Nagyvilág

A németek megint előjöttek a menekültek elosztásával

Miközben Európa nagy része az ünnepekre készül, az európai politika végre kezd beindulni a választás utáni szervezkedésből. Most épp az Európai Tanácsban történnek nagy dolgok, a hírek szerint a belügyminiszterek tanácsában a németek bemutattak egy olyan úgynevezett non-papert – vagyis egyelőre semmilyen kötelező érvénnyel nem rendelkező programtervezetet –, amely a gyakorlatban visszahozná a menekültek kötelező áttelepítését, vagyis azt, amit a magyar kormány migránskvóta néven emleget.

A tervezet egyelőre annyira tervezet, hogy a címe úgy fordítható le, hogy Gondolkodnivaló. A menekültek kötelező elosztása kifejezés természetesen nem szerepel a négyoldalas dokumentumban, de amit leír, az körülbelül erre vonatkozik.

Németország 2020 második felében átveszi a tanács soros elnökségét Horvátországtól, amely január elsejétől irányítja majd a szervezetet, Finnországot váltva. A németek már most készülnek arra, hogy valódi reformokkal oldják meg a menekültkérdést. Ez a reform valószínűleg tetszeni fog az északi és a déli tagállamoknak, de nagyon nem fogják szeretni a kelet-európai országok.

Felosztás

A menekültkérdés frontvonalai jelenleg úgy néznek ki, hogy három nagyobb ellentétes csoport van. Az egyik a frontországoké, különösen a Földközi-tengeren, ahol az elsődleges, vagyis az Európába érkező migráció nagy része zajlik. A kontinensre érkező menekültek háromnegyede jelenleg öt országban regisztrálja magát, ami súlyos terhet jelent ezeknek a déli országoknak, és minden olyan megoldást lehetetlenné tesz, ami érvényesítené a dublini kritériumokat. Ezek szerint ugyanis ott kell elbírálni a menedékkérelmeket, ahol a menekültek beléptek az Európai Unió területére, így nagy részük a déli frontországokban kaphatna menedékjogot.

Ez a gyakorlatban nem így történik, mert van egy délről észak felé tartó mozgás, az úgynevezett másodlagos migráció is. Nagyon kevés menekült lép be Európába Németország vagy Skandinávia területén, mégis nagyon sokan mennek tovább a déli országokból arrafelé. Az északi tagállamok pedig azt szeretnék, hogy ezt a másodlagos migrációt állítsák le, és mindenki kerüljön vissza oda, ahol menedékkérelmet adott le.

Fotó: Aris Messinis / AFP

A harmadik csoport a keleti tagállamoké, élükön Magyarországgal és Lengyelországgal. Minket igazából egyik típusú migráció sem érint, hiszen nem vagyunk frontország, és a legkevésbé sem vagyunk másodlagos célpont, ahol a menekültek valóban élni szeretnének. Magyarországra így csak akkor jutnának nagy számban menedékkérők, ha a többi tagország ideküldené őket.

Magyar ellenállás

Ezt pedig annyira nem akarja a magyar kormány, hogy képes volt ezerháromszáz menedékkérő miatt az Európai Bíróságig menni. A magyar és a lengyel kormány szerint a menekültek elosztásával az a fő probléma, hogy folyamatos lehetőséget ad a menedékkérelemre, és idevonzza a bevándorlókat.

A mostani vitaanyagban az szerepel, hogy a közös európai menekültügyi rendszert teljesen átalakítanák, és a külső határoknál döntenének egy új rendszer szerint arról, hogy melyik tagország lenne felelős a menedékkérelem elbírálásáért, és ők felelnének azért is, hogy a másodlagos migrációt megakadályozzák.

Az a rendszer, hogy pontosan mi szerint osztanák el a menekülteket, még nincs rendesen kidolgozva, de a németek szerint az egyenlő elosztás elve szerint zajlana, vagyis figyelembe vennék az országok gazdasági teljesítményét és népességét is, majd ezek alapján számolnának ki egy adott kvótát. A döntést pedig az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal kezébe adnák, aminek a mainál sokkal nagyobb hatalma lenne.

Arra viszont egyáltalán nem kínál megoldást a tervezet, hogyan kellene valóban hazajuttatni azokat a bevándorlókat, akiknek a menedékjogát elutasították, jelenleg ugyanis körülbelül a felüknél sikerül csak elérni, hogy hazatérjenek.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Többséggel meglesz

Az, hogy a rendszer ennyire alaposan ki van dolgozva, azt jelentheti, hogy állandóra tervezik, ami különösen felidegesítheti a magyar kormányt. Az is szerepel az anyagban, hogy ugyan az adott ország fizetné a menekültek ellátását, és ez az összeg tagországtól függetlenül ugyanannyi pénz lenne. Ez érdekes lehet, hiszen egészen máshogy lehet élni a német munkanélküli segélyből Romániában, mint Finnországban.

Görögország már a saját tervezetét is bemutatta, ami kiegészíti a vitaanyagot. Ebben az igazán nagy különbség az, hogy az uniós források egy részét az elutasított menekültek hazatelepítési rátájához kötnék, amivel azt szeretnék elérni, hogy a többi tagország ne Görögországba küldje vissza a menekülteket, hanem mondjuk Szíriába.

Horst Seehofer német belügyminiszter egyébként arról is beszélt, hogy megnézik, többséget tudnak-e szerezni a tervezethez, és ha a többség megvan, haladnak tovább, nem várnak arra, hogy mindenki beleegyezzen a változásokba.

Fotó: Odd Andersen / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.