Nagyvilág
Budapest, 2018. június 16.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Janez Jansát, a Szlovén Demokrata Párt elnökét az Országházban 2018. június 16-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Orbán barátja új választásra készül, a többiek koalíciót akarnak

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 07. 30. 07:45

Patthelyzet alakult ki Szlovéniában a júniusi választások után. Relatív győztese volt a voksolásnak: Orbán Viktor szlovén barátja, Janez Jansa és SDS nevű pártja 25 százalékot szerzett. Ám Jansával csak kevesen lépnének koalícióra, önmagában pedig kevés a mandátuma van az SDS-nek. A másik lehetséges kormányfőjelölt Marjan Šarec, akinek viszont öt- vagy hatpárti koalíciót kellene fabrikálnia, ami nehéz feladatnak látszik, bár éppen a hét vége felé felcsillant az esély erre.

Idén júniusban csak relatív győztese lett a szlovén parlamenti választásoknak – és már akkor is megírtuk, patthelyzet alakulhat ki délnyugati szomszédunkban.  Első körben (többhetes egyeztetés után), nem is sikerült Borut Pahor köztársasági elnöknek senkit sem megbíznia kormányalakítással, a két esélyes jelölt (az SDS nevű párt elnöke, Janez Jansa és az LMS nevű tömörülés vezetője, Marjan Šarec) közül egyik sem vállalkozott az erre szóló megbízás elfogadására. Šarec számára – aki hetek óta szinte állandóan tárgyal lehetséges koalíciós partnereivel, de egyelőre nem jutott eredményre – azonban a hét vége felé újabb esély csillant fel: a balos párt, a Levica hajlandónak mutatkozik koalíciós tárgyalásokra vele, bár az egyezség továbbra sem tűnik könnyűnek.

Members of Slovenian parliament, including President of The New Slovenian Party (NSi) and speaker of the parliament Matej Tonin (C/L) and Leader of The Marjan Sarec List (LMS) Marjan Sarec (C/R) pose ahead of the inaugural session of the new Slovenian parliament at the National Assembly in Ljubljana on June 22, 2018. / AFP PHOTO / Jure Makovec

Elvben a legesélyesebb a kormányalakításra a bevándorló-ellenes kampányt nemzeti jelszavakkal keverő SDS nevű párt lenne. Pártelnöke, Jansa azonban nem túl aktív: a legérdemibb tárgyalásokat az NSi nevű kereszténydemokrata kispárttal folytatta eddig. Az SDS a 90 parlamenti mandátum közül 25-öt szerzett meg, a választók negyedének a támogatásával. A párt kampánya nem véletlenül hasonlított a magyar Fideszéhez: az Orbán-kormányhoz közeli magyar vállalkozókkal közös médiacéget birtokol Szlovéniában az SDS. E cég pedig többek között olyan lapokat is kiad, amely a pártot támogatja, sőt Jansáéknak tulajdonképpen „saját” tévéjük is van.

Jansa jó barátságban van Orbán Viktorral is. A 24.hu-n több cikket is írtunk a magyar vállalkozók és az SDS-hez közel álló szlovén média kapcsolatáról, illetve arról, hogy ezek hogyan kötődnek több vitatott szlovén pártfinanszírozási ügyhöz, amelyek haszonélvezői Jansáék voltak.

Éppen ez az Orbán-kapcsolat akadályozza azonban Jansát abban, hogy koalíciót alakítson. Ahogy az egyik szlovén kisebb párt vezetője elmondta, nem akarnak egy olyan kabinetbe belépni, amelyik úgy működik majd, mint a magyarországi Orbán-kormány: a kispártok nem akarnak beolvadni vagy az SDS szatellitjeként vegetálni a jövőben sem.

Celje, 2018. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselõje (b) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án elõrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök és Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár elnöke az SDS kampányrendezvényén Celjén 2018 májusában
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Jansáék tehát ügyesen, de nem elég ügyesen lovagolták meg az Európában egyre inkább terjedő migránsozó hullámot, így megnyerték a választást. A „magyar kapcsolat” pénzt, tőkeerőt és know-how-t (migránsozás) adott, de az az SDS körül megfagyasztotta a levegőt. Miro Cerar jelenlegi kormányfő például kijelentette, hogy pártja az SMC nem akarja Szlovénia „orbanizációját”, és inkább egy Šarec vezetése alatt álló koalíciót szeretne.

Minthogy azonban a menekültválság, a bevándorlók kérdése továbbra is aktuális, az Európai Unió tagállamai továbbra sem tudnak olyan egyezségre jutni a migráció ügyében, ami mindenki számára elfogadható lenne, ezért Jansa valószínűleg úgy gondolja, hogy profitálhatna egy új voksolásból. Ezért múlt vasárnap kijelentette: pártja felkészült arra, hogy új választást írnak ki.

A közvélemény-kutatások szerint a megismételt választáson Jansa pártja még több mandátumhoz jutna, és még nagyobb eséllyel érhetné el az abszolút többséget a parlamentben. Jansa felvetette június közepén azt is, hogy át kellene alakítani a választási rendszert (ha egyfordulós választás és egyéni körzetek lennének, akkor szinte minden egyéni mandátumot az SDS szerzett volna meg) – természetesen ebbe a többi párt nem ment bele, Jansa ellenfelei ugyanis rendkívüli módon szétaprózottak. Ez a szétaprózottság a koalíciókötést megnehezíti, de a kisebb ellenfelek tudják:

a választások óta Jansáék fokozták előnyüket, az összes többi parlamentbe került párt támogatottsága pedig csökkent a választók körében.

Így Jansáékon kívül a többi párt inkább abban érdekelt, hogy ne legyen megismételt választás, hanem az SDS-en és egy szélsőséges jobboldali párton kívül a lehető legtöbb párt egy balközép-jellegű koalícióba tömörüljön, amelyet az amúgy magát templomba járó, hívő embernek beállító Šarec és LMS nevű pártja vezetne.

Ljubljana, 2018. május 28.
Marjan Sarecnek, a Párt a szlovén Parlamenti Választásokért 2018 jelöltjének a választási plakátja Ljubljanában 2018. május 28-án. Szlovéniában június 3-án tartanak parlamenti választást. (MTI/EPA/Igor Kupljenik)
Marjan Sarec választási plakátja Ljubljanában. Fotó: MTI/EPA/Igor Kupljenik

Ám a politikai paletta közepén elhelyezkedő pártok még mindig nem lennének elegendőek a koalícióalkotáshoz. Vagy egy középjobb párt (NSi – velük az inkább kivárásra játszó Jansa is tárgyalt) vagy egy radikális baloldali erő (Levica) támogatására szükségük lenne. A támogatás többféle lehet: egy kisebbségi kormány is alakulhat, amit a radikális balosok kívülről támogatnak, vagy az NSi – amely egyszer már visszalépett a koalíciós tárgyalásoktól, amelyek hetek óta idegtépően húzódnak –, újra leül Marjan Šarecékkal tárgyalni.

Jelenleg azonban éppen a Levicával való egyeztetés van napirenden. Šarec csütörtökön megállapodott a Levicával, hogy megkezdik a koalíciós tárgyalásokat. Ugyanakkor a Levica az eddigi koalíciós egyezség gyökeres átalakítását követeli. A balosok tehát robbanthatják az eddigi megállapodásokat. Ez viszont néhány olyan kispártnak nem tetszik, amellyel Šarec már korábban kompromisszumot kötött.

A Levica korábban inkább arra hajlott volna, hogy kívülről támogasson egy kisebbségi kormányt, de ez az eleve sokpárti kisebbségi kabinet működését gyakorlatilag ellehetetlenítené, ezért a Levicára váró többi párt (élükön Marjan Šareccel) arra kérték a balosokat, hogy kezdjenek inkább formális koalíciós tárgyalásokat.

Most ez megtörtént ugyan, de kérdés, hogy az óriási különbségeket sikerül-e áthidalni a pártprogramokban. (Csak hogy egy példát mondjunk: a Levicára váró pártok között van az eddigi három kormánypárt, amelyek a koperi, adriai kijutást megkönnyítő vasutat magyar részvétellel építenék meg, a Levica viszont a leghevesebben ellenzi ezt a megoldást. A koperi választók ezt láthatóan értékelték is júniusban: nagy számban szavaztak erre a balos pártra.)

A mérsékelt szlovén politikai pártok széttagoltságának van egy komoly és mélyreható oka: Szlovénia egészségügyi és oktatási rendszere mély válságot él át, csakúgy, mint a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozó többi kelet-közép-európai ország.

Elvándorolnak az orvosok, nővérhiány van a kórházakban, több fizetésért demonstrálnak a tanárok. Így hiába volt a választások előtt egy rövid periódusban hat százalék körüli gazdasági növekedés Szlovéniában, a mindennapokban nem látták ennek a prosperitásnak a hasznát.

Ennek következménye pedig az volt, hogy az eddigi legnagyobb kormánypárt, Miro Cerar ügyvezető miniszterelnök SMC-je leszerepelt a választáson, korábbi szavazatainak csak töredékét kapta idén. De nemcsak a legnagyobb, hanem a legkisebb eddigi kormánypárt, a nyugdíjasokra alapozó DeSUS is nagyon gyengén teljesített a voksoláson, szinte alig került be a parlamentbe.

A Levicára tehát most öt másik párt vár: Šarec LMS-e, Cerar SMC-je, a DeSUS, a volt miniszterelnöknő, Alenka Bratušek SAB-ja és a szociáldemokraták (SD), akik leginkább várják a Levicát, mert így nem ők lennének a koalíció legbaloldalibb pártja, és a koalíció „balos” irányultsága erősödne.

Kiemelt képünkön: Orbán Viktor fogadja Janez Jansát, a Szlovén Demokrata Párt elnökét az Országházban 2018. június 16-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Kommentek

Closeup of big gold nugget, finance concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.