Nagyvilág
Macedonian demonstrators hold up banners and national flags during a peaceful rally in front of the Greek Liaison Office in Macedonia's capital Skopje on April 9, 2010, to protest against the reported racist anti-Macedonian chants heard during a Greek military parade in Athens marking Greece's Independence Day two weeks ago.  For nearly two decades, the two neighbours have been at loggerheads over the use of the name Macedonia and UN-sponsored negotiations have so far proved fruitless.AFP PHOTO/ROBERT ATANASOVSKI / AFP PHOTO / ROBERT ATANASOVSKI

Rövidre zárnák Európa legabszurdabb vitáját

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 02. 01. 11:02

Az elmúlt két hétben egy negyedszázada rendezetlen konfliktus közelebb jutott a megoldáshoz Európa délkeleti részén. Kedden ENSZ-megbízott érkezett Athénba, hogy a görög féllel tárgyaljon Macedónia esetleges új nevéről. Gyors megoldás azonban nem várható, mert óriási az ellenállás mindkét kompromisszumra hajló kormány ellen a saját hazájában.

Meglepően pozitív hírek érkeznek az elmúlt napokban arról, hogy a Balkán egyik legabszurdabb polémiájában a görögök és a macedónok talán megegyezhetnek. A Macedón Köztársaság – így nevezi magát a délszláv állam – elnevezéséről az ország 1991-es önállóvá válása óta folyik a vita. Görögország ugyanis 27 éve tiltakozik az ellen, hogy az ókori Makedóniára és egy jelenlegi görög tartományra utaló nevet használhasson a vele határos állam. Most úgy tűnik, az athéni kormány ellenállása csökken, és talán sikerül egy kompromisszummal elkeresztelni a volt Jugoszlávia legdélebbi utódállamát, amely az ENSZ-be is csak ideiglenes néven, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként (FYROM) tudott belépni 1993-ban.

Szaloniki, 2018. január 21.
Görög zászlókkal tüntetnek az észak-görögországi Macedónia tartomány fővárosában, Szalonikiben 2018. január 21-én. A több tízezres tömeg az ellen tiltakozott, hogy hivatalosan bekerüljön a szomszédos Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság végleges nevébe a Macedónia szó. Görögország és az egykori jugoszláv tagállam január 12-én megállapodott a névvita újratárgyalásáról. (MTI/AP/Jánisz Papanikosz)
Fotó: MTI/AP/Jánisz Papanikosz

Görög tüntetés a Macedónia név használata ellen

A kompromisszumot azonban jelentősen nehezíti, hogy amikor közelebb jutott az egyezséghez a két ország vezetése – Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Davosban tárgyalt idén január 24-én –, a megelőző napokban óriási tömeg tiltakozott Görögországban északi szomszéd névhasználata ellen. A szaloniki tüntetést a „Makedónia a miénk”-jelszóval foglalhatjuk össze.

A görög közvélemény csaknem hetven százaléka elutasítja a kormány kompromisszumos javaslatait:

Ciprasz kész lenne ugyanis elfogadni egy kompozit (összetett) nevet, amely tartalmazza a Macedónia elnevezést, de valamilyen földrajzi vagy történelmi utalással. A görög miniszterelnök akár a Felső-Macedónia, akár az Új-Macedónia megoldást sem zárná ki.

Ám a közvélemény 68 százaléka azt akarja, hogy a szomszéd állam semmilyen formában se használhassa a Macedónia nevet. A tiltakozók február 4-ére újabb demonstrációt hirdettek, immár Athénba, ahová reményeik szerint egymillió ember gyűlik majd össze.

Mire készül Szkopje?

Mindeközben a Görögország északi határán fekvő délszláv – bár talán ez sem helyes kifejezés lassacskán, hiszen a lakosság nagyjából egyharmada albán lett az elmúlt évtizedek során – állam szintén ragaszkodott eddig a Macedónia elnevezéshez. Sőt egy Nagy Sándorra emlékeztető szobor, egy tér, egy autópálya és egy repülőtér igyekezett sulykolni az odalátogatókba és a helyi polgárokba, hogy Macedónia az ókori Makedóniához kapcsolódik.

A man dress as ancien Greek pose at the foot of a statue of Alexander the Great as people start to gather prior to a protest against the use of the name Macedonia following the developments on the issue with the neighbour country, in Thessaloniki on January 21, 2018.
Thousands of people are expected to take to the streets of northern Greece's biggest city Thessaloniki on January 21, 2018 as hardliners seek to block any deal in the long-running name dispute between Athens and Skopje that contains the term Macedonia. Athens argues that the name Macedonia suggests that Skopje has territorial claims to the northern Greek region of the same name, of which Thessaloniki is the capital.

 / AFP PHOTO / SAKIS MITROLIDIS
Fotó: AFP/Sakis Mitrolidis

Január végén viszont találkozott egymással Zaev és Ciprasz, és a davosi egyeztetés után Szkopje hajlandónak mutatkozott arra, hogy átkeresztelje ezeket a létesítményeket. Ez ellen és az ország névváltoztatása ellen azonban Szkopjéban, a macedón fővárosban is tüntettek.

Az ENSZ optimista

Az ENSZ illetékesei hétfőn mégis bejelentették, előrelépés történhet a görög-macedón névvitában. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége szerint ez „a két ország vezetésének és népeinek kompromisszumos szellemével” összhangban történhet meg. A „helyes kompromisszumos szellemre” valóban szükség lenne, hiszen tényleg mindkét országban óriási indulatok feszülnek egymásnak.

A helyettes szóvivő hétfőn optimistán nyilatkozott. Hivatkozott Matthew Nimetz-re, a nemzetközi szervezet közvetítéssel megbízott diplomatájára, aki szerint most sikerült némi pozitív lendületet adni a tárgyalásoknak. Nimetz kedden érkezett Athénba, és új javaslatokat fog előterjeszteni a vitában, amelyet két hónapon belül akar előremozdítani. (Athén után pedig Szkopjéban terjeszti elő javaslatait.) A két hónapos határidő igen ambiciózus, elnézve, hogy több mint két és fél évtizede nincs megoldás az abszurd ügyben.

Nimetz kedden máris a görög ellenzékkel kezdte a tárgyalásait, elsőként az Új Demokrácia párt politikusával, Jorgosz Kumucakosszal folytatott megbeszéléseket a Vesti.mk híre szerint.

Erre nagy szükség is van, hiszen az ellenzék elutasítja a Ciprasz kormányfő tervét a kiegyezésre. Az ellenzékkel a hét végén tárgyalt Ciprasz, és az Új Demokrácia vezetője, Kiriakosz Micotakisz ekkor azt mondta: nem fogják azért megosztani a görögöket, hogy egyesítsék Szkopjét (Macedónia fővárosát). A kisebbik görög kormánypárt is ingadozik a kérdésben, tehát az ügy akár még a Ciprasz-kabinet válságához is vezethet a délkelet-európai országban.

Road utility workers put up the new signpost for the Skopje Airport, which reads Alexander the Great in Macedonian and with the Cyrilic alphabet (top) and English and French, 16 January 2007. The new table replaced the previous one posted on Friday 12 January 2007, which read Alexander the Great in Macedonian with Cyrilic alphabet on top and  Alexander the Great  in Macedonian with Latin alphabet. The transcription of the name with Latin letters angered part of the Macedonian public, and decree for its replacement was issued swiftly.The decision to rename the airport angered the Greek officials and incited Matthew Nimitz, the UN mediator for the name dispute between Greece and Macedonia, to visit Athens and Skopje for talks with the both sides.  AFP PHOTO   ROBERT ATANASOVSKI / AFP PHOTO / ROBERT ATANASOVSKI
Szkopje átnevezett repterének táblája
Fotó: AFP/Robert Atanasovski

Az ENSZ-megbízott Nimetz viszont korábban azt is kijelentette: nem reális azt gondolni, hogy a volt jugoszláv köztársaság neve nem fogja tartalmazni a jövőben valamilyen formában a Macedónia nevet.

Macedónia stratégiai helyzete

Macedónia – vagy akárhogy is hívják majd a jövőben ezt a volt jugoszláv utódállamot – stratégiai ponton fekszik: Szerbia és Görögország között a Vardar folyó völgye teremt kapcsolatot, amely Macedónián halad át, nagyjából észak-déli irányban. Amikor a kínai pénzből finanszírozott Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítéséről esik szó mostanában, sokan elfelejtik, hogy ennek a vonalnak a kiépítése azért fontos, hogy a pireuszi (görög) kikötőből könnyebben elérhető legyen Közép-Európa – akár kínai áruk számára is. Márpedig Pireuszból Budapestre csak a Vardar völgyén, azaz Macedónián át lehet gazdaságosan eljutni.

Természetesen az ENSZ (és feltehetően a háttérben néhány nyugati nagyhatalom) nem a kínai konténerszállítások megkönnyítésén dolgozik. Macedónia kulcsfontosságú ponton fekszik a NATO szempontjából, és az Európai Unió számára is létfontosságú, hogy fokozza a stabilitást a Balkánon.

Macedónia ugyanis Szerbia, Koszovó, Görögország, Bulgária és Albánia között található, északnyugati részén pedig jelentős albán kisebbség él. (Macedónok viszont Bulgáriában és Görögországban élnek, de ez szintén vitatott kérdések sokaságát veti fel.)

Az, hogy az EU-ból és a NATO-ból kimaradva Macedónia tulajdonképpen „fekete lyuknak” számított az európai biztonsági rendszerben, az utóbbi években egyre veszélyesebb helyzeteket teremtett, geopolitikailag is. A menekültválság során is kiderült, hogy a macedón-görög határ fontosabb annál, mint hogy mennyire emlékeztet az északi állam neve Nagy Sándor egykori birodalmára.

Military parade commemorating Greece's entry into World War II has been held in Thessaloniki, Greece on October 28, 2017. October 28 is a national holiday in Greece, marking the anniversary of the country's refusal of a 1940 ultimatum made by Italy's Fascist leader Benito Mussolini to allow his forces to enter and occupy Greek territory. Konstantinos Tsakaldiis / SOOC
Fotó: Konstantinos Tsakaldiis / SOOC

Görögország erős katonai pozícióból, de gyenge gazdasággal tárgyal

Amikor a görögök állítólagos fenyegetettségükre hivatkoznak Macedónia neve miatt (mármint hogy a név területi igényeket rejt magában), azt is mérlegelni kell, a macedón és a görög hadsereg ereje összemérhetetlen egymással: a görögök a NATO délkeleti szárnyának kulcsfontosságú erőit adják. Európában a konvencionális fegyverek legnagyobb importőrei között van Athén, Macedóniában viszont az ezredforduló táján még nemzetközi csapatoknak kellett szétválasztaniuk a polgárháborús helyzetben az albán és a macedón nyelvű lakosságot.

Ugyanakkor a görög félelem a titói Jugoszlávia kezdeti periódusára, a II. világháború utáni évekre vezethető vissza, amikor Belgrád támogatta az Észak-Görögország macedónok lakta vidékén kirobbant partizánháborúban a kommunista görög – részben macedón – partizánokat. Görögországban azóta is problematikus a macedónok helyzete, nemigen beszélhetünk megfelelő kisebbségpolitikáról az esetükben.

A Tito által támogatott partizánharc epizódja azonban 1948 után már a múlté lett: Sztálin és Tito szakítása után Jugoszlávia közeledett az athéni kormányhoz, sőt még úgynevezett Balkán-paktumot is kötöttek 1953-ban, ami ugyan a gyakorlatban nem érvényesült, de arra jó volt, hogy Moszkvát idegesítse, hiszen Görögországon kívül egy másik NATO-tagállam is csatlakozott az egyezményhez akkor: Törökországról van szó.

Miért kap pénzt Athén folyamatosan?

A görögök hadászati jelentősége pillanatnyilag óriási a NATO-n belül, mert Törökországban, a másik kulcsfontosságú délkeleti NATO-államban teljesen kiszámíthatatlanná vált a politikai vezetés. Ezt a szíriai konfliktusban tanúsított török magatartás – a kurdok megtámadása – is mutatja.  A sikertelen 2016-os Erdogan-ellenes puccs óta Ankara viszonya ugyanakkor feltűnően javul Oroszországgal. Tavaly már katonai együttműködésről tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A nyugati államok – bár ezt sosem fogják kimondani – azért (is) öntik Görögországba a pénzt, (akármennyi adósságot halmoz is fel Athén), mert a törökök viszonya egyre feszültebb több NATO-tagállammal, így az észak-atlanti szövetség nem engedheti meg, hogy a törökökkel határos tagállama gazdaságilag megroppanjon. Athén másik aduja a játszmában, hogy tagja az eurózónának, így a görög költségvetés és állam összeomlása a közös európai pénzt is megingatná.

Kiemelt kép: AFP/Robert Atanasovski

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. július 24.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. július 24-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.