Nagyvilág

Orbán barátja új választásra készül, a többiek koalíciót akarnak

Patthelyzet alakult ki Szlovéniában a júniusi választások után. Relatív győztese volt a voksolásnak: Orbán Viktor szlovén barátja, Janez Jansa és SDS nevű pártja 25 százalékot szerzett. Ám Jansával csak kevesen lépnének koalícióra, önmagában pedig kevés a mandátuma van az SDS-nek. A másik lehetséges kormányfőjelölt Marjan Šarec, akinek viszont öt- vagy hatpárti koalíciót kellene fabrikálnia, ami nehéz feladatnak látszik, bár éppen a hét vége felé felcsillant az esély erre.

Idén júniusban csak relatív győztese lett a szlovén parlamenti választásoknak – és már akkor is megírtuk, patthelyzet alakulhat ki délnyugati szomszédunkban.  Első körben (többhetes egyeztetés után), nem is sikerült Borut Pahor köztársasági elnöknek senkit sem megbíznia kormányalakítással, a két esélyes jelölt (az SDS nevű párt elnöke, Janez Jansa és az LMS nevű tömörülés vezetője, Marjan Šarec) közül egyik sem vállalkozott az erre szóló megbízás elfogadására. Šarec számára – aki hetek óta szinte állandóan tárgyal lehetséges koalíciós partnereivel, de egyelőre nem jutott eredményre – azonban a hét vége felé újabb esély csillant fel: a balos párt, a Levica hajlandónak mutatkozik koalíciós tárgyalásokra vele, bár az egyezség továbbra sem tűnik könnyűnek.

Elvben a legesélyesebb a kormányalakításra a bevándorló-ellenes kampányt nemzeti jelszavakkal keverő SDS nevű párt lenne. Pártelnöke, Jansa azonban nem túl aktív: a legérdemibb tárgyalásokat az NSi nevű kereszténydemokrata kispárttal folytatta eddig. Az SDS a 90 parlamenti mandátum közül 25-öt szerzett meg, a választók negyedének a támogatásával. A párt kampánya nem véletlenül hasonlított a magyar Fideszéhez: az Orbán-kormányhoz közeli magyar vállalkozókkal közös médiacéget birtokol Szlovéniában az SDS. E cég pedig többek között olyan lapokat is kiad, amely a pártot támogatja, sőt Jansáéknak tulajdonképpen „saját” tévéjük is van.

Jansa jó barátságban van Orbán Viktorral is. A 24.hu-n több cikket is írtunk a magyar vállalkozók és az SDS-hez közel álló szlovén média kapcsolatáról, illetve arról, hogy ezek hogyan kötődnek több vitatott szlovén pártfinanszírozási ügyhöz, amelyek haszonélvezői Jansáék voltak.

Éppen ez az Orbán-kapcsolat akadályozza azonban Jansát abban, hogy koalíciót alakítson. Ahogy az egyik szlovén kisebb párt vezetője elmondta, nem akarnak egy olyan kabinetbe belépni, amelyik úgy működik majd, mint a magyarországi Orbán-kormány: a kispártok nem akarnak beolvadni vagy az SDS szatellitjeként vegetálni a jövőben sem.

Orbán Viktor miniszterelnök és Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár elnöke az SDS kampányrendezvényén Celjén 2018 májusában
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Jansáék tehát ügyesen, de nem elég ügyesen lovagolták meg az Európában egyre inkább terjedő migránsozó hullámot, így megnyerték a választást. A „magyar kapcsolat” pénzt, tőkeerőt és know-how-t (migránsozás) adott, de az az SDS körül megfagyasztotta a levegőt. Miro Cerar jelenlegi kormányfő például kijelentette, hogy pártja az SMC nem akarja Szlovénia „orbanizációját”, és inkább egy Šarec vezetése alatt álló koalíciót szeretne.

Minthogy azonban a menekültválság, a bevándorlók kérdése továbbra is aktuális, az Európai Unió tagállamai továbbra sem tudnak olyan egyezségre jutni a migráció ügyében, ami mindenki számára elfogadható lenne, ezért Jansa valószínűleg úgy gondolja, hogy profitálhatna egy új voksolásból. Ezért múlt vasárnap kijelentette: pártja felkészült arra, hogy új választást írnak ki.

A közvélemény-kutatások szerint a megismételt választáson Jansa pártja még több mandátumhoz jutna, és még nagyobb eséllyel érhetné el az abszolút többséget a parlamentben. Jansa felvetette június közepén azt is, hogy át kellene alakítani a választási rendszert (ha egyfordulós választás és egyéni körzetek lennének, akkor szinte minden egyéni mandátumot az SDS szerzett volna meg) – természetesen ebbe a többi párt nem ment bele, Jansa ellenfelei ugyanis rendkívüli módon szétaprózottak. Ez a szétaprózottság a koalíciókötést megnehezíti, de a kisebb ellenfelek tudják:

a választások óta Jansáék fokozták előnyüket, az összes többi parlamentbe került párt támogatottsága pedig csökkent a választók körében.

Így Jansáékon kívül a többi párt inkább abban érdekelt, hogy ne legyen megismételt választás, hanem az SDS-en és egy szélsőséges jobboldali párton kívül a lehető legtöbb párt egy balközép-jellegű koalícióba tömörüljön, amelyet az amúgy magát templomba járó, hívő embernek beállító Šarec és LMS nevű pártja vezetne.

Marjan Sarec választási plakátja Ljubljanában. Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik

Ám a politikai paletta közepén elhelyezkedő pártok még mindig nem lennének elegendőek a koalícióalkotáshoz. Vagy egy középjobb párt (NSi – velük az inkább kivárásra játszó Jansa is tárgyalt) vagy egy radikális baloldali erő (Levica) támogatására szükségük lenne. A támogatás többféle lehet: egy kisebbségi kormány is alakulhat, amit a radikális balosok kívülről támogatnak, vagy az NSi – amely egyszer már visszalépett a koalíciós tárgyalásoktól, amelyek hetek óta idegtépően húzódnak –, újra leül Marjan Šarecékkal tárgyalni.

Jelenleg azonban éppen a Levicával való egyeztetés van napirenden. Šarec csütörtökön megállapodott a Levicával, hogy megkezdik a koalíciós tárgyalásokat. Ugyanakkor a Levica az eddigi koalíciós egyezség gyökeres átalakítását követeli. A balosok tehát robbanthatják az eddigi megállapodásokat. Ez viszont néhány olyan kispártnak nem tetszik, amellyel Šarec már korábban kompromisszumot kötött.

A Levica korábban inkább arra hajlott volna, hogy kívülről támogasson egy kisebbségi kormányt, de ez az eleve sokpárti kisebbségi kabinet működését gyakorlatilag ellehetetlenítené, ezért a Levicára váró többi párt (élükön Marjan Šareccel) arra kérték a balosokat, hogy kezdjenek inkább formális koalíciós tárgyalásokat.

Most ez megtörtént ugyan, de kérdés, hogy az óriási különbségeket sikerül-e áthidalni a pártprogramokban. (Csak hogy egy példát mondjunk: a Levicára váró pártok között van az eddigi három kormánypárt, amelyek a koperi, adriai kijutást megkönnyítő vasutat magyar részvétellel építenék meg, a Levica viszont a leghevesebben ellenzi ezt a megoldást. A koperi választók ezt láthatóan értékelték is júniusban: nagy számban szavaztak erre a balos pártra.)

A mérsékelt szlovén politikai pártok széttagoltságának van egy komoly és mélyreható oka: Szlovénia egészségügyi és oktatási rendszere mély válságot él át, csakúgy, mint a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozó többi kelet-közép-európai ország.

Elvándorolnak az orvosok, nővérhiány van a kórházakban, több fizetésért demonstrálnak a tanárok. Így hiába volt a választások előtt egy rövid periódusban hat százalék körüli gazdasági növekedés Szlovéniában, a mindennapokban nem látták ennek a prosperitásnak a hasznát.

Ennek következménye pedig az volt, hogy az eddigi legnagyobb kormánypárt, Miro Cerar ügyvezető miniszterelnök SMC-je leszerepelt a választáson, korábbi szavazatainak csak töredékét kapta idén. De nemcsak a legnagyobb, hanem a legkisebb eddigi kormánypárt, a nyugdíjasokra alapozó DeSUS is nagyon gyengén teljesített a voksoláson, szinte alig került be a parlamentbe.

A Levicára tehát most öt másik párt vár: Šarec LMS-e, Cerar SMC-je, a DeSUS, a volt miniszterelnöknő, Alenka Bratušek SAB-ja és a szociáldemokraták (SD), akik leginkább várják a Levicát, mert így nem ők lennének a koalíció legbaloldalibb pártja, és a koalíció „balos” irányultsága erősödne.

Kiemelt képünkön: Orbán Viktor fogadja Janez Jansát, a Szlovén Demokrata Párt elnökét az Országházban 2018. június 16-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.