Franciaországban, de akár Olaszországban és Dániában is, előzetes engedélyt kell kérni, ha valaki megosztana vagy eladna egy olyan képet, amin szerzői jogi védelem alatt álló épület vagy szobor (például a Louvre piramisa vagy a koppenhágai kis hableány szobra) láthatóak. Ha nem teszi meg, akkor – elméletileg – számolnia kell azzal, hogy megbüntetik csakúgy, mintha mondjuk bliccelne a tömegközlekedésen.
Az Európai Bizottság fél felvenni a harcot a francia kormánnyal. Az ország egyébként kimagaslóan szigorú a szerzői jog tekintetében
– nyilatkozta Julia Reda, az Európai Parlament képviselője, majd hozzátette, a franciák elég okosak ahhoz, hogy elhitessék az EB-vel, hogy csináltak valamit, csak hogy azok ejtsék végre ezt az ügyet.
A Bizottság egyébként közmeghallgatást tartott márciustól kezdve, ami júniusban ért véget, és arra volt kíváncsi, mennyire legyen szigorú a szabályozás. Az eredményeket viszont még nem publikálták, és bár a héten megkérdezték Nathalie Vandystadt szóvivőt, nem válaszolt arra, nagyjából mikorra várható.
Günther Oettinger a Politicónak elmondta:
De miért tilos pont éjszaka fotózni?
A válasz egész egyszer: az éjszakai világítását ugyanis Pierre Bideau tervezte 1983-ban, különálló művészeti installációnak számít és jogvédelem van rajta, ami csak a művész halála után 70 évvel oldódik fel. Mivel Bideau még él, ezért határidő egyelőre nincs.
Dániában is van egy hasonló történet: ott Carl Jacobsen sörfőző kérte fel Edvard Eriksent, hogy készítsen egy szobrot Hans Christian Andersen híres mesehőséből, a kis hableányból. 1913-ban el is készült, Eriksen 1959-es halála után pedig az unokái örökölték a szobrot és a vele járó jogokat. A műről 150 kilogrammos bronz replikákat készítenek, azokat pedig közel 74 ezer euróért, azaz 23 millió forintért árulják – ebben pedig nincs benne az áfa és a szállítási díj. Ezzel a jogukkal 2029-ig élhetnek.
Az Eiffel-torony kivilágításának jogtulajdonosai egyébként elmondták,
Fejlécképünk: Europress / Getty
