A szerb parlament szeptember végén fogadta el a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló (restitúciós) törvényt, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a magyar diplomácia is keményen bírált, hangsúlyozva, hogy annak egyik szakaszával Szerbiában törvényerőre emelték a kollektív bűnösség elvét. Budapest kilátásba helyezte, hogy vétót emel Szerbia tagjelölti státusára, ha nem módosítják a törvényt, vagy nem helyezik hatályon kívül.
Október elején Boris Tadic szerb elnök és Pásztor István, a VMSZ elnöke megállapodott, hogy a felmerült problémát a 2006-ban elfogadott rehabilitálási törvény módosításával orvosolják. A módosításban a szerb igazságügyi minisztérium, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Szerb Szocialista Párt (SPS) és a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) állapodott meg – közölte Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára.
Végül kompromisszumos megoldást sikerült találni a szerb rehabilitálási törvény ügyében: az nem foglalkozik a második világháború történéseivel, de azokat, akikről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket követtek el, kizárják a vagyon-visszaszármaztatására jogosultak köréből – hangoztatta Homen pénteki nyilatkozatában, hozzáfűzve: a háborús bűnösök nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az államosított vagyonukat sem.
Televíziós nyilatkozatában Homen kifejtette, hogy a kérdés kompromisszumos megoldásával valamennyi szerb párt és a nemzeti kisebbségek pártjai is egyetértettek, és a megoldás – mint mondta – “tisztességesnek és elfogadhatónak” mondható.
