Nagyvilág

A jövő nem sok jót ígér: újabb menekülthullám készül

Jemenben eddig közel háromezren vesztették életüket a légicsapásokban. Az ország súlyos humanitárius válságtól szenved, ami éhezéshez és újabb menekülthullám kialakulásához vezethet. Úgy tűnik, a térség politikai szereplőinek könnyebb volt a háborút elindítani, mint befejezni.

A harcok hónapok óta folynak, de egyik fél sem került közelebb a győzelemhez. A húti harcosok északon, míg a szaúdi koalíció és jemeni szövetségesei a dél-keleti régióban erősödött meg.

Yemen_Houthi_Insurgency_2015
forrás: www.edmaps.com

A polgárháború kirobbanása a 2011-es rendszerváltásban gyökerezik, amely korrupciót és a régi politikai elit győzelmét hozta. Ebben az időben vált a húti mozgalom katonai szervezetté, amely korrupcióellenes ideológiájával egyre több támogatót gyűjtött maga köré. Amikor a hútik 2014 szeptemberében elfoglalták a fővárost, Szanaát, a társadalom többsége már végérvényesen csalódott a politikai átmenetben. A hútiknak ez sem volt elég. Az ország egész területét ellenőrzésük alá akarták vonni, amitől aztán sorra elveszítették követőiket.

Fotó: Jászberényi Sándor
Fotó: Jászberényi Sándor

Szaúd-Arábia katonai beavatkozása 2015 márciusában újjárendezte az addig a belpolitikára korlátozódó harcokat. Szaúd-Arábia a hútik előretörését Irán növekvő befolyásaként értelmezte a térségben. Szalman király és fia, Mohammed bin Szalman vezetésével a szaúdi védelmi miniszter úgy döntött, hogy a hútik megfékezésével próbálja megerősíteni Abd Rabbuh Manszúr al-Hádi  jemeni elnököt és kormányát. Szövetségesei számos szunnita állam és az Egyesült Arab Emirség (UAE) tagállamai lettek. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szintén támogatta katonai akciókat, annak ellenére, hogy tisztában voltak egy humanitárius katasztrófa bekövetkezésének és a dzsihádista csoportok térnyerésének kockázatával.

A hadviselő felek

A média gyakran azt a képet közvetíti, hogy a háború az Irán által támogatott húti csapatok és Szaúdi-Arábia által támogatott Hádi-kormány között zajlik. Ez az értelmezés felszínes, és igencsak félrevezető lehet.Jemenben két érdekkör feszül egymásnak. Az egyiket a húti harcosok és a korábbi elnök, Ali Abdullah Száleh szövetségesei alkotják. Ők bár politikai értelemben valóban Iránhoz köthetők, sokkal kevésbé, mint azt általában állítani szokták. A másik érdekkör a különböző hútiellenes csoportokat tömöríti, amelyek csak lazán kapcsolódnak a Hádi-kormányhoz, és amelyeket esetenként a szaúdi koalíció támogat. Ezek a csoportok ritkán együttműködőek, érdekeik érvényesítéséért egymással is harcba keverednek.

fotó: Jászberényi Sándor
fotó: Jászberényi Sándor

A húti-Száleh érdekszövetség

Ez az érdekszövetség szorosan kapcsolódik Száleh 33 év alatt felépített politikai, katonai és törzsi kapcsolatrendszeréhez. Mind a szálehi, mind a húti csapatok az északi zaidita területek támogatását élvezik. Annak a régiónak a támogatását, amely most a leginkább szenved a szaúdi szövetség légitámadásaitól. Ennek a szövetségnek a hútik adják az ideológiai alapjait. Magukat Abdul-Malik al-Houthi követőinek tartják, akiket isten támogat Jemen felszabadításáért, a nyugati ideológiák kiűzéséért és Szaúd-Arábia felett aratott győzelemért.

fotó:Jászberényi Sándor
fotó:Jászberényi Sándor

A húti-Száleh érdekszövetséget a közös ellenség tartja össze. Együttműködésük a 2011-es politikai átmenet következménye, ami mindkettejük számára kudarcot hozott.

Az iráni támogatás

Szaúd-Arábia, a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak koalíciós partnerei és a Hádi-kormány azzal vádolja a hútikat, hogy ők Irán jemeni jobb keze. Szélsőséges zaiditák csoportjának tartják őket, akiket Teherán irányít.

A hútiellenes érdekszövetség

A hútiellenes szövetség három fő pillére a déli szeparatisták csoportja, a szunnita iszlamisták és a hútik egyéb törzsi ellenfelei. Ezek a csoportok egymással fedésben állnak.

A legtöbb hútiellenes harcos a déli szeparatisták közül való. Mielőtt a háború 2015 márciusában kitört volna a déli területek legfőbb politikai csoportja, a Hiraak egy békés mozgalom volt, amely a dél függetlenségére és nagyobb autonómiájára hívott fel. Mára katonai szervezeteket fog össze, amely “Déli Ellenállásként” emlegeti magát.

fotó: Jászberényi Sándor
fotó: Jászberényi Sándor

A hútiellenes érdekszövetség számos szunnita iszlamista csoportot is magába foglal , amelyek taktikai és politikai szempontból lényegesen különböznek egymástól, azonban hútiellenes ideológiájuk szorosan összeköti őket.

Ezek közül az egyik legerősebb az Ál-Káida az Arab-félszigeten, (AQAP), mely egy katonai iszlamista szervezet. Vélhetően az AQAP és az IS a háború legnagyobb nyertese. Mindkét szervezet a hútik ideológiai ellenfele, akik a síitákat hitehagyottak eretnekeknek tartják.

Nemzetközi támogatás

A hútiellenes front jelentős nemzetközi katonai, pénzügyi és politikai támogatást kapott.

Elsőszámú támogatója Szaúd-Arábia, amely számos környező országgal kötött szövetségével a katonai hadjáratot vezeti. Ezek az országok finanszírozzák a hútiellenes katonák kiképzését is. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint további nyugati államok fegyvereladással támogatják a Perzsa-öböl országait, különösen Szaúd-Arábiát. Az USA ennél még tovább megy, hírszerzésben és a logisztikában is támogatást nyújt az országnak.

A háború lezárását sürgető eddigi szerződések és egyeztetések, beleértve a Nemzeti Párbeszéd Konferenciáját (National Dialogue Conference, NDC) és az ENSZ BT 2216. számú határozatát, nem jártak sikerrel.

Az NDC, amelynek sikerült összehoznia egymással szinte az összes politikai szereplőt, nem volt képes megoldani a két legsürgetőbb problémát: rendezni az állami struktúrát övező kérdéseket és a választások előtt tisztázni a hatalmi viszonyokat.

fotó: Jászberényi Sándor
fotó: Jászberényi Sándor

A 2216. számú határozat a biztonságpolitikai kérdéseknek csak töredékét érintette. A jövőre nézve fontos irányvonalakat fektetett le a lefegyverezéssel kapcsolatban, de figyelmen kívül hagyta, hogy mára nem a húti csapatok az egyetlenek, akik erőszakkal próbálnak érvényesülni a régióban.

Kihívások a régióban

Ami Jemenben hatalmi belharcnak indult, mára Szaúd-Arábia és Irán között dúló háborúvá vált. A két ország vetélkedése csak tovább nehezíti az ország politikai stabilitásának visszaállítását. Jemen komoly belpolitikai kihívás előtt áll. Azok a problémák, amelyek a konfliktus kialakulásához vezettek, továbbra sem oldódtak meg. A déli régió a függetlensége mellett elkötelezettebb, mint valaha. Az AQAP és az IS pedig kihasználva a politikai vákuumot, erőszakos hadjáratokat folytat.

ENSZ-tárgyalások

Nem meglepő, hogy az ENSZ által közvetített béketárgyalások eddig nem sok eredményt hoztak. Ismail Ould Cheikh Ahmed ENSZ követ a háború kirobbanása óta azon dolgozik, hogy a húti-Száleh és a jemeni kormány képviselőit egy asztalhoz ültesse, és megkezdődjenek a fegyverszüneti tárgyalások. Egyelőre mindkét fél úgy gondolja, kedvezőbb alkupozíciót nyer a katonai akcióik folytatásával.

fotó: Jászberényi Sándor
fotó: Jászberényi Sándor

Sem a húti-Száleh csapatok, sem a Hádi-kormány nem kompromisszum-képes, és nem hajlandó elköteleződni a helyzet békés megoldása mellett. A jövő nem sok jóval kecsegtet. Még ha be is fejeződnek a harcok, Jemen többé már nem lesz az, ami korábban volt. A térség a harcok folytatására rendezkedett be, ami a hadigazdaság bővülését, további hatalmi harcokat és politikai instabilitást hoz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik