A harcok hónapok óta folynak, de egyik fél sem került közelebb a győzelemhez. A húti harcosok északon, míg a szaúdi koalíció és jemeni szövetségesei a dél-keleti régióban erősödött meg.
A polgárháború kirobbanása a 2011-es rendszerváltásban gyökerezik, amely korrupciót és a régi politikai elit győzelmét hozta. Ebben az időben vált a húti mozgalom katonai szervezetté, amely korrupcióellenes ideológiájával egyre több támogatót gyűjtött maga köré. Amikor a hútik 2014 szeptemberében elfoglalták a fővárost, Szanaát, a társadalom többsége már végérvényesen csalódott a politikai átmenetben. A hútiknak ez sem volt elég. Az ország egész területét ellenőrzésük alá akarták vonni, amitől aztán sorra elveszítették követőiket.
Szaúd-Arábia katonai beavatkozása 2015 márciusában újjárendezte az addig a belpolitikára korlátozódó harcokat. Szaúd-Arábia a hútik előretörését Irán növekvő befolyásaként értelmezte a térségben. Szalman király és fia, Mohammed bin Szalman vezetésével a szaúdi védelmi miniszter úgy döntött, hogy a hútik megfékezésével próbálja megerősíteni Abd Rabbuh Manszúr al-Hádi jemeni elnököt és kormányát. Szövetségesei számos szunnita állam és az Egyesült Arab Emirség (UAE) tagállamai lettek. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szintén támogatta katonai akciókat, annak ellenére, hogy tisztában voltak egy humanitárius katasztrófa bekövetkezésének és a dzsihádista csoportok térnyerésének kockázatával.
A hadviselő felek
Jemenben két érdekkör feszül egymásnak. Az egyiket a húti harcosok és a korábbi elnök, Ali Abdullah Száleh szövetségesei alkotják. Ők bár politikai értelemben valóban Iránhoz köthetők, sokkal kevésbé, mint azt általában állítani szokták. A másik érdekkör a különböző hútiellenes csoportokat tömöríti, amelyek csak lazán kapcsolódnak a Hádi-kormányhoz, és amelyeket esetenként a szaúdi koalíció támogat. Ezek a csoportok ritkán együttműködőek, érdekeik érvényesítéséért egymással is harcba keverednek.
A húti-Száleh érdekszövetség
Ez az érdekszövetség szorosan kapcsolódik Száleh 33 év alatt felépített politikai, katonai és törzsi kapcsolatrendszeréhez. Ennek a szövetségnek a hútik adják az ideológiai alapjait. Magukat Abdul-Malik al-Houthi követőinek tartják, akiket isten támogat Jemen felszabadításáért, a nyugati ideológiák kiűzéséért és Szaúd-Arábia felett aratott győzelemért.
A húti-Száleh érdekszövetséget a közös ellenség tartja össze. Együttműködésük a 2011-es politikai átmenet következménye, ami mindkettejük számára kudarcot hozott.
Az iráni támogatás
Szaúd-Arábia, a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak koalíciós partnerei és a Hádi-kormány azzal vádolja a hútikat, hogy ők Irán jemeni jobb keze. Szélsőséges zaiditák csoportjának tartják őket, akiket Teherán irányít.
A hútiellenes érdekszövetség
A hútiellenes szövetség három fő pillére a déli szeparatisták csoportja, a szunnita iszlamisták és a hútik egyéb törzsi ellenfelei. Ezek a csoportok egymással fedésben állnak.
A legtöbb hútiellenes harcos a déli szeparatisták közül való. Mielőtt a háború 2015 márciusában kitört volna a déli területek legfőbb politikai csoportja, a Hiraak egy békés mozgalom volt, amely a dél függetlenségére és nagyobb autonómiájára hívott fel. Mára katonai szervezeteket fog össze, amely “Déli Ellenállásként” emlegeti magát.
A hútiellenes érdekszövetség számos szunnita iszlamista csoportot is magába foglal , amelyek taktikai és politikai szempontból lényegesen különböznek egymástól, azonban hútiellenes ideológiájuk szorosan összeköti őket.
Ezek közül az egyik legerősebb az Ál-Káida az Arab-félszigeten, (AQAP), mely egy katonai iszlamista szervezet. Vélhetően az AQAP és az IS a háború legnagyobb nyertese. Mindkét szervezet a hútik ideológiai ellenfele, akik a síitákat hitehagyottak eretnekeknek tartják.
Nemzetközi támogatás
Elsőszámú támogatója Szaúd-Arábia, amely számos környező országgal kötött szövetségével a katonai hadjáratot vezeti. Ezek az országok finanszírozzák a hútiellenes katonák kiképzését is. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint további nyugati államok fegyvereladással támogatják a Perzsa-öböl országait, különösen Szaúd-Arábiát. Az USA ennél még tovább megy, hírszerzésben és a logisztikában is támogatást nyújt az országnak.
Az NDC, amelynek sikerült összehoznia egymással szinte az összes politikai szereplőt, nem volt képes megoldani a két legsürgetőbb problémát: rendezni az állami struktúrát övező kérdéseket és a választások előtt tisztázni a hatalmi viszonyokat.
A 2216. számú határozat a biztonságpolitikai kérdéseknek csak töredékét érintette. A jövőre nézve fontos irányvonalakat fektetett le a lefegyverezéssel kapcsolatban, de figyelmen kívül hagyta, hogy mára nem a húti csapatok az egyetlenek, akik erőszakkal próbálnak érvényesülni a régióban.
Kihívások a régióban
A két ország vetélkedése csak tovább nehezíti az ország politikai stabilitásának visszaállítását. Jemen komoly belpolitikai kihívás előtt áll. Azok a problémák, amelyek a konfliktus kialakulásához vezettek, továbbra sem oldódtak meg. A déli régió a függetlensége mellett elkötelezettebb, mint valaha. Az AQAP és az IS pedig kihasználva a politikai vákuumot, erőszakos hadjáratokat folytat.
ENSZ-tárgyalások
Nem meglepő, hogy az ENSZ által közvetített béketárgyalások eddig nem sok eredményt hoztak. Ismail Ould Cheikh Ahmed ENSZ követ a háború kirobbanása óta azon dolgozik, hogy a húti-Száleh és a jemeni kormány képviselőit egy asztalhoz ültesse, és megkezdődjenek a fegyverszüneti tárgyalások. Egyelőre mindkét fél úgy gondolja, kedvezőbb alkupozíciót nyer a katonai akcióik folytatásával.
Sem a húti-Száleh csapatok, sem a Hádi-kormány nem kompromisszum-képes, és nem hajlandó elköteleződni a helyzet békés megoldása mellett. A jövő nem sok jóval kecsegtet. Még ha be is fejeződnek a harcok, Jemen többé már nem lesz az, ami korábban volt. A térség a harcok folytatására rendezkedett be, ami a hadigazdaság bővülését, további hatalmi harcokat és politikai instabilitást hoz.
