Egyelőre megoszlik a helyi sajtó véleménye arról, hogy milyen hatással lehet a Drugi tir, azaz az Adriára vezető, Koper kikötője és Divaca települése közötti vasútvonal második vágányának építésére a szlovén alkotmánybíróság szerdai döntése. Elvileg alkotmányellenesnek minősítették a népszavazásra és a kampányokra vonatkozó törvényeket, de ez a szlovén állami tévé szerint nincs közvetlen kihatással a tavalyi referendumra, amely a 650 millió euróba kerülő Drugi tirről döntött. Arról ugyanis, hogy törvényesen zajlott-e le a népszavazás, a szlovén Legfelsőbb Bíróságnak kell ítélkeznie.
A Delo című szlovén lap viszont ezzel ellentétesen értelmezi a határozatot, mivel máshonnan közelíti meg a kérdést. A ljubljanai lap azt írja, hogy az alkotmánybíróság döntése miatt nincs érvényben továbbra sem a második vágány építéséről szóló törvény, a kormány továbbra sem hajthatja végre a jogszabályt, ugyanis így most tovább húzódik az a procedúra, amely a vágányépítést hátráltatja.
A magyar terveket is érinti a döntés
Az építkezés Magyarországot is érintheti, hiszen nem hivatalos értesülések szerint Budapest 200 millió euróval szállna be a Koper és Divaca közötti 28 kilométeres vágány megépítésébe. Cserébe pedig egy új magyar vasúti kijárat nyílna az Adriára: Koperben logisztikai létesítményekhez jutnának a magyarok, illetve részt kapnának az új vasútvonal üzemeltetéséből és hasznosításából is (egy projektcég 49 százalékos tulajdonlásán keresztül), egy 45 évesre tervezett koncesszió keretében.
Ezeknek az álmoknak tett most keresztbe a ljubljanai alkotmánybíróság: úgy ítélte meg, hogy a népszavazásokról és népi kezdeményezésekről szóló szlovén törvény, illetve a választási és népszavazási kampányokról szóló törvény nincs összhangban az alkotmánnyal.
Egy nyugdíjas közbelép
Az alkotmánybíróságnak azért kellett most döntenie, mert a tavalyi népszavazáson ugyan átment a vágányépítés, de a beruházást ellenzők megtámadták a népszavazás lebonyolítását. Azt kifogásolták, hogy a kormány a megépítés mellett kampányolt, és a költségvetés pénzügyi eszközeit egyoldalúan használta fel, miközben a projekt ellenzői nem kaptak állami támogatást.
A mostani ügy kirobbantója egy – elvben – pártoktól független szlovén nyugdíjas, Vili Kovačič. Őt egyes hírek a helyi ellenzék legnagyobb pártjával, az SDS-szel is kapcsolatba hozzák, de Kovačičnak többféle magánkezdeményezése volt az elmúlt években, így nem köthető kizárólag egyetlen politikai tömörüléshez.
A nyugdíjas tavaly népszavazást kezdeményezett a Drugi tirről. Miután a referendum nem a számára kívánatos eredményt hozta, megtámadta az eljárást, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Ám a Legfelsőbb Bíróság továbbpasszolta az ügyet az Alkotmánybíróságnak, így most előbb ennek a testületnek kellett véleményt mondania. (A szlovén SDS nevű párt hivatalosan egyébként nem ellenzi a Drugit tirt, de azt a megoldást, amit a kormány tervez, elutasítják.)
Kétoldali magyar érintettség?
Az ügy pikantériája magyar szempontból, hogy míg a magyar kormány informálisan a szlovén kormánnyal egyeztetett a Drugi tirről (hivatalosan csak a napokban kezdődnének a kétoldalú megbeszélések), időközben kiderült, hogy egy részben magyar érdekeltségű szlovén médiavállalkozás belekeveredett az SDS pártfinanszírozási botrányába.
Az SDS vezetőjét, Janez Jansát egyébként korábban Orbán Viktor a barátjának nevezte.
Magyarország is tanulhatna ebből a vitából
Visszatérve a szlovén alkotmányjogi vitához, itt két dolog vitatott az állami tévé szerint: az alkotmánybírók úgy vélik, hogy a legfelsőbb bíróságnak hatálytalanítania kell a referendumot, ha úgy véli, jogtalanság, törvénytelenség történt az eljárás során, és ez befolyásolta a népszavazás kimenetelét. Ezzel egyidejűleg problematikus az is, hogy a kormány felhasználhat-e költségvetési forrásokat az igenek vagy nemek támogatására. Ez ugyanis összefügg a szavazójog gyakorlásának problémáival. (Ez a probléma Magyarországon is érdekes kérdéseket vetne fel – tehetjük hozzá –, ha nálunk ilyen ügyekkel foglalkoznának jogászok.)
A kormány nem ugyanolyan pozícióban van, mint a többi kampányoló szervezet – a szlovén alkotmánybírók szerint. Ugyanis biztosítania kell a kabinetnek azt, hogy a választók átfogó és átlátható tájékoztatást kapjanak a népszavazás témájáról. Kifejezheti ugyan a véleményét egy adott kérdésben a kormány, de a költségvetés forrásait mindkét álláspont bemutatására fel kell használnia.
A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítheti a népszavazás eredményét
A szlovén állami tévé hangsúlyozza, hogy az alkotmánybíróság tehát a konkrét ügyben nem döntött. Így nem azt ítélte meg, hogy a tavalyi kampány során a kormány a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. Az pedig, hogy a törvények alkotmányellenesek, nem jelenti önmagában azt, hogy a kormány megsértette volna a szabályokat. Az alkotmánybíróság nem akarta átvenni a Legfelsőbb Bíróság szerepkörét sem, amely a konkrét tavalyi ügyben hozhat ítéletet.
Most tehát a legfelső bíróságnak kell kimondania az utolsó szót a tavalyi referendum ügyében. Jurij Toplak, a Maribori Egyetem jogi fakultásának professzora ugyanakkor úgy gondolja: a kormány nem vette figyelembe a nemzetközi sztenderdeket, amikor a Drugi tirt támogató kampányára 97 ezer eurót költött, ezért Toplak arra számít, hogy a Legfelsőbb Bíróság meg fogja semmisíteni a népszavazás eredményét.
A kormányfő szerint nem szabad temetni a projektet, Kovačič máris új referendumot akar
A szlovén miniszterelnököt meglepte ugyan az alkotmánybíróság döntése, de azt mondta, tiszteletben tartják azt. Ugyanakkor azt is kifejtette: a Drugi tirt nem lehet eltemetni, mert akkor Szlovéniát temetnék el, hiszen így nem lennének rajta a közlekedési térképeken.
Ennél sokkal lelkesebb volt Vili Kovačič, aki a Dnevnik című szlovén lapnak nyilatkozott. A nyugdíjas elmondta: arra számít, hogy a Legfelsőbb Bíróság érvényteleníti a népszavazást. Sőt egy lépéssel tovább is ment: azért fog most fellépni, hogy új népszavazást írjanak ki az ügyben, és azt a nyári általános választásokkal egy időben tartsák meg.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
