Mérföldkőhöz ért a világ legnagyobb népességű országa: ma már ugyanakkora a szolgáltatószektor része Kína össztermelésében, mint az iparé. Kína már nem csak a zakatoló, tízezer fős gyárak országa: jelentős a turizmus, a szállítás és közlekedés, a nagykereskedelem, a pénzügy, a vendéglátás és a pénzügyi, illetve ingatlanszolgáltatások aránya is. A növekvő kereslet miatt ráadásul gyorsabban nő a szolgáltatások ára, mint az ipari termékeké.
Igaz, idén még visszaszerezheti dominanciáját az ipar, amelynek szezonális csúcsa még csak most jön, ám a számok jól mutatják: Kína mára új útra lépett, fogyasztói társadalommá válik.
Kína egyébként egészen idáig lényegében hasonló pályát írt le, mint Japán a második világháború utáni években. Mindkét országban arra alapozták a növekedést, hogy a fogyasztás helyett az iparra és az exportra helyezték a fókuszt, magas belföldi megtakarítást ösztönöztek, amit aztán külföldön fektettek be jól jóvedelmező módon, a mestereségesen lenyomott értékű otthoni devizának köszönhetően.
Japán esetében a vidámparknak akkor lett vége, amikor el kellett engednie a jent a nemzetközi nyomásra 1985-ben, s hirtelen összezuhant az ország versenyképessége. Ekkor az ország hitelekből kezdte finanszírozni növekedését.
Egyes szakértők szerint most ugyanezt a hibát követi el Kína, amely az állami bankok hitelezéséve igyekszik pörgésben tartani a gazdaságát.
Andy Vajna is Kínába megy?
Néznek, mint Pekingben a moziban.
Hollywoodi sztárok és filmesek látogathatnak egyre sűrűbben Kínába, ahol szédületes tempóban bővül a mozipiac.
A nagysikerű Avatar 2009-es megjelenésekor még csak 13 IMAX-mozi volt Kínában, mára 110 és hamarosan újabb 140 nyílhat meg – írja az insidemovies.com. Kína mára a második legnagyobb mozipiac a világon az USA után.
Nem csoda, ha a bevételek apadásával küzdő Hollywood Kínáról álmodik. Ám nem sok amerikai film juthat be: az eddig engedélyezett évi 20 filmes kvótát kibővítették további 14-gyel, feltéve, hogy azok IMAX-es vagy 3D filmek.
