Tíz napot adott kedden Boris Johnson brit miniszterelnök az EU-nak, hogy döntést hozzon egy újabb brexit-megállapodásáról. Hosszú huzavona után ez a verzió lehet az, amit ha bármelyik fél visszautasít – akár az unió, illetve a többi tagállam, akár a korábban a brexit szinte minden lehetséges forgatókönyvét leszavazó brit parlament –, akkor a megegyezés nélküli kilépésen, illetve a Johnson által elutasított újabb halasztáson kívül nem marad más megoldás.
Egyelőre korai lenne megtippelni, hogy mennyi esélye lehet a miniszterelnök kockázatos vállalkozásának, hiszen ezzel mindent egy lapra tett fel. Így a londoni parlament komolyabban veheti a javaslatot, mint a korábbiakat, de ez sem garancia a megszavazására. És egyelőre még az uniós jogászok is dolgoznak azon, hogy eldöntsék, elfogadható-e az Európai Bizottság számára az új verzió.
Johnson kettős játékot játszik, mert ha bármelyik fronton sikert ér el, nyomást gyakorolhat a másik oldalra. Ha az ultimátum határidejének lejártáig Brüsszel rábólint az egyezményre, akkor azt könnyebb lesz elfogadtatni a parlamenttel, ha viszont az unió az október 17-i csúcsig vár a döntéssel, addig Johnson talán meg is szavaztathatja azt a londoni képviselőkkel, így helyezve nyomást az unióra, amely alapvetően rendezett brexitet szeretne, csak éppen a korábban Theresa May idején kidolgozott megállapodás alapján, amit viszont a brit parlament háromszor is elvetett.
Miről szól a legújabb verzió?
Az új tervezetből először az északír helyzetre vonatkozó megoldási javaslatot hozta nyilvánosságra Johnson szerdán, amivel máris megágyazott a vitáknak. Az új változat szerint Észak-Írország kilépne az EU-s vámunióból, és az Egyesült Királyság vámtérségének tagja lenne, a határdilemmát azonban Johnson terve úgy rendezné, hogy a következő négy évre különleges vámintézkedéseket vezetne be Írország és Észak-Írország között, amivel elkerülné a határellenőrzés visszaállítását, ez ugyanis káoszhoz, sőt akár polgárháborús feszültséghez is vezetne. Az átmeneti időszakban semmiféle ellenőrzés nem volna szükséges az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti áruforgalomban, mivel az észak-írországi szabályozás azonos maradna az uniós előírásokkal.
A különleges intézkedések mibenlétét a munkáspárti kritikák szerint nem részletezi eléggé ez a terv, de a lényeg, hogy csupán akkor hajtanának végre cégek szállítmányain decentralizált, azaz főleg az interneten keresztül véghez vitt ellenőrzéseket, amennyiben a vámhatóságok valamilyen rendellenességre gyanakodnak. A terv nem részletezi konkrétan ennek az infrastruktúráját, így kérdéses, hogy a gyakorlatban képes lehet-e így működni az ellenőrzés.
Ezzel együtt is előrelépés lenne ez a verzió, mivel ha a brexitet nem is, az ír helyzet megoldásának határidejét kitolná. Bizakodásra adhat okot, hogy a parlamentben csütörtökön szinte csak erről a pontról folyt vita.
Megvan a többség?
Az uniós álláspont megszületéséig Johnsonnak a brit parlament alsóházában kell küzdenie, ahol szeptember eleje óta nincs többsége a kormányának. Áttörést az hozhat, hogy a May-féle megállapodásoktól elzárkózó koalíciós társ, az északír unionista DUP támogatásáról biztosította. Emellett szakértők arra is számítanak, hogy a korábban a May-féle egyezményt leszavazó toryk is meggyőzhetők lesznek végső esetben arra, hogy Johnson megoldási javaslatával kerüljék el az egyezség nélküli brexitet. Jeremy Corbyn munkáspárti vezető viszont azzal fenyegette képviselőit, hogy mindenkit kidob a pártból, aki megszavazza az egyezményt.
A terv uniós fogadtatása viszont az eddigi hírek szerint nem túl kedvező. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint nem meggyőzőek a brit miniszterelnök javaslatai, és hasonló nyilatkozatot tett közzé az Európai Parlament brexitügyi koordinációs bizottsága is, amely szerint az utolsó pillanatban ismertetett brit javaslatok jelenlegi formájukban nem képeznek alapot a megállapodáshoz.
