A magyaroknak üzent Orbán
A magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak – válaszolta kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Fejér megyei Kőszárhegyen, miután ünnepélyesen átadott egy telephely-fejlesztési beruházást. A kormányfő kijelentette, Magyarország nem része a konfliktusnak.
Orbán Viktor a külhoni magyaroknak azt üzente: “számíthatnak ránk”.
Fidesz: ne legyen kampánytéma Ukrajna!
A Fidesz nem lesz partner abban, hogy az ukrajnai konfliktus magyar belpolitikai kampánytéma legyen – ezt Zsigó Róbert, a kormánypárt szóvivője közölte.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke hétfőn arról beszélt, hogy az ellenzéki összefogás szerint az Országgyűlésnek foglalkoznia kellene az ukrán válsággal, el kellene ítélnie az oroszok agresszióra való előkészületeit és ki kellene állnia Ukrajna szuverenitása mellett.
Zsigó Róbert budapesti tájékoztatóján erre azt mondta: a parlament szakbizottságai a szerdai kormányülés után – ugyanúgy, ahogy eddig is – minden tájékoztatást megkapnak majd.
Deutsch kicsit direktebben fogalmazott
Korábban Deutsch Tamás osztott meg üzenetet az ukrán válsággal kapcsolatban. Lassan mondom, hogy Putyin is megértse: R U S Z K I K H A Z A! – írta a fideszes politikus Twitteren. Erre többen ajánlották neki, hogy ezt esetleg Orbánnak is mondhatná.
Az LMP rendkívüli parlamenti ülést akar
A Lehet Más a Politika (LMP) az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi az ukrán válsággal összefüggésben – jelentette be Schiffer András frakcióvezető.
Provokációt készítenek elő a Krímben?
Keddre virradóra ukránoknak álcázott elkövetők meggyilkolnak három-négy orosz katonát. A provokáció célja Kijev szerint az, hogy legyen indok az orosz csapatok Ukrajnába küldésére.
Ezt az információt a belügyminiszter helyettese, Mikola Velicskovics közölte a tárca honlapján hétfőn délután. A belügyminisztérium nem közölte, hogy honnan származik a provokációval kapcsolatos értesülés.
Mikola Velicskovics arról nem írt, hogy kik hajthatják végre a gyilkosságokat, de kijelentette, meg fognak büntetni mindenkit, akinek köze van a provokációhoz.
“Felszólítjuk magukat, hogy álljanak le! Vegyék tekintetbe, hogy a helyzetet figyelemmel kísérjük és ellenőrzésünk alatt tartjuk. Minden bűnöst ezzel az üggyel kapcsolatban megbüntetünk” – írta a belügyminiszter helyettese.
Ugyancsak hétfőn az orosz külügyminisztérium is lehetséges provokációkról számolt be. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia irányítója Genfben azt állította, bizonyos provokációkat készítenek elő a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri hadiflotta ellen. Részleteket azonban ő sem közölt.
Félnek a kárpátaljai magyarok
A bizonytalanság, a szakszerű tájékoztatás hiánya, és a háborútól való rettegés rányomja a bélyeget a hétköznapjaikra. A helyzet percről percre változik, az emberek egy része úgy véli, hogy talán még azt sem fogják idejében megtudni, ha kitörne a rettegett háború.
Rendkívüli EU-csúcs
“Nagyon rövid időn belül” rendkívüli EU-csúcsot tartanak Ukrajna ügyében – közölte hétfőn José Manuel Barroso, az Európai Bizottság Berlinben tartózkodó elnöke.
Brüsszelben ismertetett nyilatkozata szerint a helyzet nem javult, ezért a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek össze kell ülniük, hogy “közös választ” adjanak a fejleményekre, és “rendkívüli intézkedéseket” hozzanak. Barroso közölte, hogy eközben az unió a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt dolgozik az Ukrajna megsegítését célzó csomagon.
A brüsszeli bizottság elnökének kijelentése előtt uniós diplomáciai források már közölték, hogy ismét felmerült az – a hét végén félretett – elképzelés, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli tanácskozáson vitassák meg az Ukrajna körül kialakult helyzetet.
Több ezren álltak már át
A szimferopoli tájékoztatás szerint – írja az orosz állami hírügynökség – Krímben állomásozó ukrán belügyi erők több mint ezerötszáz katonája, valamint a határőrség mintegy 1700 munkatársa tett esküt. Az új, oroszbarát kormány nevében nyilatkozó tisztségviselő szerint az átállás rendkívül békésen zajlott. Hozzátette, az elkövetkező napokban várható, hogy a krími hatóságok oldalára átáll számos ukrán katonai parancsnok, akivel erről már folynak tárgyalások. Konkrét neveket nem említett.
Az ukrán flotta alig néhány napja kinevezett új parancsnoka, Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy vasárnap jelentette be, hogy felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra. Kijevben válaszul közölték: hazaárulásért vádat készülnek emelni ellene.
Blokád alatt a kercsi parti őrség
Az ukrán határőrség sajtószolgálata közölte emellett azt is, hogy az orosz katonák a blokád alá vont határőregységeknél megsemmisítették a kamerás megfigyelőrendszereket, és zavarják a mobiltelefon-összeköttetést. Az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség előzőleg, a Krími Autonóm Köztársaság új, oroszbarát kormányára hivatkozva azt jelentette, hogy már több mint háromezer ukrán katona állt át a krími orosz vezetés alá ez elmúlt napokban.
Az ukrán Szabadság rádió jelentése szerint az orosz erők a krími stratégiai objektumok jelentős részét ellenőrzésük alá vonták. Az elmúlt órákban blokád alá vonták a kercsi parti őrség csapatát.
Ugyanakkor Feodoszijában az ukrán tengerészgyalogság, Perevalnyében pedig a parti őrség még tartja magát, megakadályozta a helyi egységek területének elfoglalását. Utóbbi településen helyi lakosok és egyházi képviselők segítettek ebben az ukrán katonáknak.
Nincsenek is orosz katonák a Krím félszigeten?
Tagadta Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellé rendelt nagykövete hétfőn, hogy orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet, és szkeptikusan nyilatkozott egy esetleges EBESZ megfigyelői misszió felállításáról.
“Nincsenek arra vonatkozó információim, hogy orosz katonák állomásoznának (a Krím félszigeten) a (fekete-tengeri) flotta tagjain kívül, akik egy Ukrajnával kötött megállapodás értelmében vannak ott” – közölte Andrej Kelin nagykövet.
Korábban az ukrán kormány arról számolt be, hogy több ezer orosz katona szállta meg a Krím félszigetet, a moszkvai parlament felsőháza pedig felhatalmazást adott Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy szükség esetén – hivatalosan az ottani oroszok védelme érdekében – bevesse az orosz haderőt Ukrajna területén.
Híd Oroszország és a Krím között
A Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd építését rendelte el az orosz kormányfő. Ezt maga Dmitrij Medvegyev közölte hétfőn a BBC orosz nyelvű hírszolgálata szerint. “Ukrajna a múltban nagyon fontos kereskedelmi és gazdasági partnerünk volt, ma is az, s az lesz a jövőben is” – hangsúlyozta az orosz kormányfő.
“Szoros figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását. Vannak azonban általános érvényű döntéseink, egyebek között a tavaly decemberben aláírt dokumentumok, amelyeket senki sem változtatott meg, senki sem törölt el” – szögezte le Medvegyev, hozzátéve, hogy egyebek közt a Kercsi-szoroson átvezető, kereskedelmi folyosó kiépítéséről van szó. Egyúttal közölte: aláírta a szoroson átvezető híd megépítésére vonatkozó kormányrendeletet.
Medvegyev elmondta, utasította pénzügyminiszterét, Anton Sziluanovot, hogy folytassa a Krímnek nyújtandó pénzügyi segítségre vonatkozó javaslatok kidolgozását. A pénzügyi tárca szerint a javaslatok hétfő estig elkészülnek.
A Kercsi-szorosban építendő hídról Dmitrij Medvegyev még államfőként tárgyalt 2010 októberében Viktor Janukovics azóta megbuktatott ukrán elnökkel.
A Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő szoros, amely a dél-oroszországi Krasznodari területet a Krím félsziget keleti csücskétől választja el, a kercsi kompkikötőnél alig néhány kilométer széles.
Fodor: Paks miatt hallgatnak Orbánék
Fodor Gábor elfogadhatatlannak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János köztársasági elnök hallgatását az ukrán válság ügyében, aminek oka szerinte az Oroszországgal a paksi erőmű bővítéséről kötött “szégyenteljes szerződés”.
Hozzátette: tévúton jár, aki azt gondolja, hogy a kormány és az államfő azért hallgat, mert aggódik a kárpátaljai magyar kisebbségért, hiszen Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Traian Basescu román elnök is megszólalt, noha Ukrajnában jelentős létszámú lengyel és román kisebbség él.
A Liberálisok elnöke jelezte, ha a kormányoldal nem indítványozza a parlament összehívását, akkor az ellenzék megteszi, és olyan határozati javaslatot nyújtanak be, amely elítéli “az orosz agresszióra való előkészületet”, és kiáll az ukrán függetlenség és szuverenitás mellett. A kormány nem taszíthatja Magyarországot orosz függőségbe – mondta.
Ukrajna sem lehet orosz gyarmat
Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti listavezetője úgy fogalmazott: “Ukrajna sem lehet orosz gyarmat”, az Összefogás pártjai az ukrán önrendelkezés pártján állnak és európai kapcsolataikat is ezért vetik be.
A szocialista politikus azt mondta: Európa és az Ukrajnával szomszédos államok vezetői már mind megszólaltak a válság ügyében, ezzel szemben “Orbánék nem tekinthetők európai léptékű vezetőknek”. Szerinte az Orbán-kormány felkészületlen az ukrán válság következményeinek kezelésére.
Nyugatot hibáztatja a Jobbik
A párt teljes területi autonómiát követel a kárpátaljai magyar és ruszin kisebbségnek és arra szólította fel a nemzetközi közvéleményt, hogy szálljon síkra a Kárpátalján is megkezdődött katonai sorozások leállítása érdekében.
Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: bár a válság kirobbantásában kétségtelenül szerepet játszott Janukovics elnök korrupciója és a Régiók Pártjának a rossz kormányzása, elsősorban az ukrán ellenzéknek nyújtott “washingtoni és brüsszeli pénzügyi, politikai, erkölcsi és titkosszolgálati támogatásnak, aknamunkának és provokációnak a következménye a hidegháborút idéző konfliktus”.
Képmutatónak nevezte a nyugatot amiatt, hogy a “válságot leghosszabb ideig visszafogottan szemlélő és önmérsékletet tanúsító, a kisebbségeinek a védelmére kelő Oroszországot teszi meg a válság bűnbakjává”. Bírálta, hogy eközben a nyugat által támogatott ellenzéki erők első hatalmi intézkedése az volt, hogy visszavonta a nyelvtörvényt, előrevetítve a “legdurvább ukrán sovinizmust” és a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyar és ruszin, illetve orosz, lengyel, román és tatár kisebbségek – teljes jogfosztását.
További katonai erőket küldenek?
Oroszbarát katonák vették át az irányítást a szűk Kercsi-szoros krími oldalán lévő kompkikötő fölött – jelentette hétfőn, forrásmegjelölés nélkül az AP amerikai hírügynökség.
A hírügynökség szerint félő, hogy Moszkva további katonai erőt akar a fekete-tengeri félszigetre vezényelni, miközben a Nyugat azon tanakodik, hogy miként reagáljon az orosz erők ukrán területre történt behatolására.
A jog szerint Ukrajnához tartozó félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó szoros a kercsi kompátkelőnél alig néhány kilométer széles.
A kercsi kompkikötőt hétfő reggel óta irányító katonák nem voltak hajlandók azonosítani magukat, de oroszul beszéltek, és az őket szállító járműveknek orosz rendszáma volt – írta az AP.
Az orosz emberi jogi tanács ellenzi a hadsereg bevetését
Az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács vasárnap közleményben szögezte le, hogy az orosz katonai erő alkalmazása a Krímben egyáltalán nem áll arányban az ottani orosz állampolgárok emberi jogainak tényleges megsértésével, egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna problémáit politikai eszközökkel, nem pedig a hadsereg bevetésével kell megoldani.
A testület elismeri, hogy valóban előfordultak erőszakos megnyilvánulások, amelyeket a különböző politikai erők képviselői követtek el. Mindamellett úgy véli, hogy külső katonai erő alkalmazása egy szomszédos állam szuverenitásának megsértésével ellentétben áll Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel, és egyáltalán nem áll arányban a jogsértések mértékével.
“A fegyveres erők felhasználása mindig az erőszak további kiszélesedésével és az emberi jogok még tömegesebb megsértésével fenyeget” – figyelmeztetett a tanács.
A XXI. század eddigi legsúlyosabb válsága
A brit külügyminiszter aggasztónak nevezte hétfőn annak lehetőségét, hogy Oroszország “további lépéseket tesz” Kelet-Ukrajnában, és arra figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy komoly árat fog fizetni, ha nem változtat politikáján.
William Hague a BBC-nek adott interjúban úgy vélte, Oroszország ukrajnai beavatkozásával a 21. század eddigi legsúlyosabb válságát robbantotta ki Európában. A brit külügyminiszter szerint Moszkva gyakorlatilag átvette az ellenőrzést a Krím-félsziget felett. Hozzátette: Oroszországnak jogában áll csapatokat állomásoztatni a régióban, ám katonáit vissza kellene rendelni a támaszpontjukra.
Megfigyelőket küldenek Ukrajnába
Az Egyesült Államok hétfőn arra szólította fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy haladéktalanul küldjön megfigyelőket Ukrajnába. Daniel Baer nagykövet az EBESZ bécsi, soron kívüli ülésén szólalt fel, kiemelve, hogy a szervezet megfigyelőinek egyebek között a kisebbségi jogok védelmére és Ukrajna területi épségének tiszteletben tartására kell ügyelniük.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Angela Merkel német kancellárral folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése során már elfogadta azt a német javaslatot, hogy az EBESZ égisze alatt hozzanak létre egy “kontaktcsoportot” az ukrajnai rendezésről szóló “politikai párbeszéd” megkezdése érdekében.
Moszkva kihasználja a demokrácia gyengeségeit
“Vlagyimir Putyin elnök tudja, hogy az USA és a NATO a Krím miatt nem fog katonai erőt alkalmazni. Erről 2008 augusztusában győződött meg, amikor az oroszok megtámadták Grúziát” – írja a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap. Kifejti: ahogy több okból elképzelhetetlen volt egy NATO-Oroszország konfliktus Grúzia miatt, úgy most sem lehet ezt komolyan mérlegelni.
“A háborús konfliktus kirobbantásának ára nem felelne meg a vita nemzetközi jelentőségének, még akkor sem, ha az drasztikus következményekkel jár Ukrajna számára. Ezt a hűvös igazságot a Nyugat és Moszkva is tudatosítják” – írja az újság. Megjegyzi: Moszkva kihasználja a demokrácia gyengeségeit.
Kijevbe megy az IMF
Hétfőn Kijevbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek küldöttsége, amely keddtől kezd tárgyalásokat ukrán kormányzati illetékesekkel – közölte hétfőn az ukrán központi bank egyik tisztségviselője.
Az ukrán pénzügyminisztérium csütörtökön kérte fel az IMF-et arra, hogy küldjön mihamarabb szakértőket az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére. Az IMF vezetője azonnal pozitív választ adott. Christine Lagarde azt mondta, hogy az IMF és a nemzetközi partnerei között folyik az egyeztetés a segítségnyújtás lehetőségéről.
Növekvő gázimport Oroszországból
A Reuters két orosz forrás alapján azt közölte, hogy a Naftogaz ukrán állami gázipari cég február 26-án 27,6 millió köbméter, 27-én 45,8 millió köbméter, 28-án 60 millió köbméter, március 1-jén 44,5 millió köbméter földgázt vásárolt az orosz Gazpromtól. Ugyancsak hétfő délelőtt az Ukrtransgas ukrán gázvezeték-üzemeltető azt közölte, hogy nincs fennakadás az Ukrajnán át Európába irányuló orosz gázszállításokban.
Tatárokért aggódnak a törökök
Aggodalommal tölti el Törökországot a Krími Autonóm Köztársaságban élő török etnikumú tatár kisebbség sorsa, ezért Ankara “feszült figyelemmel” követi az ukrajnai fejleményeket – közölte hétfőn egy török kormányzati forrás.
Tárgyalásokat folytatunk az érintett felekkel annak érdekében, hogy ez a válság ne fajuljon fegyveres konfliktussá. Nem maradhatunk egyszerű szemlélői a krími eseményeknek – fejtette ki a forrás az AFP hírügynökségnek. A Krím-félsziget lakosságának 12 százaléka tatár, akik – Törökország népességének többségéhez hasonlóan – török etnikumúak, szunnita muszlim vallásúak.
Büntető eljárás egy ukrán radikális politikus ellen
Büntetőeljárást indítottak Oroszországban Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor nevű ukrán radikális szervezet vezetője ellen – jelentette be hétfőn Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője.
Az eljárást szélsőséges cselekményekre és terrorizmusra való nyilvános felszólítás gyanújával indították Jaros ellen.
Az orosz hatóság ezt arra alapozta, hogy szombaton a VKontaktye orosz közösségi portálon, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalán megjelent egy Doku Umarov csecsen hadúrhoz intézett felhívás, hogy a több oroszországi terrorakciót is magára vállaló kaukázusi lázadóvezér támogassa Ukrajnát, és hívei fokozzák tevékenységüket Oroszország ellen. A Jobboldali Szektor tagadta, hogy a felhívás Dmitro Jarostól származik, szerintük hackerek támadták meg vezetőjük közösségi oldalát.
