Nagyvilág

A brexit brexitje: immár nem csupán az EU-ból való kiválás, hanem Nagy-Britannia egysége is a tét

Sorsdöntő szavazásra készül kedd este a brit parlament: a képviselők várhatóan elutasítják az EU-val kialkudott kompromisszumot a brexitről, de ettől még számtalan kompromisszumos és durva szakítási változatról ír a nemzetközi sajtó. A parlament akár megpróbálhatja átvenni a hatalmat a brit kormány fölött, ami sok évszázados hagyományt törne meg Angliában.   

Kedden este a brit parlament várhatóan szavaz majd arról az EU-ból való kilépési egyezményről, amelyről elvileg már decemberben voksolniuk kellett volna a londoni honatyáknak. Ám Theresa May brit konzervatív kormányfő 2018 végén – látva, hogy az EU-val kialkudott egyezség nem kapná meg a szükséges számú igent – elhalasztotta a szavazást. Ugyanakkor a helyzet gyakorlatilag változatlan az egy hónappal ezelőttihez képest: a tervezet továbbra sem élvezi a képviselők többségének támogatását.

Az Egyesült Királyságban így most azon kombinálnak, milyen következményekkel járhat az, hogy a honatyák elutasítják a javaslatot.

A legrosszabb esetben az úgynevezett „no-deal brexit” következhet be, azaz egyezség nélkül távozik London az EU-ból. Ez azonban végtelenül felelőtlen lépés lenne, mert az Egyesült Királyság és Európai Unió oly sok szállal kötődik egymáshoz, hogy a hirtelen szakítás a kereskedelemben, a közlekedésben és a távközlésben, a pénzügyi szektorban és még számtalan ágazatban visszafordíthatatlan károkat okozna.

A brit kormányfő a szavazás előtti nyilatkozatai egyikében emelte a téte: szerinte immár az Egyesült Királyság szétesése fenyeget.

Spiegel idézi a miniszterelnököt, aki Skócia és Észak-Írország leválásával is riogatta a parlamenti képviselőket.

A no deal Theresa May szerint a skót függetlenségi törekvéseket erősítheti fel, és ugyancsak megtámogatná azokat a törekvéseket, amelyek Írországot (a független állam) és Észak-Írországot (jelenlegi brit tartomány) közelítenék egymáshoz.

Ezért May ismételten arra szólította fel a parlamenti képviselőket, támogassák az EU-val előkészített kompromisszumot. Ugyanakkor May veresége nyilvánvalónak tűnik kedd este a Westminsterben: várhatóan legalább száz konzervatív képviselő szavaz a brexit-deal ellen, mivel azt olyan megoldásnak tartják, amely az Egyesült Királyság szuverenitását sérti. Elsősorban az észak-ír határ nyitva tartásának garanciáját kifogásolják azok a konzervatívok, akik radikálisabb szakítást szeretnének az EU-val.

Fotó: Tolga Akmen / AFP

Az EU azonban az írek érdekeit képviseli, és kemény brexit esetén ragaszkodik az írek és észak-írek között húzódó határ átjárhatóságához. Ez azonban azt eredményezné, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország között, azaz az Egyesült Királyságon belül kellene egy vámhatárt felállítni. Ez a brit szigetet – Angliát, Skóciát és Walest – szigetelné el kereskedelmileg a saját társult tartományuktól, Észak-Írországtól, hacsak…

És a hacsaknak itt nagy szerepe van! Ebbe, vagyis az Egyesült Királyság feldarabolásába szintén nem mehet bele semelyik brit kormány, ezért gyakorlatilag az egész Egyesült Királyság várhatóan az európai vámunión belül maradna, ami sokak szerint végeredményben a jelenlegi norvég státuszhoz hasonló megoldást jelentene: a vámunió részeként, de a politikai döntéshozatalból kimaradva, London gyakorlatilag elveszítené befolyását az európai ügyek eldöntése fölött.

Mindez a hard brexit konzervatív támogatóit elborzasztja, így ők Nagy-Britannia gyarmati státuszát vizionálják. A brexit-dealt várhatóan ezért szavazza le a kormánypárt radikális brexitet akaró csoportja is. (Az ellenzék egyszerűen azért szavaz ellene, mert Theresa Mayt akarja megbuktatni.)

Ha tehát a szavazáson elbukik a brexit-deal, akkor sokan Theresa May kormányfő távozásával számolnak. Erre azonban nem sok az esély: egy korábbi bizalmi szavazást már túlélt pártfrakciójában a miniszterelnök, és most is azt hangsúlyozzák a kormányzati források: Theresa May végig akarja vinni a brexitfolyamatot.

May gyakorlatilag azzal taktikázik, hogy addig húzza az időt, amíg végül tényleg nem lesz más választásuk a képviselőknek, minthogy valamilyen EU-val kötött megállapodást támogassanak. Ám most megalázó vereség elé néz – legalábbis a BBC által idézett ellenzéki munkáspárti nyilatkozatok szerint. Jeremy Corbyn munkáspárti vezér azt mondta: a kormányfő megbukott kompromisszumos terveivel. Az ellenzék feje így most az új választások megtartását tartaná a legjobb ötletnek. A skót SNP nevű párt is bírálja Mayt, szerintük a kormányfő egy fantáziavilágban él, és abba kéne hagynia a „no deal”-lel való fenyegetőzést.

A munkáspártiak és a többi ellenzéki párt biztosan nem szavazzák meg a May-féle kilépési egyezményt, de nemcsak a már említett száz konzervatív rebellis csatlakozhat hozzájuk, hanem az unionista, azaz London-párti észak-ír politikai tömörülés, a DUP nevű párt tíz honatyája is.

Ugyanakkor May brexit-deljénak bukása korántsem jelenti azt, hogy a „no deal” valósul meg. Parlamenti képviselők az elmúlt időszakban igyekeznek kiterjeszteni a jogaikat a kormánnyal szemben, és átvennék Theresa May-től a brexit lebonyolításának „fáradalmait”. Mindez azt a célt szolgálja, hogy elkerüljék az egyezség nélküli kilépést az EU-ból.

A volt munkáspárti vezér Ed Miliband ennek kapcsán arról beszélt, hogy „a miniszterelnöknek a parlament szolgálójává” kellene átvedlenie ezek után, és a törvényhozásnak nyílt és becsületes eljárás során beleszólást kell kapnia a brexit ügyeinek szabályozásába.

Közben az Európai Unió vezetői, Donald Tusk és a brüsszeli bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker levelet intéztek a brit honatyákhoz, hogy támogassák az EU-val kötött brit egyezményt. Ez azonban a BBC szerint nem győzött meg elég konzervatív képviselőt ahhoz, hogy a Brüsszel és May között létrejött egyezmény többséget kapjon a Westminsterben (páran azért átálltak az ellenzők közül May oldalára). Az EU egyébként nem tűnik annyira rugalmasnak továbbra sem, mint ahogyan azt May próbálja beállítani Angliában: továbbra sem engednek a kulcspontokból.

Mindezek után mondta May azt, amit a lapok már korábban beharangoztak tőle: a no deal-verziónál valószínűbb akkor már, hogy egyáltalán nem lesz brexit.

A kilépés elhalasztása vagy leállítása szerint egyre népszerűbb a londoni honatyák körében.

May most már inkább attól tart, hogy nem a „no deal” okoz majd nagy bajt, hanem a brit parlament megbénulása, ami megakadályozza a brexitet is.

A brit sajtó azon is elmélkedik, hogy a brit képviselők egyáltalán meg tudják-e akadályozni a no deal bekövetkeztét. Ugyanis az Egyesült Királyság hiába szeretné a kilépést lelassítani, akkor is életbe lép az egyezmény az EU működését szabályozó Lisszaboni Szerződés 50. paragrafusa szerint, ha az Egyesült Királyság amúgy továbbra is fenntartja kilépési szándékát.

Fotó: Daniel Leal-Olivas / AFP

Mindenesetre ha a Parlamentben leszavazzák, Theresa Maynek három napon belül elő kell állnia egy úgynevezett B-tervvel, erről is nemrégiben döntöttek a honatyák, akik May időhúzásának akarnak határt szabni, és el akarják kerülni a no dealt. Ehhez persze Maynek Brüsszellel is tárgyalnia kell majd. Így január 21-én egy módosított javaslatról esetleg megint szavazhat a brit parlament.

Az Egyesült Királyság ugyanakkor március 29-én mindenképpen kilép az EU-ból, hacsak a brit parlament többsége nem szavaz meg egy új törvényt arról, ami ezt megakadályozza. Mint említettük, ez csak akkor lehet esélyes verzió, ha többséget kap a parlamentben, különben életbe lép a no deal március 29-én.

A parlamenti képviselők most már azonban arra készülnek, hogy ha Theresa May esetleges B-terve sem működne, akkor ők gondoskodnának a tárgyalásos brexitről.

Ekkor a parlament bizottsági elnökeiből állna fel egy tárgyalótestület, amely a brexit tárgyalásos lebonyolítását segítené elő – erre célzott gyakorlatilag a már idézett Milliband munkáspárti ex-pártvezér. Az úgynevezett „Összekötő Bizottság” szerepe egy még újabb kompromisszum kidolgozása lenne.

Mindez a brit parlamentarizmus több száz éves hagyományainak felrúgását jelentené a kormányzati források szerint, azaz a törvényhozó hatalom így a végrehajtó hatalom jogköreire terjesztené ki a saját jogosítványait. És ez precedens nélküli eset lenne az elmúlt néhány évszázadot tekintve.

Mindezen kívül további opció a brexitellenes erők javaslata egy új népszavazásról. Erre is előállt néhány parlamenti képviselő határozati javaslattal, Az új javaslat szerint a március 29-ei kilépés határidejét kitolnák annyira, hogy egy újabb népszavazást tartsanak. Így az Egyesült Királyság március 29. után is tagja maradna az EU-nak. Hogy e lehetőségek közül melyik valósul meg, az csak kedd este derül ki – ekkor már tudni fogjuk, megbukott-e May kompromisszumos javaslata, és azt is talán, hogy mit lép erre a folyamatos válságban kormányzó miniszterelnök.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.