Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt fogja javasolni jövő szerdán, hogy az EU-országok 160 ezer menekült befogadását vállalják át a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól – közölte pénteken Natasha Bertaud, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője.
A 160 ezer főbe beleértendő az a 40 ezer ember is, akiknek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból. Ezt egészítené ki az a további 120 ezer fő, akiket az előbbi két országtól, valamint Magyarországtól kellene átvállalniuk a többieknek. A szóvivő hozzátette: a 120 ezer fő tekintetében még egyeztetés tárgya, hogy a három említett országtól egyenként hány menekültet kellene átvállalnia a többi tagállamnak.
A sajtótájékoztatón több kérdés hangzott el arról, mit szólna a brüsszeli bizottság ahhoz, ha Magyarország – mint ennek az eshetőségét Orbán Viktor miniszterelnök megemlítette csütörtöki brüsszeli sajtóértekezletén – kerítést húzna fel a magyar-horvát határon is. Natasha Bertaud egyfelől felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-horvát határ jelenleg a schengeni övezet külső határának számít, és az övezethez tartozó országok saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy miként védelmezik az övezet külső határát.
Másfelől azonban Horvátország a schengeni övezet tagjelöltje. A brüsszeli bizottság már korábban is helytelenítette a határkerítések létrehozását – mondta. A szóvivő szerint ilyen kerítés felhúzása a magyar-horvát határon “legalábbis nem kívánatos lenne”.
Macedón-szerb-magyar-osztrák megállapodást kötöttek a közös határvédelemről
A határvédelemről és a migrációs helyzet kezeléséről szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a macedón, a szerb, a magyar és az osztrák belügyminisztérium képviselői pénteken a macedóniai Ohridban. A közös határőrizetre vonatkozó dokumentumot Mitko Csavkov macedón, Nebojsa Stefanovic szerb és Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, valamint Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára írta alá.
A megállapodás értelmében a vegyes határőrizeti egységek a szerb-magyar, a szerb-macedón és a macedón-görög határon teljesítenek majd szolgálatot, az elsődleges cél pedig az embercsempészet és az illegális határátkelés megakadályozása.
Nebojsa Stefanovic szerint a megállapodás jól tükrözi, hogy az aláíró országok mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy a migránsok megnövekedett száma miatt kialakult helyzetre megoldást találjanak. Szerinte “elengedhetetlen, hogy az Európai Unió átfogó és teljes megoldást találjon, és ne olyat, ami csak részlegesen elégít ki egy, két vagy három országot”.
“Annak ellenére, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, országunk – felelős államként – készen áll arra, hogy kivegye a részét a válság megoldásából, hogy befogadjon bizonyos számú migránst. Készek vagyunk arra, hogy továbbra is jó házigazdák legyünk, és hogy az összes európai állammal együtt egy átfogó megoldáson dolgozzunk” – fogalmazott a szerb belügyminiszter.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Görögország, Macedónia, Szerbia és Magyarország csak tranzitországnak számít, és reálisan nem várható el, hogy ezek az országok viseljék a legnagyobb migrációs terheket, azaz hogy minden, ami történik, ezeknek az országoknak a problémája legyen.
“Ez nem egyetlen ország, hanem az egész Európai Unió problémája” – vélekedett Nebojsa Stefanovic. Macedónián keresztül naponta 2-3 ezer migráns jut Szerbiába, akik néhány napon belül már a szerb-magyar határon kísérelnek meg átjutni.
