Nagyszüleink beszámolóiból mi is tudhatjuk, hogy egy háborúban szomorúan megszokottnak számít, hogy a katonák rendszeresen erőszakolnak meg nőket. A második világháború idejéből sokan hallottak történeteket arról, hogyan rejtették el a családok a lányokat és asszonyokat a Vörös Hadsereg benyomuló katonái elől, akik a becslések szerint 400-800 ezer nőt erőszakoltak meg csak Magyarországon.
Ez a „gyakorlat” azonban nem veszett a távoli múltba, és a közeli múltban és mostanában zajló háborúknak is megszokott része. Sőt. Kifejezetten „fegyverként” használják az ellenállás megtörésére az ellenséges népek asszonyai ellen elkövetett nemi erőszakot, aminek megszüntetésére kampányt indított az ENSZ, és amely kapcsán Londonban tartanak konferenciát több mint száz ország, valamint majdnem ezer szakértő, nemzetközi civilszervezet és túlélők részvételével.
A világhírnevét rengeteg jó ügyre felhasználó Angelina Jolie és a brit külügyminiszter vezette csúcstalálkozón vetítették le a Seeds of Hope (Remény magjai) című dokumentumfilmet, amelyben megszólalt két katona, akik kétezer bajtársukkal együtt részt vettek egy pár száz fős kongói falu elleni támadásban, aminek egyetlen egy célja volt: megerőszakolni a nőket. Amit meg is tettek. A katonák egy éjszaka alatt 79 nőt és gyereket mészároltak le, és a szám az elkövetkező napokban a duplájára emelkedett.
A dokumentumfilmeseknek a 2012 novemberében történt támadásról beszámoló két katona egyike, egy fiatal férfi kifejezetten büszkén, a megbánás legkisebb jele nélkül beszélt arról, hogyan erőszakolták meg a faluban talált nőket. „Amikor erőszakolunk, szabadnak érezzük magunkat” – jelentette ki a fiatal katona. „Meglátod, elkapod, elviszed, és azt csinálsz vele, amit akarsz. Néha megölöd. Amikor abbahagytad az erőszakot, megölöd a gyerekét. Néha csak az ölés kedvéért gyilkoltunk” – mondta a katona, aki a filmet készítő Fiona Lloyd-Davies jellemzése szerint „hencegve” számolt be a faluban végrehajtott tetteiről.
A másik, idősebb katonán azonban a rendezőnő elmondása szerint egyértelműen látni lehetett, hogy szégyenkezve számolt be az általa végrehajtott erőszakolásokról, remegve, egyik kezében egy Bibliát szorongatva. Elmondása szerint egységük vezetője volt az, aki kiadta a parancsot a nők megerőszakolására, és ő volt az, aki az elsőt végrehajtotta, miután katonáit maga és áldozata köré gyűjtötte.
A Minova nevű faluban elkövetett bűnök miatt mindössze 37 katonát tartóztattak le, akik közül egy hónapja kettő, azaz kettő katonát találtak bűnösnek, a többi szabadon távozhatott. Lloyd-Davies szerint ez egy „hatalmas elvesztegetett lehetőség” volt, amit fel lehetett volna használni arra, hogy megváltozzon a helyzet, amiben a háborús erőszakot a harcok velejárójaként fogadják el. A rendezőnő elmondta: reméli, hogy a Londonban tartott konferencia változást fog hozni.
