Németország egyelőre nem tudja teljesíteni a védelmi kiadások növelését, de a biztonság és a stabilitás ügyét nem is szabad csak a haderőre koncentrálva szemlélni, figyelembe kell venni a a menekültekre fordított forrásokat is – mondta Sigmar Gabriel német külügyminiszter szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
A szociáldemokrata politikus szerint a NATO tagállamai közül igen kevesen teljesítik azt a vállalást, hogy a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékát fordítsák védelmi képességeikre. Köztük van a súlyos válsággal küszködő Görögország is. Gabriel szerint érdemes elgondolkodni azon, okos dolog-e a GDP 2 százalékát a hadseregre fordítani, miközben az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat. Nem biztos, hogy ez a politika nagyobb stabilitáshoz vezet Görögországban.
Nem kell fegyverkezési verseny
Az irány egyértelmű, senki sem vonja kétségbe, hogy a NATO-tagoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, és az Egyesült Államok is joggal várja el európai partnereitől, hogy tegyenek többet saját biztonságukért. Azonban el kell kerülni egy “fegyverkezési spirál” kialakulását, mert a nagyobb haderő nem vezet automatikusan nagyobb biztonsághoz.
A vitát ki kell szélesíteni, hisz régóta ismert, hogy a válságok megelőzése, a válságok utáni újjáépítés, a gazdasági együttműködés és az életkilátások javítása “sokkal nagyobb mértékben hozzájárulhat a biztonsághoz, mint bármilyen katonai kiadás”. Németország is vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli védelmi kiadásait – a jelenlegi, a GDP 1,2 százaléknak megfelelő 37 milliárd euróról -, de ehhez 24-25 milliárd eurót kellene előteremteni. Gabriel azt mondta:
nem tudom, honnan szerezhetnénk ennyi pénzt, ha nagyszabású adócsökkentést is akarunk.
Hozzátette, hogy Németország évi 30-40 milliárd eurót fordít a menekültek integrációjára, ami hozzájárulás a nemzetközi biztonsághoz és stabilitáshoz. Ezt is figyelembe kell venni a védelmi kiadások növeléséről szóló vitában.
