A francia külügyi szóvivő szerint Csatáry Lászlónak a bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Bernard Valéro hétfői sajtótájékoztatóján Párizsban arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy a francia kormány álláspontja szerint Csatáry Lászlót le kellene-e tartóztatniuk a magyar hatóságoknak.
„A náci bűnök elévülhetetlenek. Úgy véljük, hogy a náci bűnösöknek, bárhol is tartózkodjanak, a bíróság előtt kell felelniük tetteikért – fogalmazott a szóvivő. – A budapesti főügyész azt közölte, hogy az igazságszolgáltatás már vizsgálja a tényeket. A magyar hatóságok dolga, hogy megfelelően lépjenek fel az ügyben.”
A francia médiában hétfőn vezető hír volt, hogy egy brit lap felkereste budapesti lakásán az egyik kassai gyűjtőtábor egykori parancsnokát, akit 1948-ban háborús bűnök miatt távollétében halálra ítélték Csehszlovákiában, amiért 1944 tavaszán aktív szerepet játszott 15 700 ezer zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében. A francia országos televíziók és rádiók budapesti helyszíni tudósításokban számoltak be Csatáry László életútjáról, illetve a Simon Wiesenthal Központ feljelentése nyomán ellene a Budapesti Nyomozó Ügyészség által tavaly szeptemberben elrendelt nyomozás fejleményeiről.
A médiafigyelem egyik oka, hogy Franciaországban hétfőn emlékeznek meg a legnagyobb franciaországi zsidóellenes razzia hetvenedik évfordulójáról: 1942. július 16-án a francia rendőrség több mint 13 ezer párizsi zsidót, köztük 4 ezer gyereket tartóztatott le és hurcolt az Eiffel-torony melletti Vélodrome d’hiver nevű kerékpárarénába, ahol napokig étlen-szomjan tartották őket. Többségük egy franciaországi gyűjtőtáborba került, onnan pedig Auschwitzba deportálták őket.
A razzia napjának emlékére – amelyben 4500 francia rendőr és csendőr működött közre – a július 16. utáni első vasárnap a rasszista és antiszemita bűncselekmények emlékének nemzeti napja Franciaországban. Ezen a napon ismerte el 1995-ben először Jacques Chirac akkori elnök – néhány héttel hivatalba lépését követően – a francia állam, nevezetesen a Vichy-kormány felelősségét a franciaországi zsidók deportálásában.
Csatáry ellen, aki a második világháború idején az egyik kassai gyűjtőtábor parancsnoka volt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Túlélők vallomásai a parancsnok szadizmusáról számoltak be, aki kutyakorbáccsal verte a deportálásra váró áldozatokat.
A Simon Wiesenthal Központ közleménye szerint Efraim Zuroff Hetényi Gábor ügyésznek adott át bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Csatáry kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történő deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A közlemény szerint a találkozón Efraim Zuroff sürgette, hogy a magyar hatóságok gyorsítsák fel a vizsgálatot Csatáry ellen.
Zuroff szerint „az újabb bizonyíték tovább erősíti az amúgy is erős gyanút Csatáryval szemben, és megerősíti ragaszkodásunkat ahhoz, hogy felelősségre kell vonni őt bűneiért. Az idő múlása nem halványítja el bűnösségét, és az idős kor nem jelenthet védelmet a holokausztelkövetők számára” – áll a közleményben.
A Simon Wiesenthal Központ a 95 éves Csatáry Lászlót tartja a legkeresettebb háborús bűnösnek az egész világon. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként szerepet játszott mintegy 15 ezer zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében is.
A The Sun brit bulvárlap két teljes újságoldalt megtöltő, fotókkal illusztrált vasárnapi beszámolója szerint a lap oknyomozó riporterei Budapesten felkeresték Csatáryt, aki a riport szerint „kanadai akcentusú angolsággal” indulatosan kijelentette, hogy nem követte el azt, amivel gyanúsítják.
