Újabb uniós bizottság kritizálta keményen a magyar kormányt

Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatásügyi bizottsága (CULT), amely szerdán szavazta meg nagy többséggel a témáról a véleményét, amelyet csatolni fognak az úgynevezett Sargentini-jelentéshez.

A 7-es cikkely élesítését javasolja az EP-bizottság jelentéstervezete

Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát a dokumentumot összeállító holland képviselő szerint. A hosszú folyamat vége akár a szavazati jog megvonása is lehet.

A 13:4 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy mindeddig nem sikerült rendezni az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vitát a felsőoktatási törvényről. Kiemelték:

Magyarországnak joga van saját oktatási törvényekhez, de azok nem lehetnek ellentétesek a belső piaci szabadságjogokkal.

Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP bizonyos vonatkozó ajánlásait, ugyanakkor problémásnak nevezték a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyének elhúzódását, és az intézmény működését lehetővé tevő megállapodás aláírására szólították fel a kormányt, mondván, a CEU már teljesítette az előírt feltételeket.

A CULT szerint a brüsszeli testület nem volt elég alapos a 2010-es magyar médiatörvény vizsgálatakor, annak a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályai ugyanis például nem elégségesek, emiatt a médiapiacon torzulások és egyensúlyzavarok keletkeztek.

Az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalan mértékben kedveznek egyes vállalatoknak mások rovására, az állami megrendeléseket jellemzően kormányhű, túlnyomórészt oligarchák ellenőrzése alatt álló médiaorgánumok kapják meg.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtó szabadságának és sokszínűségének helyzete, illetve a civil szervezetek szűkülő tere és az ellenőrzés alá vonásukra irányuló kísérletek miatt.

Kitértek végül arra is, hogy aggályosnak tartják a romákkal szembeni diszkrimináció “számos mindennapi formáját” és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét.
Mindezek összegzéseként kimondták:

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, „atomfegyverként” is emlegetett eljárás megindítását.

Kiemelt kép: Maciej Luczniewski / NurPhoto