Barack Obamának mázlija van. Egyrészt azért, mert botrányok nélkül, kifejezetten népszerű elnökként távozott a Fehér Házból. Másrészt azért, mert a jelenlegi elnök nagyon népszerűtlen.
Obama ezzel szemben csak egyre népszerűbb lett, mióta távozott. Most épp jobb a népszerűségi indexe, mint
- Lionel Messinek,
- LeBron Jamesnek,
- vagy George Clooneynak.
Ami azért nem rossz. Ezzel párhuzamosan a Demokrata Párt elég rosszul teljesít. A pártnak Hillary Clinton bukása óta se stratégiája, se víziója, se valódi vezetője nincs, kongresszusi többségről nem is beszélve. Igazából annyira rosszul teljesítenek, hogy az új egészségbiztosítási törvény ügyében Donald Trumpot kénytelen volt a Republikánus Párt megállítani, mert a demokraták nem voltak erre képesek.
Erőterek
Stratégia és vezető nincs, van viszont két nagyon erős, de visszavonult, vagy visszavonulást tervező politikus a pártban. Barack Obama és Hillary Clinton. Két ilyen régi és komoly politikai erőtér pedig teljesen elszívja a levegőt bárkitől, aki a demokraták közül ki szeretne emelkedni. Clinton ráadásul nemsokára könyvvel jelentkezik (az lesz a címe, hogy Mi történt, nagyon ötletes), ami ki tudja, hogyan befolyásolja majd a demokrata politikusok helyzetét.
Emellett még az is elég komoly probléma, hogy nagyon úgy néz ki, a Demokrata Párt legfeljebb akkor tudja átvenni a Kongresszus vezetését a republikánusoktól, ha Donald Trump még másfél évig elviselhetetlen ember marad. Erre mondjuk van esély, de nem érdemes rá politikát építeni.
Szerencsére most úgy néz ki, hogy jön a felmentő sereg, és
Amire azért elég sokan vártak már a demokraták közül. Pedig nem lesz egyszerű menet, és igazából az eredménye is kérdéses. Egy volt elnök nagyon nehezen tud már visszatérni az amerikai politikai életbe. Az amerikai rendszer úgy van kitalálva, hogy az adott elnök két ciklus után nyugdíjba megy, és onnantól nem lesz aktív szereplője a politikai életnek.
Ezt csinálta a még mindig élő elnökök közül Jimmy Cater, George H.W. Bush, Bill Clinton és George W. Bush is. Visszavonultak, megalapították a saját könyvtárukat, csináltak egy intézetet, és azóta jellemzően felkaroltak egy ügyet és filantróp munkákat végeznek. Kis kivétel talán Bill Clinton, és ő is csak azért, mert a felesége indulása megkívánta, hogy nagyobb politikai szerepet vállaljon.
Fiatalság, bolondság
Barack Obama ebből a szempontból különleges helyzetben van. Nagyon fiatalon lett elnök, és nyolc évnyi szolgálat után még mindig elég fiatal. Konkrétan 15 évvel fiatalabb, mint Donald Trump. Így valószínűleg még jó sokáig lehet majd nyugdíjas elnök, és nyilván senki nem várja el tőle, hogy a következő 40 évet remeteként töltse el.
Már februárban, néhány héttel Trump beiktatása után elkezdtek arról beszélni, hogy Obama visszatérhet. Akkor Eric Holder, Obama főügyésze mondta, hogy
Jön, visszatér, kész odatenni magát.
Ami a gyakorlatban azt jelentette volna – Holder szerint legalábbis –, hogy Obama részt szeretne venni a demokraták küzdelmében a választókörzetek újratervezésének ügyében. Ez az úgynevezett gerrymandering, aminek a republikánusok nagyban köszönhetik, hogy stabilan vezetnek az amerikai politikai életben. Sőt, ennek köszönheti például a Fidesz is a legutóbbi kétharmadát.
A gerrymandering, vagyis a választókörzetek átalakítása lehetővé teszi, hogy úgy válogassuk össze a körzeteket, pontosabban a szavazókat, hogy minél több helyen legyen erős a saját jelöltünk. Alapesetben, ha mondjuk három megyéből kettőben a demokraták erősek, egyben pedig a republikánusok, három választókörzettel két demokrata és egy republikánus jelöltet kapunk. Ha viszont úgy osztjuk el a választókörzeteket, hogy mindegyik nagy része a demokrata megyékben legyen, de mind markoljanak ki kicsit a republikánus megyéből, akkor máris három demokrata képviselőnk van, nem kettő.
Ezzel egész ügyesen ki lehet használni a választási rendszerek sajátosságait. Van egyébként a gerrymanderingnek legitim verziója is, ahol mondjuk többségében kisebbségek lakta területeket jelölnek ki különálló választókörzetté, hogy ezzel nagyobb politikai képviseletet adjanak a kisebbségnek, ne vesszen el a szavazatuk a többségi körzetekben.
Szóval Holder korábban arról beszélt, hogy Obama munkájának nagy része a Nemzeti Demokrata Újrakörzetező Bizottság támogatása lesz. A republikánusoknak itt komoly előnyeik vannak, több évtizede rájöttek, hogy ha hosszútávú politikai hatalomátvételben gondolkodnak, akkor a körzetek megrajzolásának joga hozzájuk kell kerüljön. A demokratáknak most sikerült rájönnie ugyanerre, és igyekeznek is megnyerni azokat a körzeteket, amiket később újra tudnak majd rajzolni.
Megint jön
Ezzel párhuzamosan szeretnék megtámani Jeff Sessionst, Trump új főügyészét is. Sessions ugyanis, mivel ő maga egy hiperkonzervatív déli politikus, elkezdte lebontani azokat a választójogi reformokat, amiket Obama elkezdett. Ilyen reform volt például, hogy ne kérjenek fényképes igazolványt a szavazófülkék előtt. Ennek visszavonása elég komolyan korlátozná azokat a fekete szavazókat, akiknek többnyire nincs fényképes igazolványuk (ez egy európai számára elképzelhetetlen, de egyáltalán nem kötelező, hogy legyen nekik).
A legújabb Obamával kapcsolatos pletykák most jöttek elő a Hill cikkében. A lap szerint Obama szépen óvatosan elkezd majd egyre több politikai adománygyűjtő eseményen részt venni, és kicsit látványosabban be is áll a neki szimpatikus jelöltek mögé. Az első ilyen jelölt Ralph Northam lehet, aki Virginia kormányzóságáért indul majd el. Obama állítólag már találkozott is a Demokrata Párt vezetőivel, hogy megbeszéljék a részleteket.
Az egésszel egy probléma lehet. Obama nem térhet vissza igazán látványosan, mert azzal nemcsak a demokratáknak, de Trumpnak is segítene. Trumpnak ugyanis jelenleg mindennél nagyobb szüksége van egy ellenfélre, akit folyamatosan támadhat, és aki miatt összeránthatja a folyamatosan fogyatkozó támogatóit.
Kiemelt kép: Getty Images/Scott Olson
