Nagyvilág

Az önkormányzati választás felvillantott valamit a putyini rendszer végéről

Korábban a témában:

A magyar ellenzék gyakran hasonlítja a kormányfőt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Orbán Viktor sem igyekszik kifejezetten azon, hogy ne tegyenek így, amiben az uniós tagországok vezetői között egyedinek számító évenkénti találkozás, valamint a rengeteg orosz kapcsolat is segíti. Így aztán nehéz nem a hazai önkormányzati választások szemüvegén keresztül nézni a hétvégén Oroszországban tartott választásokat.

Annak, hogy a hazai önkormányzati választáson hogyan szerepel az ellenzék, hosszú távú hatásai vannak. Egyrészt ez az a választás, amelyen anyagi, szervezeti és intézményi háttérhez juthat a Fidesz-kormányzás bő kilenc éve alatt szinte teljesen kiéheztetett ellenzék. Ha több nagyvárosban sikeresek lesznek, akkor például ők is bekerülhetnek az önkormányzati lapok sokszor lesajnált, de egyébként fontos oldalaira, valamint állást adhatnak háttérembereiknek. A jelenlegi ellenzék több elbukott választás után végre rájött a rendszer működésére, és arra, hogy a közös indulás nélkülözhetetlen a Fidesz legyőzésére. Most dőlhet el valójában, hogy a 2022-es parlamenti választásig hátralévő két és fél évet egy sikeres önkormányzati szereplést követően építkezve vagy egy nagyobb pofon után összetörten próbálják majd kihúzni.

Fotó: Árvai Károly / AFP

Náluk

Oroszországban valamennyire hasonló a helyzet, csak sokkal hosszabb idősíkon. Már felnőtt és választókorú egy olyan generáció, amely egy percet sem élt Vlagyimir Putyin rendszerén nélkül. A putyini szisztéma elképesztően stabil, de – mint minden rendszernek – egyszer ennek is véget kell érnie. Csak az a kérdés, mikor és hogyan. Putyin elvileg nem indulhatna még egyszer az elnökválasztáson, mert létezik egy olyan alkotmányos elvárás, amely tiltja a két egybefüggő ciklusnál hosszabb elnöki szerepet. De ezt egyszer már kikerülte azzal, hogy egy ciklus erejéig miniszterelnök volt, és addig az egyik megbízható embere lett, legalábbis névleg, Oroszország elnöke.

Az a kérdés, hogy Putyin meg merné-e még egyszer csinálni ugyanezt. Amikor Dmitrij Medvegyevvel sáncoltak, sokkal erősebb volt az elnök, mint 2019-ben. És egy ideje már a Kremlből kiszivárgó kevés információ is azt találgatja, melyik lesz az erőcsoport, amely átveheti a hatalmat, ha Putyinnak vége. Persze kérdés, hogy vége lehet-e egyáltalán egy Putyin-féle vezetésnek, legalábbis nehéz elképzelni, hogy a börtönön kívül bármilyen más végeredménye lehetne egy valódi orosz rendszerváltásnak. Ezért gondolják sokan, hogy nem lesz valódi rendszerváltás, sokkal inkább a rendszer úgy alakul át, hogy Putyin egy az eddiginél is cáribb és politikafüggetlenebb pozícióban húzza ki hátralévő napjait.

De van olyan ellenzék, amellyel ezt nem lehetne megcsinálni. Ezért aztán ezt az ellenzéket elindulni sem engedték a helyhatósági választáson.

Megírtuk, hogy az orosz kormánypárt komoly pofonokat kapott a hétvégén. Moszkvában például önkormányzati képviselői helyeinek a harmadát vesztette el, 38 helyett 25 képviselője lesz a 45 fős testületben. Kiesett az Egységes Oroszország moszkvai szervezetének vezetője, Andrej Metyelszkij is a moszkvai képviselőtestületből, róla az ellenzék azt közölte, hogy egy ausztriai szállodaláncot birtokol. Ennél sokkal komolyabb következmény, hogy ciklusok óta először tényleg ellenzékinek tekinthető képviselők is bejutottak a városi dumába.

A választást  megelőző tüntetések azért is voltak érdekesek, mert Oroszországban az önkormányzati választásnak nincs túl nagy súlya. A hatalom viszont túlreagálta a népszerűségvesztés veszélyét, és tömegesen tiltotta el a jelölteket attól, hogy egyáltalán elinduljanak, hogy aztán brutálisan verje szét az emiatt tiltakozókat. Ez mindenesetre fontos különbség Magyarország és Oroszország között: nálunk bárki elindulhat a főpolgármesteri címért, legfeljebb rádobnak egy Berki Krisztiánt és letámadja őt a kormánypárti sajtó. Oroszországban viszont tényleg minden valódi ellenzéki szereplőt eltiltottak az indulástól. Az pedig nem nevezhető demokráciának, ahol az állampárt dönt arról, ki indulhat el a választáson és ki nem.

„Már nem a képviselőkért tüntetnek”
Egy letartóztatott moszkvai képviselőjelölttel beszélgettünk a tüntetésekről.

Közös sors

A valódi ellenzék tehát nem indulhatott, ezért valami olyasmihez nyúlt, amivel 2018-ban a magyar ellenzék is próbálkozott: az irányított vagy taktikai szavazással. Magát a rendszert Alekszej Navalnij, az ellenzék legismertebb alakja találta ki, és a lényege az, hogy a választásból kizárt jelöltek támogatói minden körzetben a legesélyesebb olyan ellenzékire szavazzanak, akit engedtek elindulni.

Alekszej Navalnij. Fotó: Vasily Maximov / AFP

Így aztán a moszkvai dumában 13 mandátumot szereztek a kommunisták és hármat a balközép Igazságos Oroszország. Ezek névleg ellenzéki pártok, de a gyakorlatban nagyjából annyira vannak távol a hatalomtól, mint Magyarországon a Jobbikból kiszakadt, a kormánypárti média szimpátiáját élvező Mi Hazánk. A valóban ellenzéki, liberális Jabloko négy mandátumot szerzett, de a vezetője csak azután tudott elindulni, hogy a bíróság megváltoztatta a választási bizottság döntését, amely megtiltotta neki az indulást. Közben a kormánypárt egyes jelöltjei függetlenként indultak, így próbálták ellensúlyozni az Egységes Oroszország népszerűségvesztését – itthon azért inkább csak a Fidesz-logót rejtik el plakátjaikon a pártjuknál népszerűbb jelöltek.

Az irányított szavazás mindenesetre egészen abszurd jeleneteket hozott. Mark Galeotti Oroszország-szakértő osztott meg egy olyan párbeszédet a moszkvai utcáról, amelyben valaki azt mondta, a Putyinhoz közelálló Vlagyimir Zsirinovszkij-féle liberális demokratákra szavazott. Mert bár gyűlöli őket, a demokráciát meg kell védeni.

A mostani önkormányzati választást nehéz lenne Putyin bukásnak nevezni, hiszen az Egységes Oroszország párt, illetve a támogatásával indult jelöltek mind a 16 most megrendezett kormányzóválasztást megnyerték. Azt viszont megmutatta, hogy a rendszer nem feltétlenül működik úgy, ahogy kellene, és az Oroszországra kivetett nyugati szankciók pár év alatt sikerrel fejtették ki hatásukat. Forradalomról és kormányváltásról viszont egyelőre senki sem beszél, ezt ugyanis az oroszok nagy része valószínűleg tényleg nem támogatná. Az pedig tényleg csak a rendszer hosszú távú reakcióin múlik, hogyan alakul majd át Oroszország a gyakorlatban.

Kiemelt kép: Olga  Maltseva / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.