A második világháború utolsó óráiban Edward Kennedy, az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség riportere a katonai cenzorokat megkerülve és így a hírversenyben egynapos előnyre szert téve a sajtótörténet egyik legnagyobb szenzációját adta hírül: bejelentette, hogy a németek feltétel nélkül megadták magukat Reimsben. Az AP vezetése nyilvánosan megfeddte majd elbocsájtotta az újságírót, akitől most, 67 évvel az eset után – és jóval halála után – kértek bocsánatot mindezért.
Kennedy egyike volt annak a 17 riporternek, akik 1945. május 7-én hajnalban szemtanúi lehettek a németek kapitulációjának. Az újságírókat katonai parancsnokok hívták össze sietősen, majd úton Reimsbe, a repülőgépen megeskették őket, hogy amíg nem kapnak erre külön engedélyt, addig nem hozzák nyilvánosságra az eseményen történteket. A parancsnokok eredetileg azt mondták a riportereknek, csupán pár óráig lesz embargós a hír, ezt azonban később 36 órára bővítették. Miért kellett ennyi ideig titkolni az emberek milliói által régóta várt hírt? Egy politikai paktum miatt, amelyet Winston Churchill brit kormányfő, Henry Truman amerikai elnök és Sztálin kötött egymással azért, hogy a Szovjetuniónak legyen ideje egy második ünnepséget megszervezni Berlinben.
Ám amikor még aznap délután meghallotta, hogy német katonai tisztviselők egy, a szövetségesek kezén lévő városból rádión bejelentették a kapitulációt, nyilvánvalóvá vált számára, hogy ezt ugyanazok a cenzorok engedélyezték, akik neki és 16 társának megtiltották a hír közlését. Kennedy ekkor dühödten felkereste az amerikai főcenzort, s kijelentette, hogy nem hajlandó tovább visszatartani az információt, mivel most már katonai érdekek sem forognak kockán. A főcenzor elküldte, ő még vagy negyedórát gondolkozott, és döntött: a cenzorok által nem figyelt katonai telefonvonalat használva elérte a londoni AP-irodát, s az embargót meg sem említve beadta a hírt a szerkesztőknek.
“Borzasztó nap volt az az AP számára. A hírügynökség a lehető legrosszabb módon kezelte a helyzetet” – mondta Tom Curley, az AP elnök-vezérigazgatója, miután bocsánatot kért Kennedytől, aki 1963-ban egy autóbalesetben meghalt. Kennedy “mindent helyesen tett” – jelentette ki Curley. Szerinte az AP-nek nem kellett volna betartania a parancsot, miután kiderült, hogy az politikai természetű és nem a csapatok védelmét szolgálja. “Nem lehetett visszatartani egy ilyen információt. A világnak tudnia kellett” – mutatott rá egy interjúban.
