Egyre inkább kezd elmérgesedni a konfliktus Ciprus és Törökország között, mert Ankara az utóbbi hónapokban két hajót is a Földközi-tenger keleti medencéjébe vezényelt olyan megfontolásból, hogy Ciprus északkeleti partvidékén illegális próbafúrásokat végezzen olaj- és földgázmezők után kutatva.
A probléma mögött egy fél évszázada tartó vita húzódik. 1974-ben egy, a görögországi katonai junta által támogatott csoport puccsot hajtott végre az akkori ciprusi elnök ellen, a végső cél pedig a sziget Görögországhoz csatolása volt. Csakhogy a puccsot követően a törökök megszállták Ciprust.
A szigetország közel fele török megszállás alá került, és a mai napig 40 ezer török katona állomásozik ott. A görög ciprióta lakosság a sziget déli részére menekült, a török ciprióták pedig az északi területre húzódtak. A további konfliktusok elkerülésére az ENSZ a két felet elválasztó demilitarizált övezetet hozott részre, amit a szervezet békefenntartó missziójának katonái tartanak ellenőrzés alatt.
A két fél között azóta is folyamatosak a nézeteltérések, de a feszültség az év elején megnőtt. Szakértők feltételezései szerint körülbelül 227 milliárd köbméter földgázkészlet található a tengerfenék alatt Ciprus partjainál, amit a törökök elkezdtek feltérképezni.
Erdogan figyelemelterelése
Az első, Fatih nevű fúróhajó május eleje óta végez próbafúrásokat Ciprus nyugati partjainál, majd június második felében a második, Yavuz elnevezésű fúróhajójukat is elindították a sziget irányába. Mindezt annak ellenére, hogy a ciprusi kormány szerint ez a terület az országuk kizárólagos gazdasági övezete, ezért nemzetközi jogot sért, ha egy idegen ország engedély nélkül lép be oda. Igazuk nekik van, de Ankarát ez nem különösebben hatja meg.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter néhány hónappal ezelőtt arról beszélt, hogy az Égei- és a Földközi-tengeren található természeti erőforrások kitermelése továbbra is nemzeti ügy számukra. Azt is belengette, hogy a térségben Törökország közbenjárása nélkül senkinek nincs keresnivalója, és semmilyen fúrásra nem fognak engedélyt adni.
Az ExxonMobil februárban jelentette be, hogy jelentős szénhidrogén-forrásokat találtak Ciprus környékén, a most felfedezett lelőhelyek alapjaiban rengethetik meg a geopolitikát, mert a nyugati országok reménye szerint nem kizárólag Oroszországtól függ majd Európa gázellátása. Sőt, egyesek kis túlzással arról kezdtek beszélni, hogy az Európai Unió legkeletibb országa lehet az új Kuvait. És ezt a lehetőséget megérezte Ankara is.
Erdogannak mostanában elég sok gondja van a saját hazájában. Minden próbálkozása ellenére elveszítette Isztambult, a gazdaság hanyatlik, a török líra gyengül, és a pártján belül is törés mutatkozik. A török elnök ezekre a fejleményekre egyáltalán nem volt felkészülve azok után, hogy egy életre bebetonozottnak tűnt a hatalma.
Törökország soha nem engedte Ciprusnak, hogy a vizeiben található természetes erőforrásokra konfrontáció nélkül szert tegyen. Az Égei-tengeri stratégia török oldalról évtizedek óta ugyanaz: nyomást gyakorolni, követelőzni, várni a krízisre, aztán tárgyalóasztalhoz ülni és elfogadtatni a török álláspontot. De ezúttal a fegyveres konfliktus sem lenne meglepetés.
A végkifejlet megjósolhatatlan
Szakértők szerint a katonai beavatkozás azért sem elképzelhetetlen Törökország részéről, mert semmilyen jelét nem adják annak, hogy visszavennének a tempóból, de mindkét fél ragaszkodik az erőforrásokhoz. Az események akkor pöröghetnek fel, ha Ankara gázmezőt talál a tenger mélyén. Otthagyni és átadni feltett kézzel biztos nem fogják, és egy csapásra minden a feje tetejére állhat.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn arról beszélt, elfogadhatatlan a két hónappal ezelőtt már megkezdett török fúrási műveleteket követő újabb tervezett fúrás egy olyan tengeri területen, amelyet Ciprus kizárólagos gazdasági övezetének tart, ez sérti Ciprus szuverenitását.
Az Európai Unió ismételten felszólítja a török hatóságokat, hogy tartózkodjanak az ilyen tevékenységtől, a jószomszédi viszony szellemében járjanak el, és a nemzetközi joggal összhangban tartsák tiszteletben a Ciprusi Köztársaság önállóságát és jogait
– jelentette ki.
Az EU mellett több ország kormánya, így Franciaország, Izrael, Egyiptom és Görögország is kiállt Ciprus mellett, de ez még nem jelent semmit. A szigetország ugyanis bár az EU tagja, mostanáig nem csatlakozott a NATO-hoz, így egy esetleges támadás esetén nem illeti a kollektív védelem, Ankara pedig jóval komolyabb fegyveres erőkkel bír, mint Ciprus.
A törököknek pedig megvannak a maguk kifogásaik. A külügyminisztérium azt állítja, az unió nem képes ellátni a pártatlan közvetítő szerepét a két részre szakadt Ciprus helyzetének megoldását célzó folyamatban. Erdogan ugyanakkor nem léphet át egy bizonyos határt, ha a jövőben komolyabb tervei vannak van az Európai Unióval.
Kiszivárgott tervezetek szerint az EU különböző szankciókat fogadhat el a napokban. Ennek értelében felfüggesztenék a légi szállítási egyezményről szóló tárgyalásokat, valamint a többi magas szintű találkozót is a törökökkel. Mérsékelnék emellett jövőre az előcsatlakozási támogatásokat és törökországi tevékenységének felülvizsgálatára szólítanák fel az Európai Beruházási Bankot.
Kiemelt kép: Firat Kozok/Bloomberg via Getty Images
