Az európai szakértők kiakadtak a kínai orvoslás miatt

Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusi döntésére. A WHO 2019 májusában vette fel diagnosztikai kódrendszerébe (ICD-11) a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A rendszer világszerte 2022. január 1-jén lép hatályba.

Az ICD ismételt átdolgozása elengedhetetlen, tartalmának változása komoly hatással lehet az egészségpolitikára.

Az európai akadémiákban és orvosi akadémiákban ugyanakkor aggodalmat keltett, hogy az ICD-11-be önálló fejezetként bekerült a hagyományos kínai orvoslás diagnosztikai rendszere is olyan diagnózisokkal, mint csíhiány-mintázat.

Az akadémiák lényegében két pontban kifogásolják a WHO döntését: megkérdőjelezik a megalapozottságát, és tartanak a hatásától.

Fotó: iStock

A hagyományos kínai orvoslásként hivatkozott rendszer számtalan Kínában, Koreában és Japánban alkalmazott eljárás laza egyvelege, melyek nagyjából közös alapelveken nyugszanak, de a konkrét diagnózisban és kezelési módszerekben gyakran egyazon beteg esetében is jelentős eltérések vannak a hagyományos kínai orvoslás gyakorlói között. Ez rögtön felveti azt a kérdést, hogy vajon milyen minőségű statisztikák születhetnek egy ilyen kódrendszerre épülve.

Az is probléma, hogy a hagyományos kínai orvoslás alapelvei alkalmatlanok arra, hogy az elfogadott tudományos módszerekkel bizonyítsák, illetve cáfolják őket. Ettől még akár működhetnének is, azonban az alapok bizonytalansága miatt lényegében lehetetlen olyan szigorú tudományos kísérletekkel vizsgálni hatékonyságukat, melyek elvégzése egyébként a nyugati orvoslásban egy eljárás alkalmazásának elengedhetetlen feltétele.

Nincsenek szilárd bizonyítékok

Az akadémiák álláspontja szerint a hagyományos kínai orvoslás módszerei nem illeszthetők be a nyugati orvoslás elfogadott szakmai keretei közé, és a diagnosztikai kódok sem szolgálják a betegségek és az eljárások jobb megértését a statisztikákon keresztül.

Az ICD osztályozása nemcsak egy kódrendszer, hanem üzenet is: jelzi, hogy a hivatalos orvostudomány milyen fogalmak mentén osztályozza a betegségeket.

Ha pedig az üzenet az, hogy a hagyományos kínai orvoslás fogalmai polgárjogot nyertek a betegségek világában, akkor ezt a látszatot minden bizonnyal sokan ki fogják használni, hogy a hagyományos kínai orvoslás eljárásait a nyugati medicina bizonyítékalapú módszereinek alternatíváiként hirdessék.

Fotó: iStock

Az európai akadémiák és orvosi akadémiák szövetségei (az EASAC és a FEAM) arra kérik az európai törvényhozókat, hogy a polgárok egészségének védelmében gondolják át a vonatkozó uniós és nemzeti szabályozásokat.

Szilárd tudományos bizonyítékok hiányában egyetlen orvosi termék vagy eljárás – legyen az kínai, európai vagy egyéb – se legyen jogosult hivatalos jóváhagyásra, regisztrációra vagy támogatásra”

– nyilatkozta George Griffin, a FEAM elnöke.

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2018 nyarán közzétett állásfoglalásában rögzíti általános elveit a komplementer medicina megítéléséhez.

„Az EASAC és FEAM mostani állásfoglalásával összhangban fontosnak tartjuk a komplementer orvosi eljárások, ezeken belül a hagyományos kínai orvoslás hazai törvényi szabályozásának mielőbbi rendezését”

– mondta az mta.hu kérdésére Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke.

Röviddel az európai akadémiák állásfoglalásának megjelenése után nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy törvényjavaslatot, amely szigorítja az egészségügyi szolgáltatások biztosításának kereteit.

Kiemelt fotó: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.