Irán vezetői február közepén még azt állították, hogy az új koronavírus nem okozhat problémát az országban, és még azt is felajánlották, hogy arcmaszkokat exportálnak kínai kereskedelmi partnereiknek. Valamivel több mint két héttel később viszont már az a helyzet, hogy az iráni parlament 290 tagja közül pedig 23 koronavírus-fertőzött, és egy magas rangú tisztviselő már bele is halt a betegségbe.
Az iráni Egészségügyi Minisztérium 300 ezer embert bízna meg azzal, hogy ajtóról ajtóra kopogtatva fertőtlenítsék az ingatlanokat, a főügyész pedig mindenkit figyelmeztetett, hogy halálbüntetést szabhatnak ki azokra, akik felhalmozzák az arcmaszkokat és más egészségügyi felszereléseket.
Miközben ugyanis az egész világ óriási erőfeszítéseket tesz a koronavírus terjedésének megállítására, az iráni rezsim február végéig eltussolni próbálta az ügyet, mígnem a járvány tarthatatlan méreteket öltött. És noha az egészségügyi ellátás színvonala a térség többi államához képest nem nevezhető rossznak, a késlekedés miatt nagy árat fizethetnek az irániak.
Sanszos volt az iráni gócpont
Ha a koronavírus továbbterjedése előtt megkérdezték volna, hogy hol alakulhat ki új gócpont Kína után, akkor a Közel-Kelet eleve jó tipp lehetett volna.
A jemeni, afganisztáni és szíriai háborúk nemcsak a destabilizálták a régiót, hanem több millió embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. A környező országokban ráadásul a kormány jellemzően nem ad tájékoztatást az éppen zajló eseményekről. Ha ehhez hozzávesszük a higiéniai előírásokra keveset adó vallási zarándokokat és a vendégmunkásokat, akkor meg is van a járvány kitörésének a receptje.
Esetpélda Kom, Irán sííta muzulmán központja. A városban megközelítőleg egymillióan élnek, de évente húszmillió látogatót fogadnak, jelentős részük pedig épp azért érkezik, hogy a lehető legközelebbi kapcsolatba kerüljön a szent helyekkel, ereklyékkel, ráadásul azzal a meggyőződéssel felvértezve hogy azok semmilyen veszélyt nem jelenthetnek rájuk.
A város a mai napig nincs karantén alá helyezve, a zarándokok pedig továbbra is szép számmal érkeznek a településre. És bár a rezsim nem akarta beismerni, hogy gócpont alakult ki az országban, mára többek közt Kom egyik egyetemének vezetője is karanténban van a betegség miatt.
Az új koronavírus-járvány egy különösen sebezhető időszakában érte el Iránt. Az ország gazdasága az amerikaiak által kivetett szankciók miatt megtorpant, az elmúlt hónapokban tömegtüntetések voltak a benzin árának váratlan emelése miatt, egy amerikai drón végzett Kászim Szulejmáni iráni tábornokkal, a hatóságokba vetett bizalom pedig mélypontra süllyedt azok után, hogy véletlenül kilőttek egy ukrán utasszállítót az iráni légtérben, de ezt csak hosszas tagadás után ismerték be. Irán mostanában krízist krízisre halmoz, a koronavírus következményeire pedig vagy egyáltalán nem voltak felkészülve, vagy túl későn ismerték be a fertőzés megjelenését és a helyzet súlyosságát.
Csalhatnak a számokkal
Az iráni vezetés eleinte nagyon magabiztosnak mutatkozott, az egészségügyi tárca régimódinak nevezte a karanténokat, az országot pedig példaképnek állították be a járványkezelésben. Hasszán Rohani iráni elnök nem félt azt sem kijelenteni egy héttel ezelőtt, hogy múlt szombatra helyreáll a rend az országban.
Nem így lett. Csütörtökre száz fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, és a kormány által megerősített megbetegedések száma is meghaladta a 3500-at, de független szakértők szerint csalhatnak az adatokkal, és jóval magasabb lehet a fertőzöttségi ráta. Kanadai kutatók modellezték az iráni járványt, és megállapításuk szerint több mint 18 ezren kaphatták már el a betegséget.
A fertőzöttek között van Irán alelnöke, az egészségügyi miniszter-helyettes és a törvényhozás 23 képviselője. Hétfőn az iráni állami média bejelentette, hogy a legfelsőbb vezető egyik főtanácsadója, a 71 éves Mohammad Mirmohammadi meghalt a betegségben. Azt egyelőre nem tudni, hogy a halála előtti időszakban kapcsolatba lépett-e Ali Hámenei ajatollahhal.
A baj mértékét jelzi, hogy a hatóságok kedden ideiglenesen szabadlábra helyeztek 54 ezer tünetmentesnek nyilvánított rabot, hogy minimalizálják a továbbfertőzést a túlzsúfolt börtönökben. Arról viszont nem ejtettek szót a tájékoztatásban, hogy közülük hánynál végeztek el tesztet. Valószínűleg nem mindenkin, tekintve, hogy hiány van a tesztfelszerelésből Iránban.
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy Iránnak egyrészt nincs arra kapacitása, hogy az összes esetet diagnosztizálja, és felkutassa a fertőzöttek kapcsolatba lépett embereket, másrészt bár az orvosi eszközökre nincsenek érvényben szankciók, azoknak összességében rendkívül negatív a hatásuk az egyébként sem rózsás egészségügyi infrastruktúrára is.
Eközben Irán ugyan nem tiltotta meg állampolgárainak a külföldre utazást, a szomszédos országok, így Törökország, Pakisztán és Irak lezárta az Iránnal közös határait.
Iráni diákok, iráni migránsok
Sok országban úgy jelent meg a koronavírus, hogy valaki korábban Iránban járt, és a visszaérkezés után jelentkeztek rajta az első tünetek. Immáron ezek közé tartozik hazánk is, hiszen két, Magyarországon tanuló iráni diáknál kimutatták a koronavírust, és bár jól vannak, kivizsgálásuk és kapcsolataik feltérképezése jelenleg is zajlik.
Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa csütörtökön az M1-nek adott interjúban elárulta, hogy az egyik diák február 22-én, a másik 28-án érkezett Magyarországra. Egyikük a Semmelweis Egyetem, másikuk a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója.
Azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen úton jöttek hazánkban a koronavírussal fertőzött hallgatók és átestek-e bárhol egészségügyi vizsgálaton korábban, megkerestük az operatív törzset. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
A Gödöllőn tanuló diákról az egyetem egyébként azt közölte, hogy egy konferencián akart részt venni Teheránban február 23-24-én, de a koronavírus megjelenése miatt a rendezvény végül elmaradt. A doktorandusz hallgató viszont már február 20-án megkezdte az utazását, azelőtt, hogy a vírus iráni jelenlétét hivatalosan elismerték volna. Nyolc nappal később tért vissza Magyarországra, és felkereste a Szent László Kórházat, jelezve, hogy fertőzött területről érkezett. (Árulkodó, hogy a több mint 80 millió lakosú Iránban február 28-áig hivatalosan csak 388 koronavírusos esetet regisztráltak, de a magyarországi betegek története is arra utal, hogy ennél jóval többen fertőződhettek meg addigra. Ma pedig hivatalosan is tízszer annyi megbetegedésről tudni, de mint jeleztük, kutatók legalább hatszor ennyi fertőzöttet valószínűsítenek.)
Mindeközben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerda reggeli Facebook-posztjában már azzal riogatott, hogy nemcsak a terrorizmus, hanem a koronavírus miatt is rendkívüli veszélyt jelentenek hazánkra a migránsok, mert – mint fogalmazott –
a legtöbb illegális bevándorló olyan területről érkezik, mint például Irán, ami a koronavírus gócpontja is egyben.
Hollik (az első hazai fertőzés híre előtt) ezt azzal összefüggésben írta, hogy a török-görög határnál tízezernél is több menekült gyűlt össze abban reménykedve, hogy átengedik őket. És bár lehetnek köztük irániak, Törökországban közel négymillió szíriai menekült él, Erdogan elnök bejelentésének hatására valószínűleg most zömében ők rohamozták meg a görög határt, nem irániak. A két Magyarországon tanuló diákkal (és számos társukkal) kapcsolatban pedig végképp értelmetlen lenne a menekültekről beszélni.
Ezzel együtt ha Irán nem lép fel határozottabban a vírus ellen, akkor nem elképzelhetetlen, hogy a tétlenség az egész világon súlyosbítja a betegség terjedését.
Kiemelt kép: Védőmaszkot viselő asszony Teherán belvárosában. Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
