Nagyvilág
A woman waves a Croatian flag from the window of a house, during a welcome party for Croatian national football team, a day after their Russia 2018 World Cup final football match against France, near the Bana Jelacica Square in Zagreb, on July 16, 2018. 
Croatian media on July 16 hailed their team as heroes after the small country's historic success in reaching the World Cup final where France beat them 4-2. / AFP PHOTO / Andrej ISAKOVIC

Nem csak a vébén, a devizahitelek eltörlésében is második Horvátország

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 07. 18. 15:07

Rendkívüli erőfeszítéseket tett a horvát focicsapat, hogy eljusson a világbajnokság döntőjébe, és így a 4-4,5 milliós ország óriási sikert ért el labdarúgásban. Ugyanígy másodikak lettek azonban a horvátok egy sokkal húsbavágóbb kérdésben is: a devizahitelek megsemmisítésében.
Korábban a témában:

Elsőnek 2018 januárjában a szlovén legfelsőbb bíróság mondott ki semmisnek egy bankkal kötött devizahitel-szerződést. A szlovén panaszos keresete nyomán a bíróság megállapította: a bank nem világosította fel kellőképpen az ügyfelét a devizahitel kockázatairól. Júliusban a horvát legfelső kereskedelmi bíróság is hasonló döntést hozott.

Szlovéniában az adósnak csak az eredetileg felvett hitelösszeget kellett visszafizetnie, a kamatokat nem. Most ugyanez történt Horvátországban, és nem is függetlenül a szlovén esettől. A horvátoknál különböző aktivisták, a devizahitelesek képviselői a szlovén esetet precedensként emlegették már januárban is.

Zágrábban egy parlamenti képviselő, Ivan Lovrinovic is támogatta a devizahitelesek mozgalmát, a Franak Egyesületet. Már akkor úgy nyilatkozott Goran Aleksic, az egyesület tagja, hogy az ő esetükben is hiányzott a megfelelő tájékoztatás a devizahitelek kamatkockázatairól és a devizák árfolyammozgásából adódó rizikóról. A svájcifrank-hitelesek 2003 és 2008 között alacsony kamat mellett több kelet-európai országban is igénybe vettek svájcifrank-hiteleket. Ám a frank felértékelődése miatt hamarosan óriási törlesztő részletekkel voltak kénytelenek szembenézni.

Money from Croatia, a business background
Fotó: Thinkstock

A helyi pénzek ugyanis a 2006-ban a pénzpiacokon elindult válság miatt (ez a krízis a reálgazdaságot 2007 és 2009 között érintette rendkívül súlyosan), gyorsan elértéktelenedtek a svájci frankkal szemben, így például Magyarországon is megtörtént, hogy a kamatok és a svájci frankban felvett hitelösszeg értéke forintban számítva ugrásszerűen növekedni kezdett.

Mindez nemcsak egyénileg dönthetett romba családokat, hanem az egyes országok bankrendszerének működését is fenyegette. Magyarországon a devizahiteleket végül konvertálták, azaz forintosították 2014 végén. Ez még egy újabb, 2015. januári svájcifrank-árfolyamemelkedés előtt történt, ami – utólag visszanézve – egy újabb súlyos válságtól mentette meg a hazai gazdaságot és pénzügyi rendszert.

A volt Jugoszlávia utódállamaiban viszont végül nem közvetlenül a politika döntött, bár politikusok is részt vettek (vagy leglábbis próbáltak részt venni, több-kevesebb sikerrel) a devizahitelek rendezési folyamatában. Végül a döntés is egész más lett Szlovéniában és Horvátországban, mint máshol Európában: e két államban a bíróságok mondták ki a devizahitel-szerződések semmisségét. Vagyis

csak az eredetileg felvett hitel összegét kell visszafizetnie a konkrét ügyekben hozott döntések szerint az adósnak, a kamatokat nem.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a mostani horvát döntés a svájcifrank-hitelesekre vonatkozik, más devizákban felvett kölcsönökre nem.

Megfigyelők éppen ezért most figyelmeztetnek: a horvát döntés egyedi, tehát nem minden devizahitelesre vonatkozik automatikusan. Az egyes hitelfelvevőknek a saját ügyükben kell pert indítaniuk a bankjuk ellen, amelytől devizahitelt igényelték. A horvát egyesület, a Franak ugyanakkor természetesen felajánlotta a segítségét az adósoknak, hogy a pervezetésben és a keresetindításban közreműködnek, és jogi szakértőket is rendelkezésre bocsátanak az érintetteknek. Így a mostani döntés valóban precedenst teremthet déli szomszédunkban.

A Croatian national flag and Europe flag are seen at the croatian government building in Zagreb city, Croatia, on 24 June 2017. (Photo by Alen Gurovic/NurPhoto)
Fotó:Alen Gurovic/NurPhoto/AFP

Érdekes, hogy a horvát választások előtt, 2015-ben Zágrábban is hoztak egy törvényt, amely a bankokat arra kényszerítette, hogy – a magyar megoldáshoz hasonlóan – konvertálják a devizahiteleiket kunára, és ezt a bankok költségére rendelték volna el. A horvát pénzintézetek így körülbelül egymilliárd eurót veszítettek volna a kényszerintézkedések nyomán. A szociáldemokraták – akik a 2015-ös törvényt hozták – azonban így is megbuktak a választásokon, így az új, konzervatív kormányt az EU is arra kérte, hogy módosítsanak a bankokat egyoldalúan sújtó döntésen, amit egyesek egyszerűen populistának minősítettek.

Ugyanakkor a horvát Alkotmánybíróság beavatkozott abba a pereskedésbe, amely akkor éppen a Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság előtt zajlott a hitelesek és a bankok között – és új eljárásra kötelezte a jogi fórumokat. Miközben a hitelesek a bankokat perelték, a bankok egy washingtoni döntőbíróságon támadták meg Horvátországot, mondván, az állam megsértette nemzetközi kötelezettségeit és a befektetők várakozásaival szemben lépett fel. A bankok egyes értesülések szerint azt állították: a svájcifrank-hitelek a korabeli, akkori jogszabályi környezetnek megfelelő konstrukciók voltak. Szerintük az ügyfeleket tájékoztatták arról, hogy a svájci frank árfolyama fluktuációknak, ingadozásoknak van kitéve. A washingtoni eljárást az első hírek szerint többek között az olasz UniCredit kezdeményezte, amely a legnagyobb horvát bank, a Zagrebacka Banka tulajdonosa.

Horvátországban most, 2018 júliusában a Legfelsőbb Kereskedelmi Főbíróság döntött a bankokkal szemben arról, hogy semmis a devizahitelek árfolyamváltozásra vonatkozó klauzulája. Ez a Franak Egyesület és a horvát fogyasztóvédelmi egyesület (UZP) nagy sikere volt, ezek a civil szerveződések régóta küzdöttek a devizahitelesek érdekekeiért. Dávid és Góliát harcában nyertünk – mondta a döntés után Ines Bojic, a devizahitelesek, illetve a Franak Egyesület ügyvédje.

Horvátországban körülbelül 120 ezer devizahiteles lehet, ők többnyire 2005 és 2008 között vették fel a kölcsönöket, és rajtuk a bankok – a Franak Egyesület szerint – körülbelül 6,4 milliárd eurót kerestek az elmúlt tíz évben.

Becslések szerint a bankoknak ebből most több mint egymilliárd eurót kéne visszafizetniük a hiteleseknek.

A becslések óriási tartományban szóródnak, éppen azért, mert egyedi döntések kellenek majd a rendezésre, ezért valójában rendkívül nehezen előrejelezhető a felmerülő költség.

Daily life in a beautiful spring day in the Ban Josip Jelacic square in city center of Zagreb, Croatia, on 10 June 2017. (Photo by Alen Gurovic/NurPhoto)
Fotó: Alen Gurovic/NurPhoto/AFP

A Franak Egyesület a Raiffeisen, a Hypo Alpe Adria, a Zagrebacka, a Privredna, az Erste, az OTP horvát leánybankja, a Splitska Banka (ez is jelenleg az OTP érdekeltsége) és a Sberbank ellen indított pert. Eredetileg egy nyolcadik bank is szerepelt az ügyben, de azt nem marasztalták el a bíróságok. 2013-ban egy zágrábi alsóbb szintű kereskedelmi bíróság az adósok javára döntött. Később az ítélet egy részét módosította egy felsőbb bíróság, de a lényeg az, hogy a változó kamatokat kifogásolták a bírói testületek – a nyolc közül hét bankban, mint már említettük.

2013-ban a bíró már azt is kimondta, hogy a bankok váltsák át a hiteleket kunára. Ám a bankok fellebbeztek, így most öt év után zárult le az eljárás. Végül is a pénzintézetek vesztettek a perben – a fogyasztóvédelmi és devizahiteles egyesületek ezért most a 2013-as bírót, Radovan Dobronicot éltetik, hiszen elsősorban neki köszönhető, hogy

az eljárásban már rögtön az elején esélyt kaptak a civil szervezetek.

Érdekes, hogy a horvát legfelső kereskedelmi bíróság ugyan a szlovén mintát követte a hitelklauzula megsemmisítésével, de az EU álláspontja is részben tükröződik a döntésben. Az Európai Bíróság ugyanis egy román devizahitel ügyében ugyan nem a semmisséget állapította meg, de azt igen, hogy a fő probléma akkor merült fel a bankok és az ügyfelek között, amikor a pénzintézetek nem tájékoztatták megfelelően klienseiket az árfolyamváltozások lehetséges hatásairól. Ilyen értelemben a horvát döntés nem ellentétes az európai jogi fórumok jogértelmezésével. Mindazonáltal a horvátok most ugyan azt hiszik, végleg pontot tettek az ügy végére, érdemes azért kivárni, hogy a nemzetközi jogi fórumok miként ítélik meg ezt az egyedi és nemzeti szintű döntést.

Kiemelt kép: Andrej Isakovic / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Bécs, 2016. június 16.
Perényi János bécsi magyar nagykövet beszédet mond a magyar zsidók auschwitzi deportálásáról nyílt Falak, jelek, sorsok című vándorkiállítás megnyitóján a bécsi Igazságügyi Palotában 2016. június 16-án.
MTI Fotó: Filep István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.