Orbán: Bevándorlásellenesek vagyunk, de jó emberek

Magyarországnak továbbra is bevándorlásellenes politikára van szüksége, „magyart csak magyarral lehet pótolni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén.

A kormányfő úgy fogalmazott: egy fogyatkozó népességű ország nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy meg tudja oldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül. Közölte: a kormány folytatni fogja a migrációval kapcsolatos küzdelmet, mert ez a világjelenség „itt marad”, „Afrika éppen csak mozgolódik”.

Orbán Viktor közölte, a bevándorláspártiak azzal vádolják a magyarokat, hogy kőből van a szívük, de ki kell mondani: Magyarország jó ország, a magyarok igenis jó emberek, hajlandók is tenni a jóért, de a segítséget kell odavinni, és nem a bajt idehozni.

Ezzel kapcsolatban több olyan támogatásról is beszámolt, amelyet Magyarország nyújtott migráció sújtotta területeken, például Irakban, Szíriában, Jordániában, Libanonban, Nigériában és Etiópiában.

Felhatalmazás kaptak a kormányzás folytatására

A magyar belpolitikára rátérve a miniszterelnök kifejtette: az önkormányzati választást úgy értékeli, hogy noha a kormánypártok szenvedtek el érzékeny veszteségeket, de felhatalmazást kaptak a kormányzás folytatására, programjuk középpontjában pedig az „erős Magyarország” áll.

Kijelentette: egy ország erejének alapját a pénzügyi stabilitás adja, márpedig a magyar gazdaság pénzügyileg stabil lábakon áll, csökken az államadósság, a növekedés pedig 4-5 százalék körüli, bár utóbbi adatot csalókának nevezte, jelezve ugyanis, hogy a magyar gazdaság az export miatt érzékenyen reagál a környező világra, ezért a nemzetközi „lehűlésre” gazdaságvédelmi akciótervvel kell reagálni. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság mindig meghaladja 2 százalékkal az átlagos uniós bővülést.

Erős családok kellenek

A kormányzati ciklus egyik legfontosabb vállalásának a szegénység felszámolását és a cigányság integrálását nevezte Orbán Viktor. Ezzel kapcsolatban ismertette egy egyenlőtlenségkutatás eredményét, amely szerint Magyarországon az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjére csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma. Ezt összefüggésbe hozták azzal, hogy tavaly több magyar jött haza, mint amennyi elment.

A kormányfő közölte: a kabinet a 30 legszegényebb falura külön fejlesztési programot hirdetett, és a 300 legszegényebb, „gettószerű” létformájú faluban is egy jelentős korszerűsítési programot indítottak.

Orbán szerint Magyarország sokat tesz azért is, hogy a családok erősek legyenek, mert erős családok nélkül nincs erős Magyarország. Meg kell állítani a népességfogyást, 2,1 százalékos gyermekvállalási arányra lenne szükség, de ez csak hosszú távú családpolitikával érhető el, amellyel talán tíz év távlatában már lesznek érzékelhető eredmények. Hozzátette, reményei szerint jövőre lesz egy második családvédelmi akcióterv is, Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár ezen dolgozik.

Hangsúlyozta: az erős Magyarországhoz elengedhetetlen a magyar nemzeti kultúra is, amelynek fenntartása állami kötelesség. Kultúrpolitikai fejlesztésnek nevezte a Kossuth Lajos tér visszaépítését, a budai Vár rekonstrukcióját, valamint a Liget-programot, amelyről úgy nyilatkozott, „adjunk hálát a Jóistennek, hogy a háromnegyedén túl vagyunk”, és a fővárosi erőviszony-változás csak a program egynegyedét-egyharmadát érintheti, bár azt súlyosan.

Budapestről szólva úgy fogalmazott a kormányfő, Budapest az itt lakóké, de valójában minden magyaré is, és reméli, hogy a „nemzet fővárosa” minőségét nem veszíti el a következő években sem.

Jó viszonyt kell ápolni Berlinnel, Moszkával és Isztambullal

Kiállt az erős hadsereg szükségessége mellett is, kijelentve: a NATO és a nemzeti haderő együtt egyenlő a biztonsággal. Magyarország 2026-ra juthat el oda, hogy a nemzeti hadserege regionális konfliktusokban a NATO nélkül is képes biztosítani a magyarok biztonságát.

Megismételte azt az álláspontját is, amely szerint olyan magyar politikát kell folytatni, hogy Berlin, Moszkva és Isztambul egyaránt érdekelt legyen Magyarország sikerében, mindhárom nagyhatalommal jó viszonyt kell ápolni.

Orbán Viktor kiemelte továbbá: Magyarországnak van elegendő ereje ahhoz, hogy ne csak mondja, hanem tegyen is azért, hogy a magyarok szülőföldjükön maradhassanak. Ezért hirdették meg a felelős szomszédságpolitikát, Magyarország ugyanis abban érdekelt, hogy vele azonos ütemben fejlődjenek szomszédjai, és ennek érdekében közös gazdaságfejlesztési programokat is folytatnak több környező állammal.

A diaszpórában élő magyarokról a miniszterelnök kifejtette: számuk 2,5 millióra tehető, többségük az Egyesült Államokban és Kanadában él. A magyar kormány pedig számos programmal segíti, hogy a diaszpóraközösséget bekösse a magyar nemzet vérkeringésébe – mondta, célul tűzve például egy magyar emigrációs és diaszpóraközpont létrehozását.

A szamárságnak nincs fölső határa

A miniszterelnök arról is szólt, hogy Magyarországnak nem szabad sem fölé-, sem alálőni saját szerepét, súlyát, olyan külpolitikát kell folytatnia, amelyhez megvan a képessége, ereje. Megjegyezte ugyanakkor: van, amikor a világ „túlzásba esik” Magyarországgal kapcsolatban. Az MTI tudósítása szerint Orbán sajtóhírként utalt arra, hogy állítólag Donald Trump amerikai elnököt két ember is befolyásolta negatív irányba Ukrajna ügyében: Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő. Valójában azonban nem csupán sajtóhírről van szó, az amerikai képviselőházban többen is eskü alatt vallottak erről, vallomásukról pedig írásos jegyzőkönyv is készült.

Még a végén Trump bukásának is Trianon lesz az oka
Az amerikai elnök ellen indított alkotmányos vádeljárás magyar szála erősödni látszik.

Mindenesetre a hírt Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a „szamárságnak nincs fölső határa”, majd úgy fogalmazott: az ember csak kapkodja a fejét, és nem is tudja, mi a jó, ha foglalkoznak Magyarországgal, vagy ha békén hagyják.

Ukrajnáról szólva közölte: többszöri kísérlet ellenére sem sikerült találkoznia Volodimir Zelenszkij új ukrán elnökkel, de reméli, hogy a korábbi magyarellenes ukrán kormányzat után az új elnök vezette politikai elit elfogadja Magyarország kinyújtott kezét.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.