Az Európai Unió 27 tagállama beleegyezett abba, hogy 2020. január 31-ig elhalasszák Nagy-Britannia kilépését – jelentette be hétfőn Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A hivatalos írásba foglalás még nem történt meg, de az erre vonatkozó, inkább csak formális eljárás kedden elkezdődik és valószínűleg egy nap alatt lezajlik, olvasható a Politico oldalán.
Ahogy azt Tusk az erről szóló Twitter-üzenetében jelezte, rugalmas hosszabbításról (flexible extension, flextension) van szó, ami azt jelenti, hogy ha a brit képviselők előbb elfogadják a kilépés feltételeit, akkor előbb elhagyhatják az EU-t. Ezek alapján és a jelenlegi tervezet szerint akár december 1-jén vagy január 1-én is megtörténhet a brexit – emlékeztet a Guardian.
Nikos Chrysoloras, a Bloomberg újságírója megosztotta a flextension néhány fontosabb pontját. Ebben többek között szerepel az, hogy az elfogadott szövegen a három hónapos hosszabbítás idején már nem lehet változtatni, valamint hogy az Egyesült Királyságnak, a hosszabbítás elfogadása esetén, jelölnie kell valaki az Európai Bizottságba. Ugyanakkor mivel a jelölt kiválasztása lehet, hogy nem zajlik le jövő január vége előtt, így végül a britek biztos nélkül maradnak. Az EU emellett emlékeztet arra is, hogy a britek még vissza tudják vonni a brexitet.
So what's in the Brexit flextension agreement? Key points: pic.twitter.com/tDu5fBuyIQ
— Nikos Chrysoloras (@nchrysoloras) October 28, 2019
Michel Barnier brexit-ügyi főtárgyaló azt nyilatkozta, hogy elégedett az eredménnyel. Az ülés csak 15 percig tartott, miután Emmanuel Macron francia elnök a Boris Johnson brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetését követően vasárnap jelezte, hogy országa nem torpedózza meg a döntést.
Eközben a brit képviselők arra készülnek, hogy szavazzanak a Johnson által december 12-re javasolt előrehozott választásról. A parlament hétfőn szavaz erről, immár harmadjára, de a Guardian azt írja, hogy várhatóan nem lesz meg a javaslat elfogadásához szükséges kétharmados többség.
Két másik párt, a skót SNP, illetve a liberális demokraták ugyancsak jelezte, hogy választást szeretne, legalábbis abban az esetben, ha az EU belemegy a három hónapos halasztásba, de ők december 9-én tartanák.
Nagy-Britannia eredetileg október 31-én lépett volna ki az EU-ból, és Johnson ehhez az időponthoz ragaszkodott, de mivel a parlament nem tudott megegyezni a kilépés feltételeiről, ezért kénytelen volt halasztást kérni.
Kiemelt kép: Europress/Tolga Akmen/AFP
