Megpróbálja felrázni a menekültügyi eljárásokat és a migránsok, menekültek elhelyezését az Európai Unió, és erre a Politico szerint elég radikális módszert választott. A dolog gerince az lenne, hogy a dublini rendelet hatályban maradna valahogy, szóval az első EU-s országban kéne a menedékkérelmet benyújtani, de az adott országnak nem lenne kötelessége ott tartani az illetőt.
A rendszer szerint ha egy államnak megállapított kvótát 150 százalékkal meghaladna az érkezők száma, automatikusan beindulna az e feletti migránsok elszállítása. Az Európai Bizottság fő gondja, hogy egyes államok nem akarnak részt venni a kvótarendszerben: Magyarország népszavazást tart, Szlovákia bírósághoz fordul.
"Migration:a global challenge. Int. community must do its fair share by resettling refugees" https://t.co/AIQX0ljMCD pic.twitter.com/JPgBi9vvqD
— European Commission (@EU_Commission) May 4, 2016
Erre lenne válasz a kiemelt rész, miszerint aki ki akar maradni a kvótarendszerből, az fizessen annak az államnak, ami helyette ellátja a migránsokat. A javaslat persze anyagi szolidaritásról szól, de voltaképp egyfajta bírságról lenne szó, és ráadásul nem kis összegekről.
A FT szerint ez azt jelenti, hogy pl. a 6500-as kvótával rendelkező Lengyelországnak 1,5 milliárd euróba, azaz 469,5 milliárd forintba kerülhet, ha kimarad. Ezt nem erősítették meg a Bizottságnál, közölvén, hogy szimbolikus lesz az összeg csupán. Görög- és Olaszország nagy haszonélvezője lehet az új szabályozásnak, de a menekülthullámból eddig úgy-ahogy kimaradó lengyelek, lettek vagy finnek nagyobb terhet kaphatnak. A brit EU-tagsági népszavazásnak se tehet jót, ha rájuk kényszerítenek menekülteket.
Más változások is jönnek, a menekültkérelmek elbírálása is szigorúbb lesz, valamint az EU-Törökország megállapodás értelmében jöhet a törökök vízummentessége, na meg az EU átvesz tőlük kiszolgáltatott menekülteket is.
Orbán szorulhat
Mindez persze komoly csapás Orbán Viktor kormányára: Orbán hosszú hónapok óta arra építi a politikáját, hogy távol tartja az országtól a menekülteket, azaz hivatalos kommunikációban betű szerint betartják a schengeni egyezményt. A kormány egyfelől határzárat, azaz gyodát létesített a szerb és a horvát határon, elrettentette a menekülteket, szigorú törvényeket hozott ellenük és szabadságharcot hirdetett a Brüsszel által oktrojált “kötelező betelepítési kvóta” ellen.
Erre jött rá Orbánék népszavazási kezdeményezése, amit kedden a Kúria is jóváhagyott – részben azzal az indokkal, hogy az nem sértene nemzetközi szerződést, és az EU-s joggal sem áll ellentétben. Ez lesz a kérdés, ha az Alkotmánybíróság is elkaszálja az ellenzéki panaszokat:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Az EU mostani döntése értelmében nem lenne kötelező a betelepítés, így a kérdés valamennyire értelmét vesztené (azért valamennyire, mert a kormány érvelhet azzal, hogy a befogadás helyetti pénzbefizetés egyfajta szankció, ami kötelezővé teszi azt a bizonyos betelepítést).
Balkán után Földközi-tenger
Az utóbbi időszakban egyébként drasztikusan lecsökkent az Európába érkező menekültek száma, de az útvonal is áthelyeződött. Miután megszületett a törökökkel az egyezmény, hogy az EU anyagilag is támogatja a szír és iraki menekültek helybentartását, sőt visszavételét, ráadásul a macedónok és a bolgárok is lezárták a határaikat, a korábbi hullám töredéke ér csak görög partokat.
Eközben ismét a káoszba süllyedt Líbia felől ömlenek a menekültek, és ez újra és újra százak halálához vezet a viharos Földközi-tengeren (a napokban 113-an veszhettek hullámsírba). A líbiai helyzet azonban még nincs megoldva, a tengerre nem lehet falat építeni, szóval a menekülthullám még korántsem csengett le.
