Nagy hét lesz a Trump elleni nyomozásban

Áttörés várható a héten a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozással kapcsolatos nyomozásban – közölte Rudy Giuliani. Donald Trump ügyvédje a Fox News hétfő reggeli műsorában kijelentette: a vizsgálatot vezető különleges ügyész, Robert Mueller a héten eldönti, kihallgatja-e az Egyesült Államok elnökét.

Nagy hét lesz

– mondta Giuliani. És, ha igaz amit mond, az tényleg nagyot fog szólni. Nem sűrűn fordul elő, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnöknek az ellene vizsgálódó különleges ügyésznek kell válaszolnia. Trump ügyvédje szerint Muellernek nincs más lehetősége, mint hogy még szeptember elején megtartsa az elnök kihallgatását, különben azzal vádolhatják, beleavatkozik a novemberi kongresszusi választásokba.

Arra, hogy ez tényleg meg is fog történni, senki se vegyen mérget. Az elmúlt 8 hónapban már sokszor voltunk hetekre ettől a pillanattól, és utána mégsem történt semmi.

Ki hallgat?

A 2017 májusa óta vizsgálódó Robert Mueller januárban jelezte először Trump jogászainak, hogy ki szeretné hallgatni az elnököt, aki ellen az orosz beavatkozás mellett amiatt is nyomoz, hogy akadályozta-e a választási kampánya ellen indult FBI-nyomozást, és ezzel elkövette-e az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményét.

Trump többször kijelentette, hogy készen áll válaszolni Mueller kérdéseire, és örömmel vállalja az eskü alatt tett kihallgatást is. Ez azonban ennek ellenére még nem történt meg. Úgy tűnik Trump végül mégis hallgatott ügyvédjeire, akik eleinte szinte teljesen elzárkóztak az ötlettől, majd újabb és újabb feltételeket szabtak, aminek teljesítése esetén szívesen állnak a kihallgatás elé.

• Februárban még azt mondták, Muellernek nincs joga kihallgatni Trumpot, és azt csak akkor kérheti, ha már minden, más módon szerzett bizonyítékot megvizsgáltak. Gyakorlatilag közölték vele, hogy gyűjtsön még bizonyítékokat, és majd utána beszélnek a kihallgatás lehetőségéről.
• Áprilisban Trump jogászai, legalábbis a saját elmondásuk szerint, már készen álltak volna válaszolni Mueller kérdéseire. De akkor jött az FBI házkutatása Michael Cohen, Trump egykori ügyvédjének és bizalmasának irodájában és lakásában, ami miatt „elvesztették a bizalmat” a különleges ügyészben.
• Májusban az észak-koreai diktátorral, Kim Dzsongunnal tartott csúcstalálkozó miatt nem volt ideje Trumpnak ezzel foglalkozni. Giuliani szerint nem akarták az elnök figyelmét elterelni „valami sokkal, de sokkal fontosabb dologról” azzal, hogy a kihallgatásról szóló tárgyalásokkal foglalkoznak.
• A júniusi csúcstalálkozó után egy napppal Giuliani tudatta, hogy Trump a következő héten döntésre jut a kihallgatásról.
• Júliusban azonban még mindig csak a feltételekről tárgyaltak. A hónap elején az elnök jogászai közölték: teljesen készen állnak, de csak akkor, ha Mueller bizonyítékokkal tudja igazolni, hogy Trump bűncselekmény követett el, és a nyomozás befejezéséhez elengedhetetlen az elnök tanúvallomása.
• Július végén Giuliani továbbra is állította, vállalják az interjút. De akkor már újabb követeléssel álltak elő: Mueller csak az oroszokkal történt állítólagos összejátszásról kérdezheti az elnököt. Az igazságszolgáltatás akadályozásával kapcsolatos kérdéseket pedig nem tehet fel.

És így el is érkeztünk az augusztushoz. Amikor Giuliani közölte, hogy nem szívesen engednének kérdéseket az igazságszolgáltatás akadályozása témájában. Majd egy nappal később, már azt, hogy talán hagyják. Feltéve, ha Mueller bizonyítja, olyan kérdései vannak, amire nem tudja a választ. Végül pedig már határidőt is szabott: szeptember elseje után Trump nem hajlandó beszélni Muellerrel, a novemberi választások miatt.

Hazugságcsapda

Egy valami azért állandó volt az elmúlt nyolc hónapban. A félelem Trump ügyvédjei és támogatói körében, hogy Mueller a kihallgatással hazugságcsapdába akarja csalni Trumpot.

Azaz csak azért akarja kikérdezni, hogy hazugságon kapja, ami eskü alatt bűncselekménynek számít. Ez egyrészt 5 évig tartó börtönbüntetéssel sújtható, másrészt egy ilyen hazugság miatt meg lehet indítani az elnök ellen a a közjogi felelősségre vonást a kongresszusban.

Trumpot támogatói nem győzik lebeszélni a kihallgatásról, mert rettegnek, hogy az elnök nem fog igazat mondani, és lebukik. Ahogy azt nemrég a Trumppal szemben kifejezetten barátságosnak számító Fox News hírtelevízió egyik műsorvezetője kijelentette: hogyan ülhetne le Muellerrel Trump, tudva, hogy vádemeléssel néz szembe, ha hazudik? „Ne hazudjon, ez is egy lehetőség” – jött rá a válasz a műsorba meghívott vendégtől.

Ez vissza-visszatérő érvelés mindkét oldalon. Mueller csak hazugságon akarja kapni az elnököt – mondják Trump támogatói. Mire a válasz rendszerint, hogy igazat kell mondani, és akkor ez nem gond. Giuliani legújabb érve szerint azonban szinte lehetetlen Trumpnak kikerülnie, hogy Muellerék hazugsággal vádolják.

Bár a hazugságcsapdás érvelés sokak szemében furcsának tűnhet, az egy létező jogi fogalom, és a védelem fel is használhatja a hamis tanúzás miatt indított vádak elvetésére. Azonban, bár sokszor próbálkoznak vele, nagyon kevés ügyben sikerül bizonyítaniuk az ügyvédeknek, hogy az ügyészek valóban el is követték.

A csapdás érv akkor él, ha az ügyészek kizárólag azért idéznek be valakit egy vádesküdtszék elé, hogy hamis tanúzáson kapják, mert más vádak alapján nem tudnak eljárást indítani ellene. Olyan esetekben amikor a kihallgatással az ügyészek a vizsgálat szempontjából fontos információkhoz akarnak jutni, már nem lehet alkalmazni. Még akkor sem, ha tudni lehet, hogy a tanú rendszeresen hazudik, és az ügyészeknek nem okoz meglepetést az hamis tanúzás.

Minden Muelleren múlik

A legnagyobb kérdés, amire senki sem tudja a választ, hogy Muellernek mennyire fontos, hogy kihallgassa Trumpot. Teljesen megszokott, hogy ügyészek nem hallgatják ki a későbbi vádlottat, és meghallgatása nélkül is sikeresen fel tudják építeni a vádat a nyomozás során talált bizonyítékok alapján.

Az biztos, hogy Mueller szeretné kihallgatni Trumpot, hiszen kérvényezte azt. A kérdés az, hogy ez mennyire fontos számára, és az, hogy végül kihallgatja-e az elnököt, csak ezen múlik. Ha elengedhetetlennek tartja, Trump ellenkezése nem számít. Különleges ügyészként lehetősége van idézést benyújtani az elnök ellen, hogy így kényszerítse tanúskodásra egy vádesküdtszék előtt. És Mueller már márciusban jelezte Trump jogászainak, hogy hajlandó is élni ezzel a lehetőséggel.

Amit mindenki csak tippelni tud, hogy tényleg készen áll-e erre a lépésre. Az idézést ugyanis azonnal bíróságon fogják megtámadni Trump jogászai. Még soha egyetlen egy hivatalban lévő elnököt sem köteleztek idézéssel, hogy tanúskodjon egy szövetségi vádesküdtszék előtt, és nem teljesen egyértelmű, hogy ezt valóban meg lehet tenni. Az amerikai jogi szakértők között általánosan elfogadott vélemény szerint szinte teljesen biztos, hogy a legfelsőbb bíróság végül ki fogja mondni, hogy egy elnöknek is lehet idézést adni. De ez nincsen kőbe vésve.

Ezt a harcot pedig Mueller valószínűleg csak akkor lesz hajlandó vállalni, ha tényleg nagyon fontos számára Trump tanúvallomása. Addig maradnak a tárgyalások a két fél között egy önként vállalt kihallgatásról, ami felett végig ott lebeg az idézés lehetősége, ameddig egyikük sem szeretne eljutni.

Hogy pontosan hogyan is állnak ezek a tárgyalások, arról úgy igazán semmit sem lehet tudni. A sajtótól egész karrierje alatt távolságot tartó Mueller csapata híresen szivárgásmentes, tőlük semmilyen információ nem kerülhet nyilvánosságra. Nem lehet tudni, hogy Muellerék mit tudnak, nem lehet tudni, hogy mi terveznek, és nem lehet tudni, mennyi bizonyítékuk van Trump esetleges bűnösségére.

És végül, azt sem tudjuk, mennyire akarják ezt a kihallgatást. Lehet, hogy Giulianinak végül igaza lesz, és Mueller a héten tényleg meghozza a döntését Trump kihallgatásával kapcsolatban, de ugyanúgy lehetséges, hogy még hónapokig fognak tartani a két tábor közötti tárgyalások a kihallgatás feltételeiről.

Kiemelt kép: Oliver Contreras /Getty Images