Az nem újdonság, hogy Donald Trump támadja a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozást, és egyben az amerikai elnököt is vizsgáló különleges ügyészt. Kedden azonban a szokásosnál is élesebb kirohanást intézett Twitter-oldalán Robert Mueller és csapata ellen.
Az elnök három egymást követő felbőszült posztban kelt ki a különleges ügyész és „dühös demokratákból álló bandája” ellen. Szerinte „hamis boszorkányüldözést” folytatnak ellene, és közben „életeket tesznek tönkre.” Trump szerint „szörnyűen és gonoszul” bánnak azokkal, akik „nem hajlandóak hazudni” nekik, és nem hallgatják meg a másik oldalt, Muellert pedig „ellentmondásos ügyészként” jellemezte, aki „megvadult”, és „pont az ellentéte annak szentnek, aminek a fake news média lefestette”.
Fotó: Alex Wong/Getty Images
Vihar előtti csend
A Trump-kampány orosz kapcsolatait már másfél éve vizsgáló, és közben tucatnyi ember ellen vádemelést benyújtó Mueller az elmúlt hónapokban szokásosnál is nagyobb csendben volt. Nyár óta szinte semmilyen fejleményről nem lehet tudni a nyomozással kapcsolatban. A különleges ügyész látszólag nagyon ügyelt arra, hogy a november elején tartott kongresszusi választások előtt ne tegyen semmit, ami akár csak a gyanúját is felvethetné annak, hogy beleavatkozik a kampányba.
A választások másnapján azonban a különleges ügyész nyomozása újra a címlapokra került, miután Trump kirúgta igazságügyi miniszterét, Jeff Sessiont. Helyére pedig egy olyan, a pozícióra széles körben alkalmatlannak tartott embert nevezett ki, aki Trumppal egyetértésben „boszorkányüldözésnek” tartja Muller vizsgálatát. És elvileg most már megvan a hatalma arra, hogy megnehezítse, vagy akár el is lehetetlenítse a különleges ügyész munkáját.
Hétfőn aztán robban a bomba. Egy héttel azután, hogy az elnök elküldte írásban benyújtott válaszait Muellerék kérdéseire, kiderült, hogy a különleges ügyész hivatala beszünteti az együttműködést Trump egykori kampányfőnökével, a több bűncselekményben is bűnösnek talált Paul Manaforttal.
Másnap aztán a New York Times arról számolt be, hogy Manafort egyik ügyvédje az ügyészekkel folytatott együttműködés ideje alatt is kapcsolatban állt Trump ügyvédjeivel, és beszámolt az elnök ellen zajló nyomozás fejleményeiről. Ez jogi szakértők elmondása szerint rendkívül szokatlan. Egyetlen igazán jó magyarázat van erre. Abban reménykedik, hogy Trump elnöki kegyelemben fogja részesíteni, és így megússza a börtönbüntetést.
(Van egy vadabb, de talán nem teljesen alaptalan elmélet is arra, miért hazudik Manafort az ügyészeknek. Az orosz kormányhoz közel álló emberekkel szoros kapcsolatban álló kampánystratéga esetleg azt gondolhatja, a börtönnél rosszabb dolgok is történhetnek vele, ha bemártja az oroszokat. Mondjuk, hogy egy régi orosz kapcsolata elhívja egy radioaktív teázásra.)
Fotó: Aaron P. Bernstein/Bloomberg / Getty Images
Ehhez jön még hozzá a Guardian beszámolója, hogy Manafort rendszeresen találkozott a WikiLeaks alapítójával, Julian Assange-al, aki évek óta Ecuador londoni nagykövetségén él. Ha ez igaz, az jelentős fejlemény. Manafort ugyanis tagadta, hogy találkozott, vagy akár csak kapcsolatba lépett volna Assange-al, akinek szervezete a 2016-os elnökválasztás hajrájában a Demokrata Párttól ellopott e-maileket tett közzé. Olyan leveleket, amiket orosz hackerek szereztek meg, és adtak át a WikiLeaksnek.
Rossz hír Muellernek? Nem annyira.
A fordulat, hogy Manafort megpróbálta akadályozni az ügyészek munkáját, elsőre nagyon rossz hírnek tűnik a különleges ügyésznek. Ezzel ugyanis Muellerék elveszítették az egyik legfontosabb tanújukat, aki ott volt a híressé vált találkozón a Trump-toronyban. Azon a találkozón, ahol Trump legidősebb fia, Donald Trump Jr, valamint Trump veje, Jared Kushner megbeszélést tartott egy Kremlhez közel álló orosz ügyvédnővel, aki Hillary Clinton demokrata elnökjelöltre rossz fényt vető információkat ígért a Trump-kampánynak.
A bíróságra benyújtott iratban, amiben közölték, hogy megszüntetik az együttműködést Manaforttal, Mueller jelezte, részletesen be fognak számolni a bíróságnak Manafort „bűncselekményeiről és hazugságairól”. Ez beleillene Mueller gyakorlatába, aki a bíróságokra eddig benyújtott iratokban sokkal több információt tett közzé, mint amire feltétlenül szükség lett volna.
Mueller okos játéka
Miközben mindenki arra vár, hogy Mueller mikor fogja már végre elkészíteni végső nagy jelentését, a különleges ügyész gyakorlatilag már el is kezdte azt nyilvánosságra hozni a bíróságokra beadott, és ezzel automatikusan nyilvánosságra kerülő iratokban. Ezek az úgynevezett „beszélő vádiratok” teli vannak olyan részletekkel, amiket normális esetben ki szoktak hagyni az ügyészek, és sokkal hosszabbak, mint ami vádemeléshez szükséges. És ugyanez igaz a vádalkukról szóló iratokra is.
Amikor például vádat emeltek az orosz katonai hírszerzés (GRU) 12 tisztje ellen, az erről szóló vádirat 29 oldal hosszúságú volt, és olyan gazdag részletekben, hogy már szinte novellaként is lehetett olvasni. A Manafort vádalkujával kapcsolatban benyújtott bírósági irat, ami normális esetben csak minimális információkat tartalmaz, és általában csak pár oldalas, 38 oldalon keresztül taglalta, milyen bűnöket követett el. És teli volt olyan információkkal, amik addig nem kerültek nyilvánosságra.
Mueller ezekkel bebiztosítja, hogy még akkor is nyilvánosságra kerüljenek nyomozásának eredményei, ha Trump és emberei, leginkább a frissen kinevezett új igazságügyi miniszter, Matthew Whitaker megpróbálná lezárni a vizsgálatot, vagy Mueller végső jelentést csak megcsonkítva, vagy egyáltalán nem akarná nyilvánosságra hozni. Erre ugyanis Whitakernek meg lehet a hatalma.
Fotó: Steve Pope/Getty Images
Mueller már a végjátékra készül?
A különleges ügyész eddig 32 ember, köztük Trump négy korábbi tanácsadója, valamint három cég ellen emelt vádat, vagy érte el, hogy bűnösnek vallják magukat különböző bűncselekményekben. És ezekkel együtt már majdnem 300 oldalnyi információt hozott nyilvánosságra.
És ezt újabbak vádemelések fogják követni. Köztük lesz várhatóan Roger Stone, Trump korábbi tanácsadója, aki már hónapok óta mondja, hogy erre számít. Őt a WikiLeaks által közzétett e-mailek miatt állíthatják majd bíróság elé, mert állítólag részese volt azok nyilvánosságra hozásában.
És akkor még ott van az ABC News riportja arról, hogy a washingtoni szövetségi bíróságra gyanúsan sok olyan vádirat van, amiket nem hoztak nyilvánosságra (sealed indictment). A majdnem háromtucatnyi vádirat közül 14-et augusztus vége, és a kongresszusi választások között nyújtottak be, akkor, amikor Muellerék a szokásosnál is nagyobb csöndben voltak.
Ami arra utal, hogy Mueller több ember ellen is vádat emelt már, csak még nem tették közzé az információt. Feltehetően azért, hogy nyilvánosságra kerülés ne befolyásolja a zajló nyomozást. És persze azért, mert így a vádemelések már megtörténtek, és Trump bárkit is nevezi ki igazságügyi miniszternek, nem tud azok ellen semmit sem tenni.
A másfél éve tartó nyomozás egyik fő tanulsága, hogy Mueller mindenki másnál többet tud, és híresen szivárgásmentes hivatalából soha semmilyen információ nem került ki idő előtt. Mindenki csak tippelni tud, hogy mi lesz a következő lépése. Egy biztos: nagyot fog szólni.
Kiemelt kép: Jabin Botsford/The Washington Post / Getty Images
