A hét, amikor csőbombát kaptak Trump bírálói

Nem a magyar kormány intézkedései miatt került be a hírekbe október 23-án Soros György, aznap derült ki ugyanis, hogy a magyar származású amerikai milliárdosnak robbanószert tartalmazó csomagot küldtek. A levélbombát még időben észlelték és megsemmisítették, így senki sem sérült meg.

A következő napokban aztán kiderült, hogy nem ő volt az egyetlen célpont: hasonló csomagot küldtek Barack Obamának és Robert De Nirónak is. A célpontokban közös, hogy mindannyian vagy a Demokrata Párt politikusai vagy szimpatizánsai és többször bírálták Donald Trumpot.

A célpontok

Az első küldeményt, amelyet Sorosnak küldtek, magyar idő szerint kedd reggel találták meg. A csomagot egy ismeretlen személy maga dobta bele a milliárdos házának postaládájába.

A következő küldeményekről szinte egyszerre érkeztek meg a hírek szerdán: az egyiket Bill és Hillary Clintonnak szánták, a másikat pedig Barack és Michelle Obamának.

Kicsivel később, ugyancsak szerdán újabb csomagokat találtak. Az egyik címzettje Eric Holder egykori igazságügyi miniszter volt, a másodiké John Brennan, a CIA volt igazgatója, a harmadiké Maxine Waters, demokrata kongresszusi képviselő.

Csütörtökön pedig Robert de Niro New York-i éttermébe is jutott egy robbanószert tartalmazó boríték, míg két másik küldeményt Joe Bidennek, Obama volt alelnökének próbáltak meg elküldeni.

Brennan csomagját a CNN irodájában találták meg, mert a volt CIA-s gyakori vendége a tévécsatorna műsorainak. Az Eric Holdernek szánt küldemény pedig Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata politikus irodájában kötött ki, ugyanis a feladó nem találta el Holder címét, visszaküldési címzettként pedig Schultzot tüntették fel, ahogy más csomagokon is.

Pénteken délután írta meg a New York Times, hogy két újabb csomagot találtak: az egyiket, amelyet Floridában találtak meg, Cory Booker demokrata szenátornak címezték, a másikat pedig James R. Clappernek, korábbi nemzeti hírszerzési igazgatónak. Clapper csomagját a CNN címe szerepelt.

A csomagok

A levélbombákat az Egyesült Államokban átlagosnak számító, barna színű, úgynevezett manila papírból készült borítékba tették, miután buborékfóliába csomagolták.

Minden borítékra hat, amerikai zászlót ábrázoló bélyeget ragasztottak, a címzettek és a „feladók” nevét pedig számítógéppel nyomtatták ki, annak ellenére, hogy végül nem mindet adták fel postán. Wasserman Schultz nevét egyiken sem sikerült helyesen feltüntetni, ahogy John Brennan nevéből is kimarad egy n betű.

Az összes szerkezet ugyanúgy nézett ki: egy 15 centiméter hosszúságú csövet megtöltöttek robbanóanyaggal, és drótok segítségével összekötötték egy elemmel, a CNN-nél talált csomagban pedig üvegdarabok is voltak. A csőbombákat az interneten sokfelé fellelhető útmutatók szerint rakták össze, de szakértők szerint valószínűleg működőképesek lettek volna.

Néhány bombára egy, az Iszlám Államot parodizáló matricát is ragasztottak – ez nem számít szokatlan dolognak. Az viszont igen, hogy egy levélbombában időzítő legyen: a levélbomba célja ugyanis általában az, hogy akkor robbanjon fel, amikor valaki kibontja a küldeményt.

A nyomozás

A hatóságoknak nincs könnyű dolguk azzal, hogy megtalálják a bombák készítőjét, de azért van egy-két nyom, amin el lehet indulni.

Az egyik legfontosabb részlet, hogy a Soros Györgynek szánt csomag nem postán érkezett, hanem valaki bedobta a postaládába. A milliárdos házának közelében minden bizonnyal vannak biztonsági kamerák, amelyeknek a felvételei segíthetnek a kézbesítő beazonosításában. Sajtóinformációk szerint a De Niro étterménél talált küldeményt szintén egy futár kézbesítette, ezen a vonalon is el lehet indulni.

Bár a levélbombák nagy részét New Yorkban találták meg, a nyomozók egyelőre az amerikai posta egyik floridai elosztóközpontjára koncentrálnak. Azt feltételezik, hogy a küldeményeknek legalább egy része oda érkezett be, mielőtt kézbesítették volna.

Ha megtalálják, hogy hol adhatták fel a csomagokat, vagy nagyjából meg tudják saccolni, hogy hol készülhettek a bombák, az további támpontot adhat a nyomozásban. Például előkerülhet valaki, aki emlékszik arra, hogy vásárolt tőle valaki 10 darab, 15 centi hosszú csövet, és ha bankkártyával fizetett értük, a neve is kiderülhet.

Jeff Danik, egykori FBI-ügynök a Vice-nak azt mondta, hogy ő elsősorban az esetleges DNS-mintákra koncentrálna. Szerinte

a levélbombákat olyan sok részből rakták össze, hogy jó eséllyel lehet találni használható DNS-nyomokat.

Ezeket aztán össze lehet vetni egyrészt az amerikai szövetségi adatbázissal, a CODIS-szal, másrészt az olyan, magáncégek által fenntartott adatbázissal, mint az AncestryDNA, amelynek segítségével sikerült megtalálni az évtizedeken át bújkáló Golden State sorozatgyilkost is.

Ennél eggyel absztraktabb módszer a Gyilkos elmék című sorozatból ismert FBI-os viselkedéskutatók bevetése, akik a meglévő nyomok alapján próbálnak következtetni az elkövető személyiségére és hátterére. Jelen esetben például nem kizárt, hogy egy dühös, szélsőjobboldali emberről van szó.

Ezeken kívül marad a klasszikus, utánajárós módszer is, amelynek során a nyomozók végigkérdezgetik a relevánsnak vélt kontaktjaikat, forrásaikat, hogy hallott-e valaki valamit, tervezett-e a valaki hasonló merényletet.

Mi fog történni?

Nem tudni, azon kívül, hogy a hatóságok nagy erőkkel nyomoznak. Az, hogy eddig ennyien kaptak csomagot, nem zárja ki azt, hogy nem lesz több célpont. Elképzelhető, hogy vannak már olyan küldemények, amelyeket még nem találtak meg és az is lehet, hogy a feladó a későbbiekben újabbakat fog postázni.

Éppen ezért a szakértők szerint a rendőrségnek, a titkosszolgálatnak és az FBI-nak ébernek kell maradnia. Már csak azért is, mert attól, hogy az eddig megtalált szerkezetek nem léptek életbe, nem jelenti azt, hogy később sem fognak.

Az eddig talált bombák valószínűleg nem voltak működőképesek, a céljuk inkább a félelemkeltés lehetett, mint tényleges sérülésokozás, de ez nem jelent biztosítékot. Azt sem lehet kizárni, hogy a tettes taktikát vált.

A Vice példaként hozta a texasi Mark Anthony Conditt esetét, aki eleinte a levélbombákat a célpontok ajtaja előtt hagyta, később azonban egy futárszolgálattal küldte ki. Conditt bombái miatt ketten meghaltak és öten megsérültek.

(Vice, Reuters, Time, CNN)

Kiemelt kép: AFP