
Aki azt hinné, hogy a hagyományos orvoslás magában nem lehet veszélyes, az tévúton jár: a koronavírus-fertőzésre egy csikófark nevű növényt is ajánlanak ugyanis, aminek pszeudoefedrin nevű hatóanyaga az 1990-es és 2000-es években számos ember halálát okozta. A kínai szert sokan energizálásra vagy fogyókúra mellé szedték.
A hagyományos orvoslásnak nagy befolyása van Kínában, milliárdos iparágról beszélünk, amit a kormány nagyon támogat. A kritizálói nem kapnak nyilvánosságot. A WHO a járvány első heteiben figyelmeztetést jelenített meg a weboldalán, mely szerint az ilyen tradicionális szerek nem hatékonyak a COVID-19 ellen, és ártalmasak lehetnek, ezek a sorok azonban most már nem láthatók az oldalon. Tarik Jašarević, a WHO szóvivője szerint azért vették le onnan, mert túl szigorúnak hatott, és nem vette figyelembe, hogy az emberek szívesen fordulnak alternatív gyógymódok felé az enyhébb fertőzés esetén. Azonban azt továbbra sem ajánlja, hogy bárki saját magát kezdje gyógyítani a vírusfertőzésből.
