Belföld koronavírus

Koronavírus: a karantén nem választás kérdése

Járvány idején az állam akár erőszakkal is kötelezheti az embereket az új, rendkívüli szabályok betartására.

A TASZ munkatársa a Klubrádióban arról beszélt, a koronavírus miatt mennyire korlátozhatja az állam az egyén szabadságát. Asbóth Márton felhívta a figyelmet, a jogszabályokban a karantén nevesítve nem szerepel, de azzal azonosítható különböző járványügyi intézkedések igen, azok csoportokat, egyéneket is érinthetnek. Emlékeztetett rá, utóbbi esetben már eddig is voltak korlátozások, amikor vírushordozó és fertőzésgyanús embereket elkülönítettek.

Ugyanakkor a jogszabályok alapján a hatóságok egészségügyi okokból épületeket, városrészeket, településeket, akár nagyobb területeket is lezárhatnak, megtilthatják a ki- és bejárást, ahogy ezt Kínában, Olaszországban is tették. Ez már inkább megfelel a köznapi karantén kifejezés jelentésének – tette hozzá a A TASZ magánszféra projektvezetője. Szerinte a mostani

járvány olyan speciális helyzet, amikor az állam akár erőszakkal is kötelezheti az embereket az új, rendkívüli szabályok betartására.

Korlátozhatja az egyén személyi szabadságát, megtilthatja az adott terület elhagyását, felkeresését, de előírhat szűréseket és gyógykezeléséket is. A fertőzésgyanúst kötelezhetik, hogy határozott ideig ne hagyhassa el otthonát, kerülje a találkozást másokkal, miközben megfigyelés alatt tartják egészségi állapota alakulását.

A karantén nem választás kérdése

Ha valakinél igazolódik, hogy elkapta a vírust, akkor kötelezően kórházba kell vonulnia, ahogy ez történt a szerdán bejelentett első magyarországi koronavírusos személyekkel is. Az iráni diákok a Szent László Kórházat csak teljes gyógyulásuk után hagyhatják el.

A Semmelweis Egyetemen tanul az egyik koronavírusos iráni diák
A hallgató nem tartotta be a kéthetes otthontartózkodást, egy hétig járt gyakorlatokra, egy 16 fős angol évfolyamra.

Ilyenkor gyerekeket is elválaszthatnak a szüleiktől, ápolásra szorulót a gondozójától, ha valamelyikük megbetegszik. Jogilag erre is lehetőség van, mert a karantén nem választás kérdése. A gyerekek, idős, rászoruló rokonok ellátásáról ilyenkor másik hozzátartozó gondoskodhat. Ha erre nincs mód, az állam kötelessége átvenni a feladatot. Ez szélsőséges helyzetben azt is jelentheti, hogy a hátramaradt idős embert fekvőbeteg intézménybe utalják, hiszen senki nem maradhat ellátatlanul.

A szólásszabadság nem fertőződhet

A civil jogvédő szerint fontos, hogy a hatóságok ne essenek túlzásba, ne éljenek olyan szigorításokkal, amelyekre még ilyenkor sincs felhatalmazásuk. A karanténba helyezett emeberektől sem  lehet elvenni mobiltelefonjukat, korlátozni, miről beszélgetnek másokkal, mit posztolnak a közösségi médiába. Ez egyértelműen jogellenes, mert a karantén sem járhat a szólásszabadság, vagy a telefonos, internetes kapcsolattartás korlátozásával.

Asbóth Márton a munkajogi következményekről azt mondta, a munkáltatónak el kell fogadnia, ha a dolgozó nem tud bejárni a munkahelyére. Ilyenkor keresőképtelennek nyilvánítják, ezért  távolmaradása nem betegszabadságnak minősül, hanem már az első naptól táppénzes időszaknak. Fontos azonban, hogy az állam ilyenkor kifizetheti a dolgozónak a táppénz és a tényleges munkabér közti különbözetet is, tette hozzá.

Kiemelt kép: 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.