Külföld
korea tüntetés (Array)

Azt hiszi, vége a hidegháborúnak? Nagyot téved!

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 08. 23. 16:00

Történelmi pillanatok zajlottak le, amikor John Kerry amerikai külügyminiszter Havannába látogatott. Egy hidegháborúból maradt balhé ezzel megoldódott, de maradt még bőven.

Az elnökségének örökségét bebetonozni vágyó Barack Obama nemrég nagy dolgot tett: elkezdett egy történelmi viszályt lezárni. Az Egyesült Államok némi vatikáni közvetítéssel végre lezárta a Kubával fennálló, még a hidegháborúban konzerválódott rossz viszonyát, a két ország nagykövetségeket nyitott újra, Obama lekezelt Raúl Castróval, John Kerry külügyminiszter pedig Havannában járt.

Ugyan a republikánus többségű Kongresszus még behúzhatja az enyhülési folyamatban a kéziféket, de Kuba ügye már sínen van. A hidegháborús konfliktusok a Szovjetunió és a kommunizmus bukásával nagyrészt elenyésztek, inkább a muszlim nemzetek és az Egyesült Államok közti konfliktusok dominálták az utóbbi pár évtizedet. Maradtak azonban így is régi zárványok.

A felhorgasztott medve

Érdekes kérdés a hidegháborús ősellenség, Oroszország helyzete. A gorbacsovi enyhülés éveiben egészen baráti volt a légkör, aztán az 1998-as gazdasági válság nagyon megrázta Oroszországot. Borisz Jelcin maga sem kakaskodott, aztán jött a keménykezű utód, Vlagyimir Putyin. Putyin és az aktuális amerikai elnök viszonya nem volt mindig rossz, először talán a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer és a 2008-as grúziai háború idején került mélyebbre.

 

Az utóbbi másfél év ukrajnai történései, a Krím elfoglalása és a kelet-ukrajnai konfliktus szítása azonban új hidegháborút eredményezett. Miközben az oroszok egyre-másra tartják a hadgyakorlatokat és stratégiai bombázókkal riogatják a nyugati államokat, a NATO már Magyarországot is meghintené tankokkal és gyorsreagálású erőket telepít az oroszokhoz közeli tagországokba.

Kimék Koreája

A legjellemzőbb Észak-Korea: Kim Dzsong Il rezsimjét nem érintette meg a kommunizmus széthullása, a koreai és sztálinista elemekből mixelt dzsucse rendszer megingathatatlan maradt. Tény, hogy súlyos éhínséget eredményezett az orosz piac elvesztése, de a rendszer kívülről szilárdnak tűnt, sőt növelte katonai potenciálját. Phenjan atomfegyvert fejlesztett ki magának, nagy hatótávolságú rakétákkal kísérletezik, és havonta lángtengerrel fenyegeti meg Dél-Koreát és az USA-t.

A koreai háború formálisan még zajlik (csak fegyverszünetet kötöttek 1953-ban), és több incidens is volt a határ mentén az utóbbi években: a Cseonan déli hadihajó elsüllyesztése, a Jonpjong-sziget ágyúzása vagy épp a mostani aknás eset. Mondjuk ez nem meglepő, ha ugyanaz a család irányít egy országot 1948 óta.

A harmadik hadtest: Latin-Amerika

Kuba kivételével is akadtak (had)színterek Amerikában a világok harca idején. Emlékezetes az amerikaiak több beavatkozása – akár csupán a CIA bevetésével, fű alatt – Chilében, Nicaraguában vagy épp Grenadában. A 21. század elején aztán feltámadt a már csak Kubában megmaradt szocializmus, és hamar elterjedt a latin-amerikai államokban. Hugo Chávez, majd utóda, a Szaddám Husszein-hasonmás Nicolás Maduro rajongásig szerette ostorozni Amerikát, de ebbe a sorba beállt a balra tolódott Ecuador, Nicaragua, Argentína és Bolívia is.

chávez (Array) 

Palesztin-izraeli viszály

Ez a konfliktus kissé homályzóna az eddigiekhez képest: ugyanis nem annyira ideológiai mozgatórugói vannak, mint két csoport közti gyűlöleti. Azonban ahogy fejlődött a konfliktus, az USA és a Szovjetunió szépen felsorakozott a két oldal mögött: az amerikaiak az izraelieket kezdték támogatni, a szovjetek pedig az arab szövetségeseket pumpálták haditechnikával. Ezzel a két nagyhatalom azt érte el, hogy a konfliktus nem csendesedett el, hanem a mai napig befagyott.

Irán, az ősellenség

Irán esetében azért már könnyebben tudjuk a hajcihőt a hidegháborúhoz kötni: Amerika mindvégig kiállt az ellenfeleivel keményen leszámoló Reza Pahlavi sah mellett, akit 1979-ben egy széleskörű, több szervezetből és milíciából (köztük a kommunistákból) összeverődött front megbuktatott. A hatalomra került síita vallási előkelőségekből álló vezetés Komeini ajatollahhal az élen a sahot támogató Amerika ellen fordult, aminek csúcsa az 1979-es követségi túszdráma volt. Elég csak a hosszan elnyúló atomvitára vagy Mahmúd Ahmadinezsád korábbi elnök kirohanásaira gondolni, hogy belássuk, a nukleáris megállapodás ellenére ez a konfliktus is létezik a mai napig.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.