Nagyvilág

A magyarokra is lecsapnának a szerb „nyelvi őrjáratok”

A konzervatív, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) egyik képviselője a Vajdaság magyarok lakta részein ellenőriztetné, hogy az ott élők beszélnek-e szerbül.

Korábban a témában:

A szerbiai politikusok és közszereplők szerdán egyhangúlag ítélték el Milenko Jovanovnak, a DSS képviselőjének erre vonatkozó előző napi kijelentését.

Válaszcsapásként indítaná az őrjáratot

Szerbiában a hivatalos adatok szerint mintegy 250 ezer magyar él. Azokon a településeken, ahol arányuk meghaladja az összlakosság 15 százalékát, a szerb mellett a magyart is hivatalos nyelvként lehet használni.

Jovanov azt mondta: tudomása szerint vannak olyan települések, ahol senki sem tud szerbül. “Utánajárunk annak, hogy a Szerbiában élő magyarok beszélik-e és ha igen, milyen szinten a szerb nyelvet, így ne történhessen meg az, hogy egyes helységekben ha az ember szerbül szólal meg, nem tudja magát megértetni a helyi lakossággal” – hangsúlyozta.

Magyarázata szerint a “nyelvi őrjárat” válaszlépés lenne a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) úgynevezett nyelvi rendőrségére, amelyet körülbelül egy hónapja “állítottak fel” azzal a céllal, hogy megvizsgálja, valóban hivatalos használatban van-e a magyar nyelv azokon a helyeken, ahol a lakosság aránya azt indokolja.

Ellenkezik a józan ésszel

A DSS bejelentésére Várady Tibor nemzetközi jogász – aki egyben tagja az MNT-nek – úgy reagált: természetes, hogy a kisebbségeknek ismerniük kell a többségi lakosság nyelvét, de nem kell erre kényszeríteni őket. Szerinte a nemzeti tanácsok és az iskolák együttműködésével lehet ezt a problémát a leghatékonyabban orvosolni. Emlékeztetett arra, hogy az MNT egyik kiemelt célja a szerb nyelvi felzárkóztatás.

Muskinja Heinrich Anikó vajdasági tartományi ombudsman is elítélte a DSS tervét, szerinte az ilyen bejelentések ronthatják a nemzetek közötti viszonyt a Vajdaságban, félelmet keltenek a nemzeti kisebbségek körében. Leszögezte emellett, hogy a politikai szervezeteknek nincs jogosultságuk ilyen jellegű tevékenységre, különösen akkor nem, ha azt “politikai reklámra” akarják használni, éppen akkor, amikor Magyarország és Szerbia kapcsolata nagyon jó.

Meho Omerovic, a tartományi kisebbségjogi bizottság elnöke ennél is erősebben fogalmazott. Szerinte “ellenkezik a józan ésszel” a magyarokat vizsgáló nyelvi őrjárat ötlete.

A felvetéssel kapcsolatban Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője kifejtette: nem tudja, melyik jogszabályban szerepel az a kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek képviselőinek beszélniük kell szerbül. Hozzátette azonban: ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kisebbségeknek saját érdekükben nem kell elsajátítaniuk annak az országnak a nyelvét, amelyben élnek.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.