A világ katonai kiadásai lényegében nem változtak 2014-ben, miután az Egyesült Államok és Nyugat-Európa csökkenő költését ellensúlyozták más országok növekvő fegyvervásárlásai. Főleg a közel-keleti, a kelet-európai, valamint az afrikai konfliktusok hatására, írja jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
A jelentés szerint a fegyverkezési kiadások globálisan 0,4 százalékkal 1,8 billió dollárra csökkentek. Az amerikai költekezé 6,5 százalékkal volt alacsonyabb mint az előző évben, köszönhetően a költségvetési hiány csökkentésére irányuló lépéseknek, ezzel szemben az Egyesült Államokat a legnagyobb fegyvervásárlók listáján követő Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia jelentősen növelték vásárlásaikat.
Katonai beruházásainak összegét a legnagyobb arányban, 17 százalékkal Szaúd-Arábia emelte meg, miközben Kína fegyverkezési kiadásai 9,7 százalékkal nőttek, körülbelül 216 milliárd dollárra.
Sam Perlo-Freeman, a SIPRI programigazgatója szerint az ukrajnai konfliktus számos Oroszország-közeli államot katonai kiadásainak emelésére késztetett, különösen Közép-Európában, a Baltikumban és Észak-Európában. Másfelől viszont a katonai célokra legtöbbet költő öt nyugat-európai ország – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország további, kisebb megtakarításokat eszközölt a költségvetésében.
“Az ukrán válság alapvetően megváltozatta a biztonsági helyzetet Európában, de ez egyelőre a legnyilvánvalóbban Oroszország szomszédainál figyelhető meg”, mondta Perlo-Freeman. Másutt a megszorítások hatására továbbra is a kiadások csökkenését lehetett megfigyelni.
Maga Ukrajna 2014-ben több mint 20 százalékkal fokozta katonai célú költekezését, 2015-ben pedig több mint duplájára tervezi emelni a fegyveres erőire fordított kiadásokat. Moszkva, az ukrán konfliktus előtt készített terveinek megfelelően szintén többet költ majd fegyverekre az idén.
