A litván-lengyel határ közelében fekvő fehérorosz nagyváros, Hrodna – vagy Grodno – az elmúlt évszázadokban lengyel, litván, német és szovjet fennhatóság alatt is állt, a Szovjetunió széthullása után pedig a független Fehéroroszország egyik legnagyobb városává vált.
Az elmúlt tizenöt évben a Báthory István erdélyi fejedelem halálának helyeként is ismert Hrodna teljesen megújult, így ma kitűnő állapotú műemlékek egész sora – így a XII. századi Boriszoglebszkaja-templom, vagy épp a XVIII. század derekán épült királyi palota – fogadja az erre járó turistákat.
Ezek mellett persze sokan nem veszik észre a város rejtett furcsaságait – így például a tűzoltóság Mona Lisáját.
Az 1902-re elkészült, harminckét méteres tűztornyot kapott épületen ugyanis egy egész csapatnyi embert – köztük a különböző korok tűzoltóit, illetve katonákat – mintázó freskó is helyet kapott, az egyik alak azonban jóval ismerősebbnek tűnik a többinél:
Rejtély, miért került a kép szélére épp a Mona Lisa, de a legesélyesebb megoldás talán az, hogy a legutóbbi felújításnál dolgozó festő, vagy az eredetit megalkotó szovjet elődjének volt igen fejlett a humora.
A tűzoltósági épület ma már csak múzeumként működik, de a felújítási láz az elmúlt években szerencsére ezt az épületet is elérte, így az újra régi fényében látható.
Az 1503-1519 közt készült eredeti Mona Lisa (ami alatt két korábbi festmény is megbújik, és egyikük sem viseli a rejtélyes mosolyt) egyébként jóval kisebb – mindössze 77×53 cm – annál, mint ahogyan azt a Louvre-ba látogatók százezrei gondolják, azt pedig még kevesebben tudják, hogy a kép évszázadokon át senkit sem érdekelt: a műértők csak az 1860-as években kezdtek felfigyelni rá, igazán híressé azonban csak 1911-es ellopása után vált. Az üggyel egyébként Pablo Picassót és az avantgárd költőzseni Guillaume Apollinaire-t is gyanúsították, pedig a valódi tettesnek semmi köze nem volt hozzájuk.
