Az Egyesült Államoknak a Közel-Keletért és a Közép-Ázsiáért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) közölte, hogy az észak-iraki Moszul közelében elpusztították az ISIS tíz harci járműből álló konvoját, amely az amerikai hadsereg feltételezése szerint a szélsőséges szervezet vezetőit szállította.
Korábban az Al-Hadath arab televízióállomás azt állította, hogy az amerikai légierő lebombázott egy házat a nyugat-iraki Káim városában, amelyben az ISIS vezetői tanácskoztak. A csatorna azt állította, hogy a légicsapásban több tucatnyian meghaltak, és vélhetően Bagdadi is részt vett a találkozón.
Lefejező csapások indulnak
Az Egyesült Államok és koalíciós partnerei már közel 800 légicsapást mértek az Iszlám Államra Irakban és Szíriában. Célba vettek irányító és kiképző központokat, páncélozott járműveket, olajfinomítókat, ellátást szállító kamionokat, tüzérségi lövegeket és bunkereket, de az ISIS vezetői még hiányoztak a listájukról.
Az Obama-kormány augusztus 8-án döntött a bombázásokról, de “lefejező csapást”, olyan támadást, mely kifejezetten az Iszlám Állam magas rangú katonai parancsnokai ellen irányulna, még nem mért senkire. Eléggé kirívó, hogy az amerikaiak nem élnek ezzel a taktikával, mely máskor mindig fontos része a terrorizmus-ellenes stratégiájuknak, írja a lap.
Forrás: MTI/AP/Amerikai Központi Parancsnokság
Obama szeptember 10-én fedte fel az ISIS elleni hadjárat részleteit. Azt mondta, hasonló tervet fog véghez vinni, mint Jemenben vagy Szomáliában, ahol a legveszélyesebb terroristákat megsemmisítették és támogatták a frontvonalon harcolókat. Ezzel szemben, idáig még egyszer sem vették célba a terrorszervezet fejeit. Állítólag egy szeptemberi bombázás során Abu Bakr al-Bagdadinak, az ISIS vezetőjének egyik fontos segédje, Abu Hadzsar al-Sufi meghalt Moszulban, de az amerikai hadsereg még nem erősítette meg a hírt.
Most azonban úgy tűnik, az Egyesült Államok már készül a vezérek kiiktatására. “A lehetséges jövőbeli műveletek felfedésétől eltekintve, már régóta hangsúlyozzuk, milyen fontos, hogy megtörjük az ISIS vezetői és ellenőrzői képességeit, szóval, biztosíthatom Önöket, amíg szükséges, folytatni fogjuk a célzott légicsapásokat” – nyiltkozta Curtis J. Kellog, az amerikai központi parancsnokság szóvivője.
A források is nagy szerepet játszanak ilyen esetben. Értékes célszemélyek felkutatása ugyanis idő- és munkaigényes, sok megfigyelő és felderítő egységet kíván, melyekből az Egyesült Államok még mindig sokat állomásoztat Afganisztánban. Egy védelmi tisztviselő szerint…
…az Egyesült Államok akkor száll be az irakiak segítésébe több forrással és támogatással, ha az ISIS elleni harc tovább komolyodik és akkor kapnak majd kiemelt fontosságot az értékes célszemélyek is.
De először meg is kell őket találni, amihez sok helyi hírszerzőre lenne szükség. A precíz információ elengedhetetlen, mert sok katonai célpont zsúfolt központokban dolgozik, vagy átutazik rajtuk, akár az észak-iraki Moszulon, és egy ilyen esetben intézett kóbor csapás sok civil áldozattal járna.
Thomas Sanderson, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának főmunkatársa azt mondta, az USA új kapcsolatokat igyekszik kiépíteni, hogy minél több hírszerzőre tegyen szert Irakban és Szíriában, de ez nem megy egyszerűen. Az elmúlt évek iraki és afganisztáni háborúiban az amerikai katonatisztek kimentek a falvakba, hogy segítsék az építési munkálatokat, így bizalmas kapcsolatot alakíthattak ki a helyiekkel, akik ezek után szívesebben osztották meg velük az információkat.
Fotó: MTI/AP/Hálid Mohammed
A kémek is hazamentek
Amióta azonban 2011-ben az USA csapatai hazatértek, már nem ápolták ezeket a kapcsolatokat és a kémek is elhagyták az országot. Az amerikai különleges műveleti erők és a hírszerzés próbálja újra kiépíteni a kapcsolatait, de jóval kisebb léptékben és teljesn más körülmények között. Irakban még valamennyire számíthatnak az iraki biztonsági erők hírszerzésére, de Szíriában még annál is rosszabb a helyzet.
Kobani az egyetlen kivétel. A szír-török határ menti városban az Egyesült Államok a szíriai kurd erőkkel dolgozik együtt, hogy azonosíthassa a légitámadások célpontjait. “Hasonló dologra lenne szükség, hogy elfogjuk Bagdadit”– magyarázza Sanderson. “Ha meg tudnánk ölni a vezetőt, azzal demonstrálni tudnánk, hogy mindenki sebezhető.”
“Amióta a bombázások megkezdődtek, az ISIL előre láthatóan változtatott a viselkedésén. Harcosai elvegyültek a helyiek közt, visszafogták az elektronikus kommnikációt, és már nem közlekednek nagy számban nyílt terepeken. A városokba fészkelték be magukat, ami megnehezíti a kiiktatásukat,”– mondja David E. Johnson, a Rand Corporation katonai szakértője, “nem ölheted meg őket, ha nem találod őket.”
Colin Clarke, aki a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális hadviselés szakértője más szempotok alapján közelít. A terrorszervezetek vezetőire mért csapások ugyanis néha több kárt okoznak, mint amennyit használnak. Például mártírokat gyártanak, melyek jól beválnak az új tagok toborzásánál, vagy nagyon gyakran civil áldozatokat is követelnek, amivel a terrorista csoport elnyerheti a közvélemény támogatását.
Izrael szembesült ezzel a problémával az elmúlt évek során, mikor számos Hamász parancsnokkal sikerült végeznie. Bár felmorzsolta a csoport vezetését, de a bombák annyi civilt, köztük gyerekeket is megöltek, hogy az a Hamász támogatottságát növelte.
Fotó: MTI/AP/Az Iszlám Állam Rakkai Médiaközpontja
Vezérek helyén vakfoltok
A jogi és erkölcsi következményeken túl pedig még stratégiai akadályok is felmerülnek, egy megszokott vezető elmozdítása után ugyanis teljesen ismeretlenek kerülhetnek a helyére. “Ha kiiktatsz egy vezetőt, fennáll annak a veszélye, hogy vakfoltot hozol létre a saját hírszerzésed számára” – magyarázza Clarke. “Olyan ez, mintha a már ismert és az ismeretlen gonosz közt kellene választanod.”
A hírszerzés már idáig is sok erőt fektetett Bagdadi szervezeten belüli szerepének feltérképezésére, hogy ő-e az összetartó kapocs a csoportban, hogyan működik a hálózata és kik lehetnek a hatalom tényleges birtokosai? Az Iszlám Államot 2011 óta övező hatalmas publicitás és számos róluk készült elemzés ellenére azonban a vezetőkről és a csoport struktúrájáról rendelkezésre álló, alátámasztható tények száma igen kevés.
A Soufan Group, amerikai biztonsági és hírszerző cég jelentése alapján Bagdadi jelenleg “vitathatatlan hatalommal” rendelkezik. “Nem szükséges, hogy transzcendentális erőt tulajdonítsanak neki, vagy született vezető legyen, csak hogy elég erős legyen ahhoz, hogy az akaratát másokra kényszerítse.”
Nincs pontos információ arról, hogy hol tartózkodik, de úgy vélik a székhelye a szíriai Rakkában van, de sok időt tölt Moszulban is. Első nyilvános megjelenése júliusban volt, ő vezette az imát a moszuli Nagy Mecsetben, ami igen merész húzás volt részéről. Két helyettese, Abu Muslim al-Turkmani és Abu Ali al-Anbari korábban az iraki Baath párt tagjai voltak. Turkmani a különleges erők magas rangú tisztviselője volt és a katonai hírszerzésnél is dolgozott.
A Bagdadira mért légicsapás hatékonysága attól is függ, mennyi hatalmat enged át a segítőinek és többi parancsnoknak. Ha könnyen akadna helyettese, akkor a kiiktatása nem sokat érne.
Collin Clarke, a Rand Corporation szakértője szerint a célszemélyekre irányuló bombázások hiányának oka a hírszerzésbeli akadályok és az ilyen támadások hasznosságáról folytatott vita: “Mindkét dolog igen aggasztja most az amerikai kormányt.”
